| És itt, hol a sírhalmokig egy homály |
| Minden halandót, s engemet is borít |
| | Ki volna más, oh bölcs okosság! |
| | Mint te lehetsz igazabb vezérem? |
|
| Nincs senki: mennynek szent szüleményje, te |
| Mindenhatónak része vagy: Ő belém |
| | Lehelt magából s gyújta bennem |
| | Általad egy vezeték világot. |
|
| A szent igazság székibe ő maga |
| Helyett királlyá rendele tégedet, |
| | Hogy légy az istenség vicéje, |
| | Képibe szólj, te taníts, vezérelj. |
|
| Te részesévé tészel az isteni |
| Életnek engem; lelkemet a poron |
| | Felül az égig más teremtmény |
| | Lelke felett felemelni szoktad. |
|
| Te a Teremtőt megmutatod nekem, |
| Egy kis virágnak kelyheiről vezetsz |
| | Mindenhatóra, s megtanítasz, |
| | Mennyi csudát remekelt azokban. |
|
| A csillagoknak fényes egén, amaz |
| Örök királynak székihez átviszel; |
| | Feljárod a mély tengereknek |
| | Rejtekeit s az egész világot. |
|
| Te a hibának durva homállyain |
| Át tudsz erőddel vinni hatalmasan |
| | A szent igazság templomához |
| | Melybe letette királyi széked. |
|
| Te írsz, te égből jött vezetőm, magad |
| Előmbe törvényt, mellyet ama dicső |
| | Mérsz, s ugyan azt magyarázod azzal. |
|
| A tévedéstől visszavon általad |
| A szent igazság, és csak ehhez szabod |
| | Gondolkozásim s így tanítasz |
| | „Ami megegyezik ezzel azt hidd.” |
|
| És ahová nem hat be világod, ott |
| Nékem határt vetsz; „ebbe titok vagyon, |
| | Így intesz, ezt az ég magának |
| | Tartja meg, ami elég megérted.” |
|
| Ha néked a hit mennyei titkait |
| Beszéli, bennek megnyugoszol; tudod, |
| | Hogy a Teremtőnek csudáit |
| | Emberi elme ki nem meríti. |
|
| Előtted eldűl a babonák ezer |
| Lelket leláncolt s félve teremtetett |
| | Bálványja, hitvány képzeletté |
| | Változik az, s leesik bilincse. |
|
| Az, akiben még égi szövétneked |
| Lángol, magának testbe felöltözött |
| | Mord lelket éppen nem teremthet, |
| | Aki kövesse nyomát titokban. |
|
| Nem reszket a sírhalmokat éjszaka |
| Köszöntni lanttal: nem, nem emelhet az |
| | Széket közöttök oly királynak |
| | Aki rab a Flegeton vidékén. |
|
| Téged ki hallgat, nem viszi azt csalárd |
| Utakra a bűn, hintse be jóllehet |
| | Jázmin alá leseit lerejtve. |
|
| Én hallgatok rád mennyei hív vezér! |
| Légyen világod tiszta szövétnekem; |
| | Mindenhatónak vagy vicéje, |
| | Ő mit akar, te beszéld nevében. |
|
|
