|
| Úszkáló roppant testeknek, |
| S ragyogó tűz tengereknek |
| Nyílt s titkos kebelekben, |
| | Bölcs és bolond bölcsőjéből |
| Se meg nem áll, se nyúgszik; |
| Miként fáradt nap estvére, |
| Mellyeket vésett szívedbe, |
| | Ezeken túl elébb hátrább, |
| Majd ha a végpontra jutsz: |
| Vámos-legény a kegyetlen, |
| Nem vissz semmit magaddal, |
| Csak eme kisded részecskét, |
| Melyet tisztán s ártatlanúl |
| Elébb hátrább elbúcsúznak, |
| S más gazdához szegődnek: |
| S mint mély tengerben a csepp víz, |
| A van, hogy van mindjárt siet, |
| S jön helyébe a nem vólt. |
| Ez is mindjárt, hogy vólt tűnik; |
| S tűnt nyomán jő új nem vólt. |
| | Minden a nagy természetben |
| S játszodtatik játszodva. |
| Mint te Ferenc a széllaptát |
| Kivered, s ha sors hozza, |
| S ketten játszodtak azt véled: |
| | Nagy és kicsiny kerékbe jár, |
| Hajtja egymást meg nem áll; |
| S apróbb közt pompát csinál. |
| De majd mint rész más egészben, |
| Meg se látszik; vagy eltűnt. |
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
|
