| Púderezett fővel, forog a tél, zúzos idővel, |
| | S ősz haja, tél idején, őszt mutat árva fején. |
| Ősznek az őszt mondod: de miért nincs annyira gondod? |
| | Hogy mikor ősz neve van, barna tekintete van. |
| Ősz-é? ha, más végrűl, Jupiter vizet öntöz az égrűl? |
| | Porba, vizet ha ki hint: lát csupa gesztenyeszínt. |
| Mégis az őszt ősznek nevezed? Lehet erdei csősznek; |
| | Mert, ha tetőre szalad; zúzba van a juh-szalad. |
| Városi nép, szánkát, vagyis ősszeli nyalka topánkát, |
| | Fagyhoz ugyan ne vegyen; mert vele sárba megyen. |
| Ahol azért sárral, s pocsogó habarékba mocsárral |
| | Töltjük az őszt; ez az ősz, higyje az erdei csősz! |
| A havason, ősznek; térségbe, nevezzed esősnek; |
| | Bikkbe, mutat kikelet, nyár, tavasz, őszi-telet. |
| Ott van az ősz ősszel, hol az ősz-havak, ősz-falevéllel, |
| | S nyárba is, a falevel, ősz havasokba telel. |
| Itt pedig, ősz-téllel; mikor a zúz, északi széllel |
| | Lisztel: az ősz nevezet, téli időre vezet. |
| Barna hajat mázzal pamacsolj bé te: vagy kumázzal! |
| | S ősz ha lejénd: legyen ősz, barna fejével, az ősz! |
|
