| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
| Gróf édesatyjának fényes udvarában, |
| | Mint dicső virtusok nemes skolájában, |
| | Vett nagy elmét mintegy vér szerint magában, |
| | Mely a nagy rendeknek ültette sorában. |
| Oh! a nemes elme mely igen szereti, |
| | Ha oly theatrumra virtussit viheti, |
| | Hol azokat gyorsabb szárnyakra teheti, |
| | Melyeken a magasb helyen repítheti. |
| E gróf ifjú Heros ennek egy példája, |
| | Kit nézvén a fényes udvar gráciája, |
| | Nagy kegyelmessége e vala hozzája, |
| | Hogy lett aranyas-szék fő király bírája. |
| Így kelvén virtusnak fennjáró szárnyára, |
| | A szép dicsőségnek elrepült halmára, |
| | Talált a tisztesség dicső templomára, |
| | Mint nagy érdemének nyert theatrumára. |
| Midőn már tábláján múlatná jelesen, |
| | Cupidót elküldé Vénus egyenesen, |
| | És e jeles úrfit már győzedelmesen |
| | Apolló kezéből kinyesé rendesen. |
| Te gróf ifjú Heros! Jobbat mit is lelnél, |
| | Minthogy laurusodon már mirtust viselnél? |
| | Nagyobbat egyfelől s hát mit érdemelnél, |
| | Minthogy víg innepet Hymennek szentelnél? |
| Meglett Cupidótól hát a győzedelem, |
| | Az arany nyilvessző lévén segedelem, |
| | Mert a Gróf Keményben gyújtott égedelem |
| | Kornis Máriával lett páros szerelem. |
| Jeles szűz; mert vett fel jeles természetet, |
| | Vett magának grófi vérből eredetet, |
| | Visel módos testén oly rendes termetet, |
| | Mely tartja magában a tiszta életet. |
| Lássad ebben Fébét teljes ábrázattal, |
| | Lásd Vénust mosolygó kedves arculattal. |
| | A hasadó hajnalt gyenge pirulattal, |
| | Lásd a gráciákat nyájas indulattal. |
| Ajaki mozgása színmézet csepeget, |
| | Melyre sok szíveket, mintegy rajt, hiteget, |
| | Szemérmetessége tart tiszta meleget, |
| | Kedves szelídsége méltón győzhet eget. |
| Örvendj ifjú Heros! hát ily Jegyesednek, |
| | Örülj ily szép részre talált szerelmednek; |
| | Itt van egy jutalma jeles érdemednek, |
| | E’ lesz dicsősége koszorús fejednek. |
| Oh dicső szeretet, mely így leve páros! |
| | Ennek elenyészni lett vólna mely káros! |
| | Oh dicső pár, mely lett szeretettel záros! |
| | E két szív egymással már éppen határos. |
| Cupidó is őket né! mint hitegeti*, |
| | Az unikornissal dámvadját vezeti, |
| | E két szelíd rabját ah miként szereti! |
| | Ida felé aranyláncon térítgeti. |
| Ezért Apolló is örömét neveli, |
| | Örömmel a kilenc Músák vagynak teli, |
| | Még a setét Éj is gyászát nem viseli, |
| | Hanem e párt gyujtott fáklyákkal tiszteli. |
| Öröm van Pinduson, az Ida hegyén is, |
| | Örvend Vénus e pár sorsán s szépségén is, |
| | Cupido e páron vett győzedelmén is, |
| | Sőt ezeknek páros szerelmén is (Ekhó) Én is*. |
| Vajon ez ki lén? (Ekhó) Én: bizonnyal fogadok, |
| | Nem más, hanem Ekhó. Közelebb szaladok! |
| | Hol vagy? talán imitt? (Ekhó) Itt: Ah mint vigadok! |
| | Kérlek adj szót, mig én itt maradok, (Ekhó) Adok. |
| Mért jöttél? talám hogy itt együtt örüljünk? |
| | És talám Amazért (Ekhó) Azért: Hát itt üljünk? |
| | Egy kevés beszédre hát egybekerüljünk? |
| | S ez örömben együtt részesüljünk? (Ekhó) Üljünk. |
| Esméred-é tehát, kérdlek szívesebben, |
| | Az egybekelőket? (Ekhó) Őket? Imhol ebben* |
| | Lássad festve készült képeket frissebben |
| | Amott a palotán még készebben (Ekhó) Szebben. |
| Lásd, mely szépek! (Ekhó) Épek; frissen egyesülnek! |
| | Egymáshoz igazok, (Ekhó) Azok: mint örülnek! |
| | Cupido lánca közt semmit nem szédülnek, |
| | Sőt egymás ölébe már készülnek, (Ekhó) Ülnek. |
| Méltó, hogy dicsőség szekerén vitessék |
| | E pár, és mirtussal fejek tiszteltessék, |
| | Erix templomába, méltó, kisértessék, |
| | Hát gerlice nékik szenteltessék? (Ekhó) Tessék! |
| De én sietek, mert célomat elérem, |
| | Ez egyet még szoros tisztünknek esmértem, |
| | Hogy együtt megáldjuk e párt: ezt megértem, |
| | Cselekedd meg; mert már megígértem (Ekhó) Értem. |
| Aranyas vizei elébb megtérjenek, |
| | Kincses fövényei koldulni menjenek, |
| | Mintsem ez eggyé lett szívek megszűnjenek. |
| | Vagy balszerencsétől féljenek (Ekhó) Éljenek. |
| Éljen e pár, s hozzá Juno szállást kérjen, |
| | Az Égnek szebb sírja házokhoz béférjen, |
| | Víg életek messzenyúló határt mérjen; |
| | S számos esztendőket így esmérjen (Ekhó) Érjen. |
| Érjen, azt kívánom, és meg ne zavarja |
| | Híreket az álnok nyelvnek zürzavarja. |
| | A mordály irigység kedveket ne marja, |
| | Sőt azt a kegyes Ég takarja (Ekhó) Akarja. |
| Akarja is, midőn jobb karján evégre |
| | Viselvén, állítja érctalpra, nem jégre; |
| | Hazánkban emeli fényesbb felsőségre, |
| | Onnét halhatatlan dicsőségre (Ekhó) Égre. |
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
|
