| Oh Jézus szíve! én szeretlek tégedet! |
| Mert te előbb megszerettél engemet, |
| Én elrúgok minden szabadságot, |
| Hogy utánad eresszem magamat. |
| Melynek erejével az én húsom hozzád nő, |
| Hogy segíts engem a szorongatásban |
| Veszteg maradsz a sacramentomban. |
| Ámbár muszáj neked a crucifixust hordozni, |
| Melyet az illuminatusok nyakadba mertek vetni. |
| Ámbár a szidalomnak tövisei |
| Által meg által szúrták tetemeid; |
| A háládatlanság lándzsája is |
| Mindig döföl téged az is; |
| Oh, ha te nagy kínodat én |
| Az én könyörületességem által megkisebbíthetném! |
| Oh, ha az én nevemnek becsülése |
| Téged a gyalázattól megmenthetne, |
| És ha engem akasztófára kötnének, |
| Hogy téged a haláltól megmentenélek! |
| Te forogsz koponyámban éjjel nappal, |
| Mert az én egész tehetségem tőled van. |
| Néked complimentiroz egyedül az én eszem |
| Akaratomnak medius terminusát Tebenned helyheztetem. |
| Amit adott nékem a te szereteted, |
| Azt, hogy szememre ne hányd, tőlem reggel este visszaveszed; |
| Ami jóval bírok, az mind a tiéd, |
| Ami az enyim, mondd rá, hogy a tiéd. |
| Oh ha a szerencse az én kívánságom szerint secundálna, |
| Hogy Leo Szaicz szakállastul e szívbe bújohast játszhatna! |
| És harsány torkával dicséretére fakadna! |
| He! be jó volna, ha az én torkom megkondulna, |
| Ha az én szám az ő dicséretére tátogna! |
| Ha az ő szívébe ugorhatnék, |
| Ha oly szerencsés lehetnék! |
| Se Péter, se Pál ki nem hajtana belőled, |
| Én neked úgy –vel megesküdtem, |
| Hogy szavam füstbe menjen, nem engedem, |
| Mert te vagy az én örömem, lelkecském, kincsecském, jutalmom, |
| Az én üdvösségem, az én paradicsomom! |
| Téged szerettelek, téged szerettelek, |
| Téged örökétig szeretlek! |
| Pedig egy pénz nélkül, korántsem a mennyországért, |
| Sem pedig azt, hogy Lucifertől félnék nem azért, |
| Ha nem volna mennyország, ha pokol vádból lett volna, |
| Mégis beléd szerettem volna, |
| Mert te méltó vagy, mert te engemet |
| Előbb szerettél, azért szeretlek tégedet. |
| Oh Jézus szíve, te egész az enyim maradsz, |
| Oh Jézus szíve! úgy-e én is egészen a tiéd maradok! |
|
