| Egy éh farkas, kinek borzadt minden szőre, |
| | Prédáját keresni méne egy erdőre, |
| Hol akadt csakhamar egy kövér kutyára, |
| | S szinte megrepdesett kívánt látására; |
| De félt belékapni, ámbár folyt a nyála, |
| | Tartván, hogy a kutya erősebb lesz nála. |
| Valóban a vívás lett volna kétséges; |
| | Mert a komondor volt izmos, egészséges. |
| Inkább kívánt tehát beszédbe eredni, |
| | Mintsem bizonytalan harcba keveredni. |
| Kérdi: Mit keressz itt? mit vársz? mit reménylesz? |
| | Oh te boldog állat, ki eképpen fénylesz! |
| Mondd meg kérlek, nekem, hogy élsz, s ki tart téged, |
| | Hogy ily szép kövér vagy s ily friss egészséged? |
| A kutya azt mondja, hogy heverésére |
| | Tartják őtet, s nincsen gondja élésére, |
| Hogy vetnek elébe néha zsíros csontot, |
| | Néha húst, kenyeret, hol egy, hol két fontot. |
| A farkas azt mondja: Szeretnék úgy élni, |
| | Az éhenhalástól nem kéne úgy félni. |
| Ha tetszik – mond az eb – az könnyen meglehet, |
| | Az, aki engem tart, véled is jót tehet. |
| Velem együtt nála ezt fogod csinálni: |
| | Gondod lesz a házra, s előtte fogsz hálni; |
| Éjjel ki fogsz űzni minden tolvajokat, |
| | Nappal a zsidókat s holmi koldusokat; |
| Megismered őket rongyukról s botjukról. |
| | A plundrát éltemben lehúztam már sokról. |
| Ha csak az a dolog, örömest elmegyek – |
| | Mond a farkas – csak, hogy mint te, boldog legyek. |
| Mennyivel könnyebb lesz nekem ott vigyázni, |
| | Mint itt az erdőben éhezni és fázni. |
| Most itten szenvedek hideget s meleget, |
| | Mégis alig eszem tíz hétben eleget. |
| Öröm könnye csordult a farkas szeméből |
| | Hogy így szabadult ki az éhség helyéből. |
| Jó messze mentek már, amikor sokára |
| | Néz egyszer a farkas a kutya nyakára: |
| Mi az oka – kérdi – hogy ott nincsen szőröd? |
| | Talán valamikor sebes volt a bőröd? |
| Nem – felel a kutya – hanem láncra tesznek |
| | Néha, de estvére mindenkor levesznek: |
| De az éppen semmi, mert így egész éjjel, |
| | Fel s alá járkálok és futkosok széjjel. |
| Semmi? – mond a farkas – de az a veleje: |
| | A szabadság minden jónak a kutfeje. |
| Menj el, nem akarok többé veled menni, |
| | Nem kell a jó élet, ha láncon kell lenni. |
| Nincsen szebb és drágább kincs a szabadságnál, |
| | Jobb ez a gyémántnál s minden gazdagságnál. |
|
