| | Ellenség csontjai közt gázolt vérében, |
| Nyugszik Zrinyi Miklós dicsőség ölében. |
| Elesett! de fején maradt borostyánja, |
| Nem lehetett ekként Szulimán zsákmánya. |
| Magyar! e sír felett ne hullass könnyeket, |
| Mert a könyv nem illet bajnoki sziveket. |
| Tapsolj, s kevélykedjél ilyen vitézedben, |
| Pompa gyanánt hordozd nagy nevét mellyedben. |
| Zrinyi! édes hazánk címeres fajzása! |
| Nyugodj! terjedjen rád az egek áldása. |
| Majd, ha a trombita rettentő hangjára |
| Mindegyikünk testét felvészi magára, |
| Elődbe sietünk, s ölelünk tégedet: |
| Megháláljuk akkor nemes esetedet. |
|
