| Azért, kedves Gyurim, ne vegyed rossz néven, |
| Hogyha azt javaslom, hogy határod légyen; |
| Ezt az igazságot magam tapasztaltam, |
| Midőn határ nélkül tágon kóboroltam. |
| Jó néha Lorenzo társaival lenni, |
| Jó olykor szép szűzzel lenni s táncba menni. |
| Jó gyakran a lelket földre szállítani, |
| S mint a kis gyermeket vezetve jártatni, |
| Jó néki ártatlan játékokat adni, |
| Melyektől végtére meg szokott fáradni |
| S egy kevés ideig bölcsőbe kérezvén |
| Nyugszik, játékain álmában nevetvén. |
| Ha nyilodnak tegzét csak felhúzva tartod, |
| Rúgó erejének hamar kárát vallod. |
| Az elmének tüzét kémélleni is kell. |
| Tüzet hogy gerjesztne a szolgáló reggel, |
| Ha azt vigyázással estve el nem rejtné |
| S másnap friss szikráit hamuban nem lelné? |
| Gazdálkodva éljünk azon kis szikrával, |
| Melyet Prometheus lopott nagy munkával, |
| S még máig is fizet szaggatott májával, |
| Mert ha nagyon meggyúl, kárt tész a lángjával. |
|
|
