[1584. szeptember 24., Bécs]
Szeretett nagyságos úr! Megtudtuk, hogy Tállyán a Te mezővárosodban van egy Károlyi Gáspár nevű prédikátor, aki nem tudni miféle superintendensi+ címet és hatalmat tulajdonít magának, s nemcsak hogy őfelsége Tarcal mezővárosának bíráit, esküdtjeit, egyéb polgárait és lakosait eltiltotta először a szentségektől, hanem aztán mind ugyaneme Tarcal mezőváros prédikátorának, mind a környékbeli prédikátoroknak hivataluk elvesztése terhe mellett szigorúan meghagyta, hogy se prédikációt ne tartsanak ezeknek a polgároknak és lakosoknak, se a szentségeket ne szolgáltassák ki az ő szokásaik szerint. Mivel ez az eset példátlan, nem tudunk eléggé csodálkozni, hogyan avatkozhat bele egy laikus ember az egyház ügyeibe és a lelkiekbe, s szerezheti meg magának a kiátkozás jogát. Ugyanis hasonlókat csakis azok a püspökök szoktak cselekedni, akiknek ezt a felsőbbség hatalmánál fogva megengedte*. Ezért ennek a rendjéről kegyesen megkérdezünk, s nem kevésbé ő szent császári felsége hatalmánál fogva a leghatározottabban rádbízzuk és rendeljük, hogy bárki is legyen ez a Te tállyai prédikátorod, aki más hivatalát merészeli szemtelenül magáénak követelni, szigorúan fenyítsd és büntesd meg merészségéért és vakmerőségéért*. Mivel különben nem áll jogában másokat kiközösítenie, ezért ne maradjon el a jogos büntetés. Másként ne cselekedj!
Bécs, 1584. szeptember 24.
[Szabó András fordítása ]