Földvár fejlődése, történelme.

A mi magát Földvárt illeti, az egyike a Barczaság legrégibb helységeinek, föltehetőleg már a lovagok korában települt Mária-vára védelme alá német gyarmat. 1240-ben IV-ik Béla Földvárt – mely még ekkor is Castrum Sanctae Mariae néven szerepel – más barczasági falukkal*E faluk Castrum Stae. Mariae, Mons Sti. Petri, Mons Melis és Tartilleri (Prázsmár.) együtt a cistercita szerzet patronatussága alá helyezi*Béla ezen okmánya közölve van Fejér Cod. Dipl. IV. 3 550 és IX. I. 594. valamint Kemény József App. dipl. Tran. I. Ezen adománylevélben előrebocsátja, hogy nevezett barczasági falukban a püspöknek semmi joga sincsen, hanem azok egyenesen a királytól fügnek, azért azok felett a jus pátronatust a cistercita szerzetre ruházzuk, ugy hogy azon helységekben semminemű kápolnát, templomot, oltárt ne állithassanak a cistercita atyák engedélye nélkül. A mely helységekben most lelkész van, az évenként Mária mennybemenetele napján fizessen egy márkát, a lelkész nélküli faluk minden jövedelmét a cistercita atyák kapják, s mig igy mindenik falu az ő kezelésük alá jutna, addig a mi kincstárunkból adunk évenként 100 marchát, de csak addig, mig nevezet falukból a lelkészek kihalván, azok tisztán birtokukba juthatnak, stb. (kivonatilag forditva Fejérből.) Hogy Földvár és a szomszédfaluk mikor emancipálják magukat a cisterciták gyámsága alól, arra nincsen adatunk.. Brassó fölemelkedéseig Földvár volt a Barcza legjelentékenyebb helysége, mely pallosjoggal bir, s törvényhatósága alá tartoztak: Höltövény, Veresmart és Magyaros. 1345-ben tatárok dulják fel*Kővári Erd. Tört. II. K. 16. lap.. 1371-ben a Veresmarttal folytatott perben Mernburg néven találjuk fel város czímen*Mely per a brassai törvényszék előtt véglegesen eldöntetvén, 1426-ban Nádasdi Salamon székelyek ispánja is helyben hagyta. Lásd Éder in Felm. 214, 234.. 1379-ben Demeter esztergami érseknek a földvári lelkész és decán Miklóshoz irt levelében Castrum Marie néven fordul elő*Lásd Márienburg Geogr. II. 338 és részletesebben fennebb Földvár templomának leirásánál.. Földvár mint város már a legrégibb időkben birt hetivásárokkal, melyeket a vele elsőség felett versenyző Brassó mindenképpen elnyomni törekedett; legalább ez tünik ki Zsigmond királynak 1417. márczius 21-én Constanzból kiadott rendeletéből, melyben Brassó város birája és esküdteinek irja, hogy a földváriak elleni féltékenykedés és haragból a brassai kereskedőknek és polgároknak megtiltották, hogy Földvár mezővárosnak hetenként pénteken tartatni szokott hetivásárain megjelenjenek; ez okon rendeljük, hogy félretéve minden kicsinyes irigységet és haragot, Brassó polgárait mindenféle portékáikkal és czikkeikkel a földvári hetivásárokra szabadon menni engedjék. Hogy e rendelet pontosan megtartassék, a fölött ügyelni Nádasi Salamon székely ispánt, vagy ha ő másutt lenne elfoglalva, Csák (Chaak) Miklós erdélyi vajdát rendeli. És ugyancsak Zsigmond ez év május 26-án Budáról az erdélyi káptalannak meghagyja, hogy fennebbi rendeletét közölje Brassó városával. A káptalan kiküldöttje János kanonok jul. 2-án jelenti, hogy a király rendeletét Brassó előljáróival közölte, mire azt felelték, hogy ők Földvár hetivásárait eddig sem gátolták, s az odamenetelben ezután sem fognak senkit akadályozni*Lásd hiteles másolatban Gub. levélt. Priv. Civ. G. 28. 5336/785.. De Zsigmond nemcsak hetivásárait biztositá Földvárnak, hanem 1427-ben Földvár városának (oppidum) országos sokadalmakra ad engedélyt*L. Timon Epist. I. in Adv.. Ez év folytán Zsigmond király maga személyesen is több izben fordult meg Földváron*Zsigmond király Földváron van 1427. apr 9., s e napon ir a német lovagok nagymestere Rusdorf Pálnak. Lásd Voigt Gesch. Preussena VII. 502. Földváron tölti a husvétot. Lásd Kurz Mag. II. 100. Földváron van ez év máj. 8 s e napról adja ki Torjavására (Kézdi-Vásárhely) szabadalmát. Lásd Kurz Mag. II. 100, és Földváron van még máj. 11. is, a midőn a földvári Porta latina előtt kiadott itélete által intéz el egy Földvár és Höltövény (Heldsdorf) közti határpert. Lásd Kurznál ugyanott..

Sőt 1427-ik évben országgyülést is tart Földváron, melyen a hadi nép zsarolását eltiltván, azok élelmezéséről, mint szintén a sóárulás módja iránt is intézkedik, ugyanezen országgyülésen rendezi Földvár város és a tartozandóságát képező Höltövény közti viszonyt, elrendelvén, hogy a höltövényiek korábbi szerződésük értelmében járandóságukat Földvárnak szolgáltassák be*Lásd ez országgyülést Vass J. Országgy. a vajdák alatt. Pest 1869 83–84 l..

1439-ben Albert király egyik Brassó előnyére kiadott rendeletében Civitas Fewldwarnak czimezi*Lásd Székely oklevéltár I. k. 140–141. l..

1485. oct. Báthori István Földváron táboroz, innen adja ki azon rendeletét, hogy Székely- (Maros) Vásárhely önállóságát mindenki tiszteletben tartsa*Lásd Szék. oklevélt. 254. l.. Timon mondja, hogy 1500-ban Földvár sóvámszedési jogot nyer*Timon Epist. I ind. Advent., azonban Timon atya itt tévedett, mert Földváron a legrégibb időktől fogva sóvámszedési jogot gyakoroltak Törcsvár parancsnokai, a mely akkor, midőn Ulászló 1500-ban Törcsvárát Brassónak elzálogositotta, a várral együtt Brassó élvezetébe ment át. Az erdélyi vajda ugyan a maga számára lefoglalta volt azt, de Ulászló 1500. márcz. 3-án bozyni és Szent-Györgyi Péter gróf és erd. vajdának megrendelte, hogy a Földváron régi időktől szedni szokott sóvámot mint Törcsvár járandóságát Brassónak engedje át*Lásd ez okmányt „A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotáról” függeléke 7-ik I..

Földvár nemcsak történetileg, hanem hadászatilag is igen nevezetes pontját képezi a Barczaságnak; alább elő fogom számlálni azon nevezetes döntő csatákat, a melyek Földvár közelében vívattak; itt azonban azt előzőleg Földvár belszerkezetének s önkormányzatának adom rövid ismertetését, a mit legjobban ugy tüntetek elő, ha Földvár domestica constitutiójának*Ez 1789. oct. 15. Drottlef városi biró aláirásával terjesztetett fel a guberniumhoz, hol meg van a Priv. Civ. G. 28. 189/790. kivonatozott rövidletét ide iktatom, a mint következik:

I. Földvár hat szomszédságra oszlik fel, mindenik szomszédságban esküdtek és atyamesterek vannak, s mindenikre kötelezők az 1751. jan. 2-ki – az akkori előljáróság által egybeirt következő régi szokásokon alapuló – szabályzatok: 1. Minden három hétben a kürtők megvizsgálandók, hogy tüzbiztos állapotban tartassanak. 2. A sütőkemenczék alja tüzmentesen készüljön. 3. Tisztátalanságot senki az útczákra ne dobjon. 4. A közmunkákra kirendeltek kiálljanak. 5. Temetésre a negyed lakói az esküdtek felszólitására megjelenni tartoznak.

A községben két hadnagy (Hauptmann) van, ezeknek a községben és a határon teendői: 1. Vigyáznak a dohányzókra. 2. Az engedetleneket elzárják, a katona-ujonczokra s gyanus személyekre felügyelnek. 3. A határon levő szántók és kaszálók felett őrködnek.

II. Földvár városában 15 mesterből álló virágzó takács czéh van, mely czéh törvényeit 1619. apr. 24-én nyerte; ezen czéhnek van főnöke, czéhmestere és két szemlésze, minden összejövetel és évi számadásnál a községi biró, kinek főfelügyeleti joga van, jelen lehet. Czéhtörvényei szerint a tanoncz fölvételkor 4 ftot fizet, a mester minden tanonczfelvételkor 2 ftot. A mester, ha a remeket nem authenticálja, 4 ftig büntettetik. Mesterfiu fölvételekor 3 ftot, idegen 6 ftot fizet.

III. E város lakóinak főfoglalkozása a földmívelés.

IV. A község élén 50 communitási tag van, kiknek vezetője a szószóló; ezek ügyelnek a két hadnagygyal a határra; ha kár történik, megbecsülik és megfizettetik; továbbá a communitás választja a birót, szószólót és a hannokat, az vizsgálja a számadásokat, az ügyel fel az erdőkre.

V. Ezenkivül van egy igazgató biró, egy hann és 6 esküdt, ezek kötelessége: a) a kir. adó behajtása; b) a naturalék fölszedése; c) felügyel arra, hogy a községházak, malmok, korcsmák jó állapotban legyenek; d) végre kisebb perekben itél.

A hann kötelessége az előfogatok rendelése, út- és hidigazitás és más községet érdeklő közmunkák vezetése. Az esküdtek a birót és hannt segítik és pásztorokat fogadnak.

A mi a törvénykezést illeti, Höltövény, Veresmart és Magyaros is Földvár törvényszéke alatt állottak, s a peres felek nevezett községekből mindig Földváron folytatták ügyeiket; de az uj megyerendezés óta (József provisoriuma) Földvár törvényszéke csak kisebb polgári ügyekben, czivódás, verekedés eseteiben itél, mivel a nagyobb jogkérdések és bünügyi keresetek a megye törvényszéke előtt láttatnak el.

Van két futár (Läufer), ezek egyike a biró, másika a hann mellé van beosztva, s előfogat kiállitás és az egyének közmunkákra való kirendelésére s más egyebekre használtatnak. Végre van egy várőr, ki a foglyokra, és a várba behelyezett gabona s más élelmi czikkekre ügyel. Ezeken kivül van egy patak-atya, ki a városon átfolyó csermelyre ügyel fel, van három egyházmester, kik a templom, lelkészi lak, iskola kiigazitását és jó karban tartását gondozzák.

Földváron van két legényegylet is, melyeknek előljárói knechtvater és altknecht nevet viselnek; ezek ügyelnek ugy a községben, mint az egyházban a fiatalságra, és az engedetleneket vagy rendetleneket büntetik.

Im ez rövid foglalatja Földvár régi községi szabályzatának, s mivel a szászok nagyon conservativ természetűek s régi szokásaikhoz egészen a végletekig ragaszkodnak, jelenleg sem sok változtatást és eltérést találunk, meg vannak most is a fennjelzett hivatalok mind, kivéve a várőrt, kinek birodalmában a rombolás ütötte fel tanyáját. Földvár még most is város számban van, bár az nem sokban különbözik a barczasági többi szász falutól. Az egész várost egy a hegyhátat egészen végig futó, hosszú, széles útcza alkotja, melynek közepén foly át a már régi időkben is hosszas perlekedés útján ide vett Krizba pataka; az útczát egyenes vonalban épült földszinti kőházok szegélyzik melyek ugy hasonlitanak egymáshoz, mint tojás tojáshoz. Ezen fő-útczát derekán szeli át a hegyhátra fölemelkedő ország-út, mely mellett és a hegyhát déli alján vannak az oláhoknak montruosus szentképekkel kicziczomázott lakházai, ott van szerényke kis templomuk is.

Földvár czímere egy régi várat jelképező háromtornyos kastély.

Emlitém fennebb, hogy Földvár már 1427-ben vásárjogot nyert Zsigmond királytól, ez azonban nem használás miatt elévülvén, 1807-ben márcz. 25- és dec. 14-én tartandó két országos sokadalomra nyert engedélyt*1807. jan. 8. a kormányszék körözvényt bocsát ki, melyben tudatja, hogy ő Felsége a Brassó vidékén levő Földvár, másként Marienburg nevezetű mezővárosnak, esedezésére évenkint tartandó két országos sokadalomra adott engedélyt, mely engedélyokmány az igazgatótanácsban felolvastatván, elrendeltetik, hogy azon vásárokat kihirdessék, valamint a nyomdászoknak is meghagyatik, hogy naptáraikba felvegyék. Lásd Gubernium levélt. 4317/807., e vásárai most is megvannak és igen látogatottak. Most át térek Földvár hadászati fontosságára.