| Báton. | TARTALOM | Belyegalja. |
Nevének változatai: 1288-ban* Beeke. 1298-ban* Beeke, másként Beche Nymaya.
Nevét hasonnevű várjobbágytól vette.
Először emlittetik 1288-ban* Beeke néven, mint Némához tartozó földrész.
Beke néven Némának egy földrészét hívták, mely a Deésre vezető úttól kezdve a Szamosig terjedt. Néma birtokosa Miklós fia: Derzsik (Dersyk) ispán 1288-ban* kihasítván azt Némából, a Kövesd (Kuesd) nevű erdő negyedrészével együtt, kivéve a Szamoson levő malmot s ahhoz tartozó helyet, nővérének Margitnak és ennek férje: Zilahi Becsének (Beche) adta oda a köteles leánynegyed fejében. Ezentúl tehát Beket másként „Becse-Némájának” nevezték, de nem sokáig, mert* Becse magtalanul elhalván, a király Beket Sós Péternek, a Némaiak rokonának adományozta. Sós Péter s fiai Tamás, Pál és István, e birtokot és Kövesdet 1298-ban* Deésakna városának eladták. A velük rokonságban lévő Némaiak t. i. Mihály és Gergely azon Némai Dersiknek fia,* Bekét vissza perelték Deésaknától s azt 1321-ben* a vételár lefizetése után birtokukba vették; Kövesdet azonban Deésaknának engedték át. 1336-ban* Bekét azon Némai Gergely kiskorú fia Miklós birja, a {142.} ki magtalansága esetére azt Tótöry és Mikeházi Mikének biztosította. Miklós 1341-ben* még emlittetik, Beke többi birtokosaiul pedig azon Némai Mihály fiai Pető, Tamás és László vannak megnevezve.* Ugyanezen utóbbiak (Miklós időközben elhalván) 1353-ban* is szerepelnek s rájuk nézve végzetes módon, mert ebben az évben vesztették el Bekét, s azt az erdélyi vajda Deésaknának örökre oda ítélte, mert azon 1321-ki egyezség, mely szerint Beke a várostól a Némaiakhoz került vissza, a pörben hitel-vesztettnek itéltetett. Beke e szerint Deésakna tartozéka lön.
1375-ben* mégis Némai Gergely fia Miklós, annak és Némának negyedrészét leányának adja át leánynegyedül.
1411-ben* Némai Pető Mihály birja.
1427-ben* Némai Pető fia Benedek és Péter, László, Némai László, kik Deés határából szántót, rétet és erdőt foglaltak el, birják; az elfoglalt részt pedig 1468-ban* Mátyás király Deés városának visszaadatta s a várost újra beigtatni rendeli,
1519-ben* Némai Istvánnak itteni része emlittetik, s jobbágyai Kályán és Szentmargitai.
1523-ban* Némai István s fia Miklós, Némai Tamást itteni része elidegenítésétől, Galaczi László fiait Máté, Balázs és Bertalant pedig annak elfogadásától tiltják.
1523-ban* Némai Tamás itteni részének egyik felét, azon 2 telket kivéve, melyeket Losádi Jánosnak vetett zálogba, veje Galaczi László fiának Máté, Balázs és Bertalannak, másik felét pedig néhai Bocskai Miklós leányának Apollóniának, kinek anyja azon Némai Tamás leánya volt, zálogba veti.
1523-ban* azonban Némai István és fia Miklós ettől Némai Tamást eltiltják.
1524-ben* Némai Tamás itteni részének negyedét 2 jtelek (Pásztor, György) kivételével Szucsáki Miklósnak s néhai Bocskai Miklós leányának Apollóniának veti zálogba.
1535-ben* némai Némai István és fia Miklós, Erzsébet az István húga és leánya Ilona, itteni részeiket várczai Vajda Balázsnak adják cserébe ennek kolozsmegyei birtokáért.
1535-ben* Botházi Péterné Katalin és Botházi Pál özvegye Borbála, {143.} Hosszútelki Pétert, Komnyátszegi Istvánt s Budai Gergelyt az itteni részek eladásától tiltják.
1538-ban* Komjátszegi Istvánné Margit, kinek anyja néhai Némai Miklós leánya Zsófia volt, s fia Komjátszegi István, itteni részüket néhai Némai István leányának Orsolyának várczai Vajda Balázs, nejének eladják.
1545-ben* néhai Budai Tamás leánya Margit, Komjátszegi Istvánné itteni részét Patai Dezső Antalnak adja cserébe.
1570-ben* Némai Zsigmond, Boldizsár és Vajda Mihály itteni birtokosok.
1579-ben* Szucsáky Márton és Péter, Vajda Mihály, Szükereki Lőrincz, Tothy Márton birják.
1580-ban* Sárdi Fejérdi Miklós itteni részét Gerőmonostrai Kabos Gábornak veti zálogba.
1588-ban* Báthory Zsigmond Sombori Székely Jánosnak Némai Dezső Ferencz leányától Annától való fiát, Gergelyt, itteni anyai részében új adomány czímén megerősíti.
1597-ben* sajóudvarhelyi Székely Zsigmond a maga és Székely János részét nővérének: Katalinnak Pósa Jánosnénak adja cserébe.
1598-ban* birtokosai: Pósa János, Zalai Bálint.
1601-ben* Szucsáki Benedek.
1619-ben* Módra György itteni részét jobb. anyja Szucsáky Kata után birja. Más itteni birtokos* Vajda János, Erazmus János, Makai Bálint.
1621-ben* Kádas Erzsébet itteni részét, mely nála van zálogban és deési nemesi házát férjére: deési Stenczel Jánosra hagyja.
1628-ban* Nagy Cseh István itteni részén unokái: Somlyai Gáspár, Bedő Miklós, Nyilas Márton, Somlyai Erzsébet Sághi Erazmusné megosztoznak.
1643-ban* Beke birtokosai: Némai György, Lukács, Péter és István, Szucsáki István, Módra Márton, Ebeni Zsigmond, Stenczel János. Ezeken kivül Toki, Böjtörő, Fazakas, Czegödi, Lázár, Pál, Mester, Kalyán, Tegzes, Pósa, Károlyi családok és Kövér István nemes, ki neje Vajda Erzsébet Vajda János leánya jogán lett birtokos, miután apósa itteni birtokát, melyet Toldalagi Jánosnak zálogosított volt el, kiváltotta.
{144.} 1647-ben* Kecseti Erős István és neje Ébeni Zsuzsa birnak.
1650-ben* birtokosai e pusztának: Módra Gáspár, Márton, Sára Szabó Ferenczné és Erzsébet Kádár Istvánné.
1658-ban* birtokosa Módra Márton s ekkor még több lakosa van.*
1669-ben* Némai Szilárdi Mihály s nővérei: Anna Csornai Bálintné, Erzsébet Kalos Istvánné tiltakoznak az ellen, hogy Szucsaky István itteni részét özvegye Vajda Erzsébetre s fiára Haranglábi Zsigmondra hagyta.
1672-ben* Haranglábi Zsigmondot e prediumba beigtatják s ennek magvaszakadtával itteni javait Vay és Vajda Mihály kapja.
1760–69-ben* birtokosai: Bethlen Pál, Fejérdi György és Mihály, br. Korda György, Szentpéteri János és Péter, Néma Péter, Búzás József, Seredi Klára, Kádár Zsigmond, Visky Márton, Pap János és Sára, Újhelyi András, Lengyel András, Dániel és István, Fejér Mihály.
1770–73-ban* Kádár Zsigmond apai, Tordai Viski Márton női, Seredi Klára Toroczkai Boldizsárné, váradi Búzás József, Lajos, Mihály anyai, apai Prosa jogon 3 örökséget, továbbá a Weér és Kádár család, ikafalvi id. és ifj. Pap János anyai jogon egy udvarházat és két jobbágytelket, Szentpéteri János ifj. és id. egy udvarházat és 6 népes telket anyai (tán Somodi) jogon birnak itt.
1807-ben* e pusztabeli részben bir Bessenyői Babos Jánosné Kádár Ágnes.
Lakói kezdettől fogva magyarok voltak. A hadi útba esvén, sok zaklatásnak és pusztításnak voltak kitéve. De legnagyobb pusztulását a Básta és Mihály vajda korában érte, ekkor ölettek ki lakói s pusztittatott el a falu a szomszédos Víz-Szent-Györgygyel együtt. Ezután mint puszta emlittetik, megmaradt lakói a biztosabb menedéket nyújtó völgybe, Némába húzódtak s határát innen birták és birják mai napig. Régi helyén néhány ház és fogadó épült az újabb időben az országút mentén, a hová Bodor birtokos 1846-ban 40 lélekből álló ág. evang. vallású tót családot telepitett, kiknek utódai ma az oláhok számát szaporítják.* Különben Némának előrészét képezi.
| Báton. | TARTALOM | Belyegalja. |