| Bachunateleke. | TARTALOM | Beke. |
Nevének változatai: 1405-ben* Bathon, 1618-ban* Báton. Oláhul: Bátin.
Nevét valószinüleg „batina” szláv szótól vette, mely nyelvünkön kákabot-ot jelent.*
Először emlittetik 1405-ben* Bathon néven.
Fekszik Bálványos-Váraljától délre, a határán eredő s róla nevezett kis patak partján, szűk völgyben, mely délről északra húzódik. E községhez tartozik a katonai térképen Kis-Báton névvel jelölt puszta, Csaba-Újfalu felől jövő patak egyesülésénél, Deéstől 22 kilométerre a kékesi szolgabirói járásban.
Báton első említésénél 1405-ben* Bálványosvárához tartozik.
1456-ban is* ilyen gyanánt fordul elő s a Bánffy és Váradiak birták, de tőlük Mátyás király elvevén, Vingárdi Geréb János Erdély alkormányzójának adományozta s ebbe őt be is igtatták 1458-ban,* de ezektől megint az előbbi tulajdonosok birtokába került* 1463-ban. A Bánffyak hűtlensége folytán a királyra szállott Báton is, melyet Mátyás király 1467-ben* a váradi püspöknek s utódainak adományozott.
1553-ban* Szamosujvár tartozéka, a honnan 1594-ben* birtokosa Mindszenti Benedek kezébe került s birja 1607-ben is* s ugyanekkor* Rákóczi Zsigmond kápolnai Bornemisza Boldizsárnak Patocsi Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patocsi Erzsébettől való leányát Margitot, Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbarát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.
{137.} 1618-ban* Mindszenti Gábor, Benedeknek Wesselényi Katától való fia birja. Jobbágyai: Fatuly Ivácskó, Mille stb. családok.
1630-ban* birtokosa Mindszenti Gábor, a kiről 1658-ban* özvegyére szállt, a kinek itt 11 adófizető jobbágya volt.
1664-ben* birtokosa Mindszenti Erzsébet, a Gábor leánya, Kapy Gáborné.*
1670-ben* Péchi Erzsébet Haller Péterné.
1677-ben* Apaffy Mihály Péchi Erzsébetet előbb Mindszenti Gábor, majd Haller Péter özvegyét, utóbbi férjétől való gyermekeit Lászlót, Jánost, Györgyöt, Erzsébetet Bethlen Elek özvegyét, valamint első férjétől való leányának néh. Erzsébetnek Kapy Gábornénak leányát, Kapy Krisztinát e birtokukban megerősiti.
1683-ban* Kapy Erzsébet ild. Tholdalagi Jánosné birja.
1694-ben* birtokosai: Apor Péter és Jábróczky.
1700-ban* e falut Kapy Erzsébet Jábróczky Ádámné a gubernium-és gr. Apor Istvántól magának adatni kérte.
1721-ben* Kapy János és Erzsébet birja egy negyedrészét.
1738-ban* itteni birtokosok: Tholdalagi Krisztina, Szabó Józsefné, Jábróczky Gábor özvegye Szereday Borbála s fiai: Gábor, Ádám, Mihály, János és Zsigmond és leánya Kata.
1748-ban* Tholdalagi György, Jábróczky Gábor özvegye; néhai Jékey Lászlónak Tholdalagi leánytól való fia Sándor és Szabó Gábor.
1749-ben* néh. Jábróczky Gábor és neje Szeredai Borbára fiainak van itt 37 jobbágyuk, 11 zsellérük; Jékey Zsigmondnak 5 jobbágya, 1 zsellére; Tholdalagi Györgynek 3 jobbágya, 3 zsellére, Szabó Gábornak 2 jobbágya, 4 zsellére, kiktől 1771-ben* e birtokot a fiskus magához váltotta.
{138.} 1772-ben* birtokosai: Alsó Ferenczné Sebesi Krisztina, Turóczi Andrásné Sebesi Juliánná, a kis-sajói, monori és glédeni részekért itt a Szabó és Tholdalagi részt, Rettegen pedig a Mihálcz-féle birtokot kapták cserébe.
1777-ben* egyik birtokosa Jékey Zsigmond.
1786-ban* birtokosai: ifj. gr. Bethlen Pálnak van 44 jobbágya, 3 zsellére, Alsó Sándornak 11 jobbágya, Turóczinak 10 jobbágya, 1 zsellére, Jábróczky Jánosnak 6 zsellére, Jékey Sándornak 3 jobbágya, 1 zsellére, Jábróczky Gábornak 4 zsellére.
1791-ben* gr. Rédei Mihály, br. Kemény Simon, Farkas, Krisztina Bethlen Pálné, Teréz br. Rudnyánszkyné, Anna Petki Józsefné, továbbá fejérvári Ábel Károlyné s a csapói Kun család kérik az országos rendeket, hogy katonásitott birtokaikért itt szintúgy a Bethlenben, Viczében cserébe kapott birtokaikat a fiskalitások sorából töröljék.
1800-ban* Jábróczky Zsigmondné Endes Zsuzsa férje itteni birtokrészét eladja férje testvére Jábróczky Gábornak több más községbeli részével együtt s ez pedig fia Antal és leánya Mária Fráter Antalnéra hagyta, ki az itteni részt örökölte.
1813-ban* néhai Turóczy József volt egyik birtokosa.
1820-ban* birtokosai: Bardocz Eleknek van 36 telke, gr. Bethlen Pálnak 17, id. Mósa Józsefné id. Alsó Teréziának 6, Turóczy Klárának 5, Jékei Zsigmondnak 5, Felszegi Károlynak 5, osdolai Wass Antalnak 4, Turóczy Györgynek 4, Jábróczky Antalnak 2, Szoboszlai Ferencznek 2, Hatfaludi Lászlónak 1, br. Inczédy Mihálynak 1, gróf Mikes Rozália gróf Mikes Jánosnénak 1, 1 pap, 1 szabad nemes.
1829-ben* br. Kemény, Huszár, Perényi, gr. Lázár és Haller, Jábróczky, Alsó, Jékei és Keresztúri családok birják (Monor, Sajó stb.) a fiskus által katonásitott birtokaikért cserébe kapott jogon.
1843-ban* birtokosai: Bardocz Eleknek van 14 telke, Barabás Pálnak 12, Makó Mártonnak 12, Ajtai Andrásnak 4, Felszegi Károlynak 4, Fráter örökösöknek 4, Mósa Zsófia és Lászlónak 3, Turóczy Györgynek 3, Turóczy Klárának 3, Alsó Lászlónak 2, Szász Györgynek 2, ifj. Mikes Károlynak 1, Inczédi Mihálynak 1. Immúnis nemes 1, pap 1, zsidó 4.
1863-ban* Thuróczy Gergely, Alsó László, Felszegi Károly, Fráter Farkas, Mózsa Klára, id. Ajtai György, Rácz György, Fekete László, {139.} Ajtai Gábor és György, Inczédi Borbára és László, fricsi Fekete Sámuel, Mósa László és Miklós Károly itteni birtoka után úrbéri kárpótlást kap. Inczéné Herczeg Róza Csaba-Újfalu és itteni 36 jobbágytelek után és Szántóné Barabás Anna, gr. Bethlen Károly kaptak úrbéri kárpótlást.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Incze Ferencz, Jáger Alajos (Kolozsvárról), Herczeg János, vádi Boér László és Godra Andrej.
Jelenlegi birtokosai (1898): Szalay Lajos, 532 h. vétel. Ajtai és Dr. Incze Miklós-féle birtokok egyesítve, Placsintár Dávid Jager Alajostól vette.
Lakosai adataink szerint kezdettől fogva oláhok, kik szaporodtak az ide szökött jobbágyokkal.* De hogy az ős korban már lakott helység volt, bizonyítja „Intre csetecz” határrészben ismeretlen korból való vármaradványa, hol kincskeresés közben vastag cserépdarabokat, régi pénzeket, csákányokat stb. találtak.
Gör. kath. egyházközség. Fatemploma szent Parasciva tiszteletére 1732-ben épült, mikor a gör. keleti valláson voltak, de 1764-ben* ezt az egyesülteknek adják át s egy része régi hitéhez ragaszkodva, újat akar építeni, s a megye határozata szerint ennek építésében az egyesültek is kötelesek voltak segítséggel lenni. Hogy felépítették, nem tudjuk, de 1792-ben még 41 gazda volt a nem egyesült valláson s a papi házat gr. Bethlen Pálné foglalta le.* Ekkor alakult parochiája is. Anyakönyveit 1824 óta vezeti.
Iskoláját az 1850-es évek elején létesítette s tartja fenn ma is.
1759. és 1781-ben* a katonaságnak itt 3-ik osztályhoz tartozó szállása volt, mely 1790-ben adatott el,* de 1812-ben ismét lovas katonaságot rendeltek ide.
1872. év óta körjegyzői székhely.
Jelenleg Szalay Lajosnak van gőzmalma 3 kővel és egy kétkerekű felülcsapó malma Pap Andrásnak.
Éghajlata egészséges s gabonának kedvező.
1750-ben* határa mindenfelé hegyes, azért terméketlen. Semmi kereskedéssel nem foglalkoznak, földjük termékeiből élnek s barmok eladásából pénzelnek, melyeket a 4 óra távolságra fekvő Szamosujvárt árusítanak el. Két fordulós határa évenként trágyázást kivan, de magas fekvése miatt nem lehet trágyázni, de nem is marad meg rajta, a záporok lemossák s ezért nem is szokták trágyázni. Egy köböl őszbúzavetésből {140.} 5 kalangya lesz és kalangyánként másfél véka szemet ereszt, a tavaszi búza 4 kalangyát ad, egy-egy véka szemet, szint így a zabvetés is, melynek kalangyája 2 véka szemet ad. Egy veder mustot 17 krajczáron árusítanak. Tüzelésre való fája elegendő, legelője kevés. Kaszálni a fordulók szerint szoktak. Adó alatt van 542 köböl férőű szántója, termett 29,6 köböl őszbúzát, 14 köböl rozsot, 114 köböl tavaszgabonát, zabot, 16 köböl törökbúzát, borsót, lencsét, 232 1/2 szekér szénát, 51 veder bort. Jármas ökre, lova 200, tehén 157, 44 tulok, csikó, 258 juh, 148 sertés, 55 méhköpű, főző üstök jövedelme 12 frt. Határa hegyes és sovány, 1822-ben az első osztályba soroztatott adózás tekintetében,* épületköve bővön és jó minőségű.
Határhelyek: 1749-ben* Valye Csabi, Oszoj, Paroul szolszi, Lazu luj Lacz, Koilic, Sesz, Lakú, Gyalu Borbáth, Dulgo Voje, Bogdenest, Czikles, Dilma, Gyalu Flori, Szekatúra, Sesztreile, Macsirla, Káráre.
1769-ben* Sipot, Podu Ruszuluj, Pripor, Oroje, Zsie, Kornu, Ripa Drakuluj, Majeriste; Styubej, Grujecze, Csonka, Szlobozie Korbuluj, szabad erdő.
1864-ben* Kurmatura, Lázu Sztankuluj, Kopicsel, Ritu Mori, Mesztákin, Lázu lui Láczi, Kornyi, Oszoju, Szolgá, Poduri, Podurile, Dupa Gyál, La gregyina Vanyi, Slobozia, Szekatúra, Podu Ruszuluj, Kasztelya Varuluj, kopár hegy; Ripa Drakuluj, Magura, Lazu Hori, Pojenyiczele, Szocsi, Doszu fundetura, Blindusicza, Sesurile, Gura Lupoj, Kornyiczel, Bántópatak, Halmágy, Cseteczile, romokhoz hasonló kőszirtek, Podurile, Karpiny, Berlogu mik, Válya beszericsi, Grope zsiilor, Vádu Unguruluj.
Jobbágy-szolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai szentmártonnapi censust s évente Czoptelkével együtt 1 tehenet tartoznak adni s mint oláh falu, ötvenedet fizet mindenből.
Lakossága: 1553-ban* van 25 jobbágy, 5 zsellér, kik 30 házban laknak, egy házra 3 lakost számítva: 90 lélek.
1603-ban* 25 ház van benne.
1713-ban* 16 jobbágy, 11 zsellér lakik benne 20 házban, el van pusztulva 7 ház.
1750-ben* lakossága 56 jobbágy, 4 özvegy, 9 telkes és 21 enélkül való zsellér s egy özvegy, 4 kóborló, kik összesen 63 1/2 telken laknak 91 házban. Köztük: ács, fazekas, asztalos, szűcs és zenész egy-egy ily iparos által van képviselve.
{141.} 1822-ben* adó alatt van 716 köbölnyi szántója, 446 1/2 szénatermő rétje, 46 ökre, lova, 51 tehene, 6 bornya, 33 juha, 5 kecskéje és 18 sertése és 6 méhköpűje.
1857-ben van 143 háza, 703. gör. kath., 40 ev. ref. és 2 izr., együtt 745 lakosa.
Lakossága 1886-ban: gör. kath. 834, helv. hitv. ev. 2, izraelita 15, együtt 851.
1891-ben Báton és Kis-Báton lakossága együtt: 886; ebből 6 róm. kath., 844 gör. kath., 3 ev. ref., 1 lutheránus és 32 izraelita. 189 ház. Határa 3559 k. hold.
Adója 1749-ben 467 frt 50 kr. 1755-ben* 420 frt 56 kr. 1822-ben* 489 frt 55 kr. 1898-ban 2012 frt 27 kr.
| Bachunateleke. | TARTALOM | Beke. |