| Lábfalva. | TARTALOM | Lánaháza. |
Nevének változatai: 1543-ban* Lachkonia. 1566-ban* Laczkonya. 1567-ben* Laczkoniak. 1613-ban* Latzkina. 1650-ben* Laczkina. 1890-ben* nevét Laczház-ra változtatták. Oláhul Leschia.
{545.} Laczkonya nevét alapitó kenéze után kapta.
A Kápolnok-Monostor felé folyó Kapnik pataka jobbpartján fekszik, a vármegye székhelye, Deéstől 66.2 kilométernyire a magyar-láposi járásban.
Laczkonya Kővár tartozéka volt, de mint ilyen, csakis 1543-ban* emlittetik először s ekkor Drágffy Gáspáré, 1545–2-ben pedig mint annak özvegyeé.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben* 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújitotta.
1603-ban* a kápolnokmonostori járáshoz tartozott s papjuk volt.
1613-ban* Bethlen Gábor Tövisi Jezerniczky Jánost e birtokában mely Kapnikhoz tartozott, megerősiti.
1626-ban* Jezerniczky János leánya Veres Istvánné itteni részét nővérének Jezerniczky Annának Hajdu Györgynének veti zálogba.
1629-ben* Csiszár Istvánné Jezerniczky Magdolna a fejedelmet e birtok felerészének Bornemisza Ferencznek való eladományozásától tiltja.
Ugyanakkor* Jezerniczky István, Anna Hajdu Györgyné, Ilona Veres István özvegye szintén tiltakoznak, de hasztalan, mert még ugyanez évben* Bornemisza Ferenczet e birtokba beigtatták.
1631-ben* Bornemisza Ferencz tiltakozik az ellen, hogy e birtokát, melyet neki Bethlen Gábor adott zálogba, annak elhunytával azt jogtalanul Kővárhoz csatolták.
1647b-en* Haller Péter végendeletében e birtokát nejére Péchy {546.} Erzsébetre s gyermekeire Péter és Erzsébetre hagyja, melyet a fejedelem 1649-ben Péchy Erzsébet részére meg is erősit.
1650-ben* mint Kővár tartozéka emlittetik.
1702-ben* Lipót császár gr. Mikes Mihályt s fiait: Ferenczet és Mihályt e birtokukban megerősiti.
1765-ben* Mikes Ferencz és neje Eszterházi Kata s fiok Antal egy, másrészről gr. Kornis Mihály és testvére Mária br. Kemény Farkasné, br. Kornis Antal és neje gr. Mikes Mária gyermekei itteni néh. Mikes Ferencz és neje birtokán megosztoznak, e birtok 47 jobbágygyal s ezek 32 fiával és 3 zsellér gr. Mikes Antalnak jutott.
1770-ben* birtokosa gr. Mikes Antal.
1809-ben* birtokosai: gr. Mikes Jánosnak van 41, Pattantyus Pávelnek 1 jtelke. 1820-ban* birtokosa gr. Mikes Róza.
1863-ban* gr. Mikes Erzsébet, gr. Wass Albert és Antónia részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Jelenlegi nagyobb birtokos néh. Steff Gábor örökösei; birtokukat a kincstártól vásárolták; ezen kivül Páska Bertalan és Filep János örökség útján.
Lakosai kezdet óta románok. A hagyomány azt tartja, hogy e községnek máramarosvármegyei Petrova községből ide telepedett Filep nevü volt az első alapitója; idővel a Páska, Román, Illés és Simornye családok telepedtek meg s növelték ennek lakosságát.
1566-ban* vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk Nemes volt. Páska, Botiz, Farte, Fatul, Boda jobbágycsaládok emlittetnek és egy Petreman nevű ács, a ki Kővárnak dolgozik.
Szorgalmas lakói földmivelők, baromtenyésztők. A húsvéti pirostojás festés s a pünkösdi határszentelés, a szentgyörgynapi öntözés, keresztelés és temetéskor a lakomázás szokásos. Táplálékuk: málékenyér, ritkán búzakenyér, pityóka, aszalt gyümölcsfélék, tejnemü s ritkán hús és szalonna.
Öltözetüket házilag készitik, harisnyát, bocskort és csizmát, derékszijat (öv), sapkát, kalapot, bőrmellényt, kozsokot, gubát viselnek, nyáron házi vászon fehérnemüben járnak s tüszőt ekkor is hordják és a szalmakalapot.
Lakóházuk rendesen egy szoba és pitvar, melléképületeik fából valók, szalma- és zsindelyfedelüek. Házaik utczasorban, fehérre meszelve.
{547.} Jobbára a gör. keleti egyház hivei. Temploma fából épült 1861-ben a község közepén; a vidéknek ez egyik legszebb és legnagyobb temploma. 1862-ben szentelték fel a gör. kel. Nagyboldogaszony napján Szt-Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére. Három harangja 1867, 1895. és 1896. évből valók, Kolozsvár és Temesvárt öntötték. Papjai: Pap György, Román Zaharia, Csókás, Vaszi, Greblea János, Steff Gábor után a jelenlegi Greblea Aurél.
Felekezeti iskolája az 1860-as évek elején keletkezett. Több szomszédos községgel együtt tartja fenn.* 1858-ban a magyarláposi iskolának adózott.*
Gör. katholikus lakosai a rusori egyházhoz tartoznak 1886-ban.
Éghajlata egészséges, szélnek mindenfelől ki van téve, jégverés gyakori.
1720-beli* összeírás szerint határa terméketlen, szénája kevés, határa hegyes, vására nincs, legelője, rétje, tüzelésre és épitkezésre való fás erdeje elegendő.
Jelenleg határa szűk és csak jól megmüvelve termő. Főbb terménye a tengeri, búza, zab, paszuly, kender, zöldségfélével Kapnikbányát látja el. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, disznó, ló, juh, kecske s házi szárnyasok, főleg liba és tyuk s ezen kivül méhészettel is foglalkoznak. Gyümölcse: alma, körtve, szilvafélék, kevés cseresznye és dió.
Itatója a kapniki patakon kivül Izvoru din Lunka, Izvoru pojana luj Toder források és kutak.
Házi szükségletre és eladásra is készitenek vászon- és posztónemüeket. Jobbára barmok és gyümölcsök eladásából pénzelnek. Van egy kétkerekü, 4 kövü malma néhai Steff Gábor örököseinek apjuk után, a ki a kincstártól vásárolta. Van épületnek való köve és jó kavicsa.
Egykor gör. keleti zárdájának nyomai láthatók az út és a patak közt, oltárhelyét ma is kegyeletben tartják. A szerzet elpusztulása után ennek fatemplomát a község használta az új templom felépitéseig s ekkor bontották le.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György- és Szent-Mihálynapján 3-3 frt.
Ajándékok: 6 quartalia vaj, 6 sajt, 1 tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 6 szekér fa, a Kapnik vizében itt egy halastó van, de annak halászása tilos.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, idézésre való {548.} meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adnak: makkon hizott disznóból és kijáró disznók után 100 és 10 drbtól is egy, kinek kevesebb van, minden darabért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből is, az ebből befolyt pénz a tisztet illeti s őt illeti a szabadosok által fizetendő 57 denár karulypénz. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden akol vagy stronga után egy juh, kinek kevesebb van tiznél, nem fizet. A kis község egy 3 éves ünőt, a nagy egy fejős tehenet, vajat egy negyedmértékkel és egy sajtot minden család, ha tehene vagy juha van.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603-ik évi* urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 4 frt; szent-györgynapi 6 frt.
Ajándékok: 6 drb. sajt à 12 denár, 6 budai justa vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 4 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 4 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1770-ben* Ponare, Valye Podoresze.
1864-ban* Sindele és Sub dealu határok; részei Pe lunka, Valea Urszuluj, Costicze, Costa Petri, Lazu Pogyerea, Valia Goronyilor, Valia Tomi, Lunka, Budieseni, La toptyile, Pundor, Dosu; részei: Szeketuri, Valea dosuluj, Mestecsenilor Gevucz, Rupturile, Funtina ei Berkoré, Meraroska, Dumbravióra, Tyinósza din zsosz és din szusz, Pojenike, Petrósa, Valea Lupuczuluj, Valea Hotaruluj, Mocsira, Staniste, Calea Berinczi, Costa moraristyiloru.
Lakossága: e községben a hivatalos összeírások 1543-tól 1556-ig* egy-egy kaput jegyeznek fel egy-két szegény lakossal, ekkor 9 jobbágy, 2 szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 11 ház.
{549.} 1603-ban* 18 jobbágy s egy nemes lakik s van a faluban 19 lakó és 13 puszta ház.
1700-ban* fiaikkal együtt 20 jobbágy, 14 zsellér, 2 szegény lakosa van s az egész községben 13 lakóház.
1720-ban* fiaikkal együtt 92 jobbágy, 6 zsellér és egy nemes lakosa van, kik 23 házban laknak.
1770-ben* 140 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt, 54 lakó és 4 puszta ház van benne. 1831-ben* 344 gör. kel. lakossal.
1886-ban 460 lakosból gör. kath. 6 gör. kel. 450, zsidó 4.
1891-ben lakossága 537, ebből 1 róm. kath., 36 gör. kath., 491 gör. kel. és 9 izraelita.
| Lábfalva. | TARTALOM | Lánaháza. |