{540.} Lábfalva.

Nevének változatai: 1405-ben*Gr. Bánffy ltár A. 11. Lalfalva. 1467-ben*Dl. 27916. Ladfalwa. 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Lalfalwa. 1666-ban*Tatrossi cs. ltára. Lalffalva. 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. Lámfalva. 1750-ben*U. o. Lábfalva.

Lal és Vlad = Lad nevet valószinüleg személynévtől kapta, a ki az itteni telepitvényesek kenéze lehetett. Lábfalva neve pedig onnan eredt, hogy a Csicsóvára alatt, vagyis annak lábánál feküdt. Oláhul Lelesti.

Északról délre nyuló szűk völgyben fekszik a Csicsóvárhegy aljában, a róla nevezett patak partján, mely Cs.-Mihályfalván át a Nagy-Szamosba siet. Deéstől 11.7 kilométernyire a deési járásban fekszik.

Lábfalva kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben*Gr. Bánffy ltár. A. 11. a Losonczi Bánffyak kezére került. Oláh falunak neveztetik.

1467-ben*Dl. 27916. Bánffy Dezső fia István, fia id. László és Bánffy Dezső fiai: ifj. László és Zsigmond a király ellen pártot ütvén, fellázadtak s Mátyás hűtlenség czimén tőlük elvette és Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta.

1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Roboz Péter. 1594-ben*Torma gyüjt. birtokosa Báthory István, a következő évben fiskalitás.

1602-ben*Km. prot. B. 93. nem tudjuk, mily jogon, Salgi Albert kezére került, a ki e birtokát nejének Szár Annának adja zálogba. Ugyanez évben*Orsz. ltár. Lymbus. Mindszenti Benedek iratik a falu birtokosának.

1617-ben*U. o. Bethlen Gábor Szombathelyi Mártonnak e birtokát, melyet az Báthory Gábortól kapott, elfoglalván, Szamosujvárhoz csatolta {541.} s itteni birtokáról 1618-ban a mustrakor Buksa Miklós zászlótartót mint puskás darabontot állitja ki.

1630 ápr. 28-án*16. L. Reg. 78. Brandenburgi Kata fejedelemnő, mivel Bethlen Gábor végrendeletileg vargyasi Daniel Mihály főtábornokának 20 jtelket hagyományozott, ezért neki e Szamosujvárhoz csatolt birtokot adományozza.*Vargyasi Dániel családfája Kővári Erd. nev. családai 70. l.

1651-ben*Torma gyüjt. vargyasi Daniel Mihálynak Miháltz N.-től való fiai János és Ferencz birják.

1666-ban*Tatrossi cs. ltára. Vargyasi Daniel István birja.

1671-ben*Km. Szolnok int. K. 12. birtokosai: Daniel János és Ferencz.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai Daniel Ferencz és István.

1718-ban*Torma gyüjt. Kun István és Daniel István birják.

1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. Daniel Mihály egyik birtokosa.

1736-ban*E. F. L. III. 107. k. néh. Daniel József és Lőrincz Lábfalva felét, t. i. 19 népes és 7 puszta jtelket, évekkel ezelőtt Kun Istvánnak adták zálogba, kitől Daniel Ferencz váltotta ki, ettől pedig Horváth András a Daniel Lőrincz árvái jogán váltotta magához.

1751-ben*Torma gyüjt. egyik birtokosa: Horváth András.

1764-ben*E. F. L. III. 197. C. D. Daniel Ferencz itteni 2 részét Horváth Borbála Daniel György özvegye birja, birnak még br. Bánffy László után fiai Ferencz, Boldizsár, és Daniel Ferencz. Eleinte e birtok id. Daniel Ferencz és István közt 2 részre volt osztva. Id. Ferencz után fiaira ifj. Ferencz és néh. Györgyre s Lászlóra szállott. Birtokosaitól 1770-ben,*E. F. L. III. 197. k. t. i. Daniel Ferencz, br. Szentkereszti Samu (neje Dániel Zsuzsánna után), br. Bánffy Boldizsár utódai; Daniel György özvegye; Daniel István és János fiai: Samu, Mária és Zsófia s Daniel Lászlótól a fiskus magához váltotta s adta Offenbányáért cserébe gr. Mikesnek.

Vargyasi Daniel család czímere.

Vargyasi Daniel család czímere.*Sieb. Wb. IV. B. 15. Abth. Taf. 96.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa gr. Mikes István, van 37 jobbágya, 7 zsellére s 2 szegénye. 1820-ban*Erd. kancz. ltára. birtokosa gr. Mikes Zsigmond, van 43 telke.

{542.} 1838-ban*Megyei ltár. egy nem adózó magyar nemes lakosa van.

1863-ban*Urb. Wesen 66. l. gr. Mikes Benedek úrbéri kárpótlást kapott.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú lakosai Bányai Elek és Ferencz.

1892-ben birtokosa br. Bornemissza Károly, 525 h. 51 öl; gr. Mikes-birtok, jelenleg 1898-ban veje Barcsay Tamás.

Lakói kezdet óta oláhok voltak, kik 1818-ban,*Megyei ltár selejt. 390 szám. mivel gr. Mikes Zsigmond földesurokkal perben állottak, elköltöztek. Jelenleg eloláhosodott tótok lakják, kiknek elejét 1846-ban gr. Mikes Benedek telepitette a Szepességből. Róm. kath. vallásukat elhagyván, gör. katholikusokká lettek s így maholnap nemzetiségüket és nyelvüket letéve, az oláhságba olvadnak be teljesen. Szorgalmas lakói a földmivelés és állattenyésztésen kivül pléh- és bádogmunkával foglalkoznak s ezeket leginkább Romániában értékesitik, honnan évenként jelentékeny összeget küldenek és hoznak haza. Táplálékuk málé és tejfélék. Öltözetük nyáron fehér vászoning, fekete posztókalap és fekete mellény pikkelygombokkal és lábravaló; télen fehér házi posztónadrág, mellrevaló és fekete czondra szokmány. A nők kreton szoknyát ily derékkal, szőr vagy kreton fejkendőt, csizmát viselnek, melyhez télen mellrevaló és szoknya járul.

Zabolai gr. Mikes cs. egyik czímere.

Zabolai gr. Mikes cs. egyik czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 311. T.

Kászoni br Bornemissza cs. czímere.

Kászoni br Bornemissza cs. czímere.*U. o. 61. Taf. V. ö. N.-Debrekkel.

Lakóházuk részben kőből épült, nagy rész azonban fából épiti gazdasági épületeit is, elég csinnal és izléssel rendezik be.

Gör. katholikus egyházközség. Fatemploma 1760-ban épült s a {543.} szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyveit 1827 óta vezeti. Jelenlegi papja Brehár Tivadar.

Iskoláját az ötvenes évek végén létesité, a mely úgy szólva csak névleg állott fenn.*Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 335. lap.

Ev. ref. egyház hivei a cs.-mihályfalvi egyházhoz tartoznak.

Éghajlata mérsékelt, egészséges, a hegyek által a szelektől védve, jég ritkán bántja.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának harmada termő, a többi terméketlen. Alig terem meg a szükséges gabonája. A szomszédos Csicsó-Ujfalu határán malomkővágással s ezek széthordásával foglalkoznak jobbára és barmok eladásából pénzelnek. Két fordulóra osztott sovány határa 6–8 ökörrel szántható, nagy részét hegyes volta miatt szekérrel nem javithatják. Őszi, tavaszi vetés köble 3 kalangyát, szemül másfél vékával fizet. Kaszálója fordulónként. A must vedrét 17 krajczárjával árusitják. Tüzelésre való fás erdeje elegendő. Legelője kevés, ez is a szántókon. Van 135 3/4 köböl vetésre való szántója, melybe elvetettek 90 köböl őszi, 37 1/4 köb. tavaszi gabonát s termett 5 köb. szemes törökbúzája, szénája lett 66 3/4 szekérrel s van egy veder mustra való szőlője. Van itt 95 ökör, ló, 79 tehén, 17 tulok, 52 juh, kecske, 31 disznó, 83 méhköpű s egy pálinkafőző üstje.

Iparosa 16 malomkővágó és 3 kőfaragó.

1822-ben*Cziráky. Urb. oszt. határa 2-od osztályú. Adó alatt van 395 3/4 köb. szántó, 265 1/2 szekérnyi kaszáló, 30 igás, 34 fejős marha, 11 disznó, 6 méhköpű.

Jelenleg földje termékeny, főbb terménye a pityóka, málé, zab, rozs s kevés őszi búza. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, juh és sertés. Kiváló szép ökrei messze vidéken híresek; gyümölcse: kevés alma, körtve és szilvafélék.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. jobbágyai Szent-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adóban, Szt-Györgykor pedig juhaikból 50-det adnak.

Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*Bővebben Csicsóváránál.

1552-ben*Transilv. fasc. 9. nr. 69. tehén árába felvettek 2 frt 60 denárt, 13 bárányt 1 frt 76 denár, 3 pint vajat 75 denár, 25 csirkét, 9 sajtot 45 denár, 25 csirkét 50 denár; Rettegre a tisztnek 10 köböl zabot 3 frt 33 denár, 7 rész gabonát 70 denár, 2 boglya szénát 50 denár; Cs.-Mihályfalvára {544.} Bank emberei számára 14 köböl zabot 4 frt 66 denár, ugyanoda gabonát 2 köblöt 1 frt 70 denár, 4 kalangya szénát 2 frt, ugyanannak vittek 2 szekér szénát 1 frt, Bank embereinek ugyanide élelmezésre fizettek 5 frt 25 denárt, birságba 1 frtot, a tiszt elvett tőlük 7 malomkövet, melynek minden egyese 1 frt 50 denárt megért.

Határhelyek: 1736-ban*E. F. L. III. 197. K. Oszoány, Havlo és Dumbrava, erdők.

1767-ben*U. o. H. Kunpu Retyáguluj, Kosztye, Sired, Tufoje, Kosztye Holoje, Csertyeze, Parnicza, Csicsóhegy. 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Lunka, Dumbrava, Pe Tarnitzen, Pojana, Ponitza dupa Costa és Kimpu Retyaguluj.

Lakossága: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. van ez oláh faluban 7 kapu és 7 szegény lakos. 1603-ik évi*Urb. Conscr. f. 65. nr. 87. összeírás szerint 8 lélek lakik benne.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 11 jobbágy, 9 zsellér lakosa van, kik közül kettő cséplésből él s ugyanennyi telken laknak, el van pusztulva 10 házastelek. Adó alatt van 22 ökör, 11 tehén, 3 ló, 12 juh.

1750-ben*U. o. lakik benne 25 jobbágy 23 házastelken, 3 ily özvegy 3 házastelken, 13 telkes zsellér 12 házban s ily özvegy 1 házban, 3 kóborló s 4 ily özvegy, kiknek semmijük sincs. Együtt 38 telken 39 házban laknak. El van pusztulva 13 telek, melyből 40–50 évvel ezelőtt kihaltak. 1831-ben*Cons. topogr. stat. 203. l. 233 gör. kath. lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 25. l. 383 lakossal, melyből 367 gör. kath., 10 evang helv. és 6 zsidó. Házak száma 55. 1886-ban lakossága 440.

1891-ben 481 lakosból 1 róm. kath., 444 gör. kath., 9 gör. kel., 17 ev. ref. és 10 izraelita.

Adója 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 30 frt, 7 1/2 köb. búza, ugyanennyi zab, 2 1/2 szekér széna s egy vágómarha 1748-ban*U. o. 238 frt 38 1/2 kr. 1749-ben*U. o. 224 frt 29 1/2 kr. 1775-ben 389 frt 44 kr. 1822-ben 216 frt 20 kr. és 1898-ban 848 frt 77 kr.