| Keresztes. | TARTALOM | Keresztes (Nagy-). |
Nevének változatai: 1554-ben* Kyskereztolcz. 1591-ben* Kis Krestolch. 1630-ban* Kereztocz. 1890-ben* Kis-Keresztes.
Kristolcz neve a szláv* kresati, kresiti és krisiti szóból származik, melynek jelentése: vágás, írtvány, vágott hegy. Kis előneve megkülömböztető a tőle magasabban fekvő hason nevü községtől.
A Nagy-Keresztes határán eredő azon patak mentén fekszik, mely a szalonnai patakkal egyesülve, Szurduknál a Szamosba ömlik.
Deéstől 54.5 kilométernyire a csáki-gorbói járásban fekszik.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyed részét férjének Patóchi Boldizsárnak hagyományozza.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
1558-ban* Monostorszegi Kún Gáspár nejével Baki Nagy Katával kapta e falubeli részét, a ki leánya volt Baki Bálintnak és neje Erdélyi Ilonának, a ki 1572-ben leánya volt Morzsinai Erdélyi Gáspárnak Dancs Jusztinától, ki leánya volt Dancs Jánosnak 1454-ben Velnicza Klárától a Velnicza Péter leányától.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és neje Domiska Katának adományozta oda, a birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részét hűtlenség miatt elkobozván, Némethy Ferencznek tokaji várnagynak s nejének, Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála Lindvay Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
{331.} 1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott itt 11 jobbágy.
1594-ben* Báthory Zsigmond Havaseli, másként Moldvay Balázst, tasnádi tisztjét, itteni, egykor Báthory István lengyel király és újolag általa adományozott, eddig az egeresi uradalomhoz tartozott részében megerősiti.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta. (Jobbágyai: Lőrincz és Gergely családok). Másik birtokosa* Csáky István és Havasalyi Balázs.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1618-ban* Bethlen Gábor a Patóházi Pathó Menyhért itteni részét, mivel a múlt évi moldvai hadjárat alkalmával embereit nem állitotta ki s e miatt hűtlenségbe esett, Kiskapusi Gyerőffi Jánosnak adományozza.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
{332.} 1630-ban* a fejedelem borsai Zakariás István özvegyét Básti Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot bagosi Káorlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részökben megerősiti.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egyharmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Ugyanezek és Csáky Krisztina a következő évben* tiltakoznak az ellen, hogy a fejedelem e részt Zólyomi Dávidnak adta.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 4 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
1649-ben* Vadászy Pálné Gyerőffy Erzsébet itteni részét rokonának Bornemisza Lászlónak veti zálogba.
1658-ban* Csáky Istvánnak itt 7 adófizető jobbágya van.
1675-ben* birtokos volt itt Somogyi Tordai János és bádoki Gyarmathi Mihály.
1694-ben* birtokosai Csáky László és Buday Zsigmond.
1696-ban* Kis-Krisztolcz török hódoltsági falu.
1743-ban* gr. Csáky Imre magvaszakadtával itteni részét gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
1806-ban* birtokosa Fráter Antal.
1810-ben* birtokosai: Fráter Antalnénak van 8 jtelke, br. Jósika Miklósnak 15, Pávai Eleknek 4, Tatrosi örökösöknek 4.
1820-ban* br. Jósika Miklósnak van 14 1/2 jtelke, osd. Wass Antalnak 4, Pávai Vajna Eleknek 3, Galgó Rácz Jánosnak 2, Vargyasi Dániel Istvánnak 1.
1843-ban* Nemes József itteni elzálogositott részét visszaváltja.
1863-ban* Nemesné Wass Ágnes, Pataki Lujza Biróné, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza, Torma József részére kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 60 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
1898-ban birtokosa br. Wesselényi Béla, ki birtokát vásár útján szerezte.
{333.} Lakosai románok, földmíveléssel foglalkoznak. Szent-Györgynapi öntözés a fiatalság közt és a halotti torozás szokásos. Táplálékuk a málé, melyet általuk termesztett hagyma, zöldségfélékkel, tej-, turónemüekkel s böjtös időben házilag készült tökmagolajjal fogyasztanak. Öltözetük házi készitmény: harisnya, szokmány, nyáron ing és lábravaló; lábbeli a bocskor. Épületeik fából valók, szalmafedelüek.
Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült, 1793-ban szentelték föl a Szt-Miklós tiszteletére, 1861-ben ujitották meg s festették újra. Anyakönyveit 1824 óta vezeti. Lelkészei: Pap György, János és a jelenlegi László.
Felekezeti iskoláját Hegyközzel közösen tartja fenn 1896-ban.
Éghajlata mérsékelt és nagyon egészséges, szélnek nincs kitéve, jégverés ritkaság.
1750-ben* a szűk völgyben fekvő falu határa hegyes, közepes termésü, harmada nagyon terméketlen; földjük termékeiből élnek, keresetük néha Deésaknáról Szilágy-Somlyóra való sóhordás, de az út ezen keresetük nagy részét felemészti. Zsibó, Zilah vásáraira járnak. Határa kétfordulóra van osztva, trágyát jóllehet megkivánja, de nincs szokásban a szekérrel való trágyázás s a hegyeken nem is lehet. Őszi-tavaszi vetés köble 2 és 6 kalangyát, szemül kalangyája másfél vékát ereszt. Kaszálója fordulónként. Tűzre való fáserdeje elegendő, legelője is van a szükséghez mérten. Szántója 117 köböl vetésre való; elvetettek 55 kb. ősz-, 59 tavaszgabonát, tengerije termett 4 köb. és 2 véka; rétje 52 1/2 szekérnyi; malmok jövedelme 11 frt. Van 41 jármas ökre, lova, 36 tehén, 20 tulok, 32 juh, kecske, 55 disznó, 19 méhköpű. Szeszfőzőüst jövedelme 2 frt. El van pusztulva kiköltözés folytán 2 telek, melynek egyikét a földesúr az unitius papnak adta.
1822-ben* határa IV. osztályu. Adó alatt van 279 köb. szántó, 223 1/3 szekérre való kaszálója, 9 ökre, lova, 24 tehene, 11 bornyu, 15 disznó.
Jelenleg határa eléggé termő; terményei: őszi búza, rozs, tengeri, zab, burgonya. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot és sertéseket tenyésztenek. Gyümölcse alma, körtve, szilva.
Itatója a községen átfolyó nagykeresztesi patak.
Van egy kőszénbányája, melyet 1886-ban* fedeztek fel s azóta üzemben van.
Egykövü lisztelő malma a Deési Takarékpénztár tulajdona. (1898.)
{334.} Határán számos kisebb terjedelmü barlangja van.
Határhelyek: 1864-ben* Válya Krisztolczuluj (a falun át folyó patak); Hirbu Lupuluj, hegyláncz; Cziklá Arisarilor, hegyláncz; Piatra csea mare, nagy kőszirt; Gye szupra podu Korojului, erdős hegy; Válye fericseli, patak; Gyálu Ruszuluj, hegy.
1898-ban Podu Perilor, Pojana Hrányi, Szub Peatra, Hizsé fundatura, Dupa Szeketura, Ungyu Plopuluj, Oárzina, Fáczá, Pojeny, Pojana luj Mihaila, dülők határhelyek.
Lakossága: 1713-ban* 9 jobbágy, 5 zsellér lakosa van 17 házban, melyből el van pusztulva 3.
1750-ben* van 17 jobbágy 12 telken 16 házban, 5 telkes zsellér 2 1/2 telken 5 házban, 3 külsőség nélkül való zsellér 3 telken és házban s 3 kóborló lakosa, kik 17 1/2 telken 24 házban laknak.
1831-ben* 104 gör. kath. lakossal.
1857-ben* e hidalmási kerülethez tartozó község lakossága 3105, ebből 302 gör. kath., 8 zsidó. Házak száma 54.
1886-ban 332 lakosból 315 gör. kath. román, 17 zsidó.
1891-ben 403 lakossal, melyből egy róm. kath., 381 gör. kath., 2 gör. keleti és 17 izraelita.
Adója: 1748-ban* 138 frt 42 kr. 1749-ben* 166 frt 44 kr. 1755-ben* 110 frt 56 kr. 1775-ben 191 frt 51 kr. 1822-ben 133 frt 24 kr. 1898-ban 779 frt 33 kr.
| Keresztes. | TARTALOM | Keresztes (Nagy-). |