Keresztes.

Nevének változatai: 1345-ben*Dl. 29427. Kereztus. 1346-ban*Erd. Muz. Kerezthes. 1351-ben*Gr. Wass ltár. Kerestus. 1499-ben*Km. prot. Labore 130. Kerezthur.

Nevét az itt egykor felállitott keresztről vette, melynek tiszteletére volt felszentelve a temploma.

Először emlittetik 1345-ben*Dl. 29427. Kereztus néven, Iklód-Szent-Ivánnal határos*Km. prot. ab. 109. s mindig mind puszta (praedium) van megnevezve.

{328.} A Szamos mellett feküdt 1351-ben.*Gr. Wass ltár.

Keresztes első birtokosául 1345-ben*Dl. 29427. János fiát Kelement találjuk megnevezve.*1354-ben (gr. Wass ltár) Lázár vagy László fiai: 1. Keresztesi Mihály, ennek fia Demeter; 2. Keresztesi János, fia Kelemen. Ez azonban Keresztesnek csak kilenczed részét birta, mely 1346-ban*Erd. Muz. Szentiváni Márton fia Simonnál van zálogban. Keresztes többi része pedig, melyet azelőtt Keresztesi Demeter birt, halála után leányára Ágnesre szállott. Ő és Szentiváni magukat a mondott évben Keresztesbe igtatni akarták, de a szentegyedi Wassok, t. i. Vörös Péter, Dezső, István, Lőkös, Pál s Tamás fia László annak ellentmondtak, azt állitván, hogy Keresztest ők a királytól kapták adományba. Keresztes azután Demeternek fiára Mihályra szállott át, nővére Ágnes bizonynyal pénzzel elégittetvén ki. De Mihály Keresztesnek fele részét 20 márkáért 20 évre Wass Miklósnak és Aczél Jánosnak 1351-ben*Gr. Wass ltár. vetette zálogba, feljogositván egyébiránt őket arra, hogy ha Mihály magtalanul halna el, akkor azon fele rész örökösen rájuk szálljon, másik felét pedig magukhoz váltani joguk legyen, de egyúttal Mihály lelki üdvösségeért minden szükségest megtenni tartoznak.

1352-ben*U. o. Keresztesi Mihály csakugyan magtalanul halt el Szent-Egyeden s Wass Miklós és Aczél János fényes temetést rendeztek neki, a miről ők előrelátóan, hivatalos bizonyitványt kértek s nyertek a kolosmonostori hiteles helytől.

Lajos király 1353-ban,*Dl. 29423. minthogy Keresztesi Mihálynak magvaszakadt, Keresztest azon Aczél Jánosnak „de csakis neki” adományozta oda jutalmul vitézségeért, melyet Nápolyban négy éven kreesztül kifejtett. Daczára ennek, az mégis az egész Wass nemzetség közös birtoka lett, mert az 1362-iki*Dl. 27429. 28580. köztük történt osztály szerint Keresztes is a nemzetség hét tagja közt hét részre felosztatott, névszerint Emichfi János fiai: Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifjabb Wass Miklós és Vörös Péter, továbbá Wass László fia Simon.*1366-ban (Tört. Tár. 1889. évf. 549. l.) az erdélyi vajda Keresztes Demeter leánya Ágnes és Szentiváni Simon perben állott e helységért Szt-egyedi Wass Tamás és 6 fiával.

1376-ban*Erd. Muz. egy tanúvallatásból kitünik, hogy akkor Keresztes-féle részét Sámsondi Márton idegen kezekből magához váltotta, másik fele pedig nejét Szentmiklósi Agatát illeti.

1425-ben*Dl. 28963. Keresztesi István birja, 1435-ben*Dl. 27298. és 1450-ben*Bánffy ltár fasc. 68. nr. 31. is.

1437-ben*Gr. Bánffy ltár. fasc. 75. nr. 4. Székely Antal itteni birtokát Iklódi Balázsnak veti zálogba.

{329.} 1441-ben*Km. prot. ab. 83. Deákii Poch András fiai Jakab és András itteni részüket Szentiváni Péternek zálogba vetik.

1441-ben*U. o. 85. Szamosfalvi Gyerő fiai György, János, László és Antal óvást emelnek az ellen, hogy Keresztesi András és Jakab itteni részüket Szentiváni Péternek akarják zálogba vetni, noha az inkább őket illetné osztály szerint.

1454-ben*Km. prot. m. 34. Szentiváni Péter és Keresztesi István Szamosfalvi Gyerőfi Györgyöt, Gyerőfi István fiait Jánost és Lászlót és Gyerőfi László fiát Antalt eltiltják attól, hogy ők itteni részeiket Iklódi Benedeknek (más néven Bekének) és Mártonnak elidegenitsék, a mi azonban,*U. o. m. 34. daczára a tiltakozásnak, mégis megtörtént s a Gyerőfiek itteni részeiket zálogba vetették.

1467-ben*Km. prot. f. 24. Iklódi Beke fia Miklós itteni birtokát, melyet neki Szamosfalvi Gyerő fiai Antal és György zálogositott volt el, most Iklódi Beke fia Mártonnak veti zálogba.

1469-ben*Dl. 29527. Budai Kovács István sókamaragróf a Kodori János és Ravasz Lukács tanácsára több lónai, iklódi és kecseti jobbágygyal Iklódi Mártonnak s fiai János és Tamásnak ezen birtokára rontott, mely őket zálogjogon illeti s az ekkor praedium vagy pusztateleknek nevezett helyet hatalmasul Iklódhoz csatolta.

1473-ban*Km. prot. f. 104. Iklódi Márton özvegye és fia Tamás Dési Oláh Pétert és Jánost itteni zálogos részük elfoglalásától tiltják.

1473-ban*Dl. 27520. Keresztes Jakab emlittetik mint volt birtokos.

1473-ban*Km. prot. f. 121. Iklódi Márton fia Tamás mostoha apját Tóth Istánt Keresztes elidegenitésétől, Dési Oláh Jánost pedig annak zálogbavételétől eltiltja.

1478-ban*Dl. 27364. Keresztesi György.

1482-ben*Dl. 27370. Keresztes Antal emlittetik.

1499-ben*Km. prot. Labore 130. Kodori András fia Jakab Kereszthur negyedrészét Bangárti Porkoláb Demeternek eladja.

1500-ban*Km. prot. Michael 4. Keresztesi Antal fiai Mátyás és Domokos itteni részét „a Keresztes nevü földrészben” s egy a Vizszamoson lévő s idetartozó sziget 3-ad részét Désy Péternek eladja.

1500-ban*Km. prot. Széllyes 60. Ilona Esztényi Nagy Miklósné, néh. Esztényi Vincze fia Györgynek leánya és fia Nagy Gergely, János és Benedek itteni részüket Dési Péternek eladják. Valószinüleg Nagy-Iklódba olvadott be.

{330.}