Gyulaszeg.

Nevének változatai: 1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. Chywlya. 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. Chyula. 1603-ban*U. C. 16–19. Csulya. 1616-ban*Gyf. 9. elveszett L. Reg. fol. 29. Csula. 1641-ben*20. Lib. Reg. 45, 46. Cziula. 1650-ben*Erd. Országgyülési Eml. Xi. K. 105–112. l. Csula. 1890-ben*Belügyministeri 25093. sz. r. Gyulaszeg.

{576.} Nevét*Cihac. 53. az oláh: ciul, ciulav szótól vette, mely lenyesett, levágott helyet, irtoványt jelent.

A község északról déli irányban húzódva, nagy része sík téren, az északi része pedig dombon fekszik. Határán eredő kis patak foly rajta keresztül, melynek csak esős időszakban van vize, s a mely Kucsulátánál szakad jobbról a Szamosba. A község határán emelkedik a Virigar nevű hegy s a falutól délre „Dampu Cula” nevű hely terül el.

Deéstől 55.7 kilométernyire fekszik a nagy-ilondai járásban.

Kővár tartozéka volt, de csak 1566-ban*Urb. et. Conscr. f. 101. nr. 45. fordul elő s az mondatik róla, hogy azt özv. Drágffy Gáspárné Báthory Anna a Váralján lakó Triff vajdának adományozta oda, valószinüleg mint az ő általa alapitottat.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárt, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

1603-ban*Urb. et. Conscr. fasc. 19. nr. 19. a várallyai járáshoz tartozott.

1609-ben*6. L. Reg. 384. Báthory Gábor e Kővárhoz tartozott birtokot Sármasághy Zsigmondnak adományozza.

1616-ban*9. L. Reg. 29. Bethlen Gábor e birtokot Szalay Ferencznek inscribálja.

1641-ben*20. L. Reg. 45. Rákóczy György e birtokot, melyet Bethlen Gábor széplaki Makray Péternek adott zálogba, de attól a fiscus visszaváltotta, most Maurer Mihálynak, volt portai követnek adja zálogba.

1649-ben*24. L. Reg. 217. e birtokot, mely I. Rákóczy György adományából Maurer Mihályé volt, annak halálával özvegyétől Horváth Annától gyerőmonostori Ébeni István váltotta magához, kit is most abban II. Rákóczy György Kun Ilona nejével megerősít.

1650-ben*Erd. Orsz. gy. Eml. XI. köt. 105–112. mint fiscalis birtok Kővárhoz tartozott.

1670-ben*Erd. főkormsz. ltár. Béldy Pál és neje Vitéz Zsuzsánna e birtokot Rőd Orbántól és Maurer Mihálytól magukhoz váltván, azt Apaffy Mihály nekik adományozta Béldy hűtlenségbe esése után e birtok Teleki Mihályé lett, ki azt 1680-ban özv. Belényi Zsigmondné Vitéz Annának*E. F. L. VII. 512. P. adta cserébe; néh. Belényi Zsigmond leánya Zsuzsánna Péterházy Dávidnál volt férjnél, kinek fia Zsigmond volt.

1680-ban*Km. Neor. R. 56. Belényi János, András és Albert e birtokuk elidegenítése ellen tiltakoznak.

{577.} 1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Belényi Zsigmondné Vitéz Anna: fiók János e birtokát nejére*E. F. L. VII. 512. G. csebi Pogány Zsófiára hagyta, de 1722-ben*U. o. 512. M. N. Petneházy Zsigmond, kinek nagyanyja azon Vitéz Anna volt, és bátyjai: azon Belényi János, András és Albert e birtokot Urai Gáspárnak veté zálogba, kitől Katona Mihályra szállott neje*U. o. P. Urai Klára, azon Urai Gáspár leánya után.

1782-ben*U. o. 544. J. birja a Lemhényi Rácz család és Katona család.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Vankai Mihály; van 42 jobbágya s 3 szegénye.

1809-ben*U. o. birtokosai: Vankay Mihálynak van 10, Váradi Ferencznek 5, Katona Pál, Rácz Éva és Rácz Katalinnak 3-3, Kabos Sándornak 2, Tímár Popa Mitru és Filepnek 1-1 telke; telekrésztulajdonos: Katona Lajos.

1820-ban*Erd. kanczellária. birtokosai: Katona Zsigmond és László, Váradi Ferencz, Rácz Zsuzsánna, Felszegi István, Hatfaludi Elek és Rácz Éva.

1863-ban*Urb. Wes. 112–187. l. Katona Eszter, Sebe Sándor, Buttyán Mária, Hosszú Demeter részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Jelenleg nagyobb birtokosai: a Majos és Indréka család.

Jobbágyszolgálmányok: az 1603-ik évi*Urb. et. consc. fasc. 16. nr. 19. urbárium szerint adó: Szent-Mihály napi 12 frt, Szent-György napi ti. a. Ajándékok: 14 drb sajt à 12 denár; 14 budai justa vaj à 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 6 hold vagy faczia földet szántanak búza alá s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 6 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

A hagyomány azt tartja, hogy e község jelenlegi helyén egykor erdő volt. Elsőbben egy Andreka család telepedett ide, mely irtani kezdett az 1700-as évek elején s ennek utódai birják; a falu 1/3 része ma is Andrekán.

Lakosai szorgalmas földmivelők. Öltözetüket házilag készítik kenderből és gyapjúból. Ruházatuk vászon bő ujjas, ing és bő lábravaló, {578.} harisnya, kis czondrakabát. A nőké fehér bő ujjas, vászon ing, széles fehér vászonszoknya, czondrakabát, kötény.

Táplálékuk málé, tejféle és zöldség.

Házaikat s gazdasági épületeiket rakófából építik szalmafedél alá, gazdasági épületeik: csűr, pajta, rendszerint egy fedél alatt.

Gör. kath. egyháza a kozlai filiája. Temploma fából épült 1802-ben. 1863-ban szentelték fel a szent Archangyalok tiszteletére. Harangjait 1890-ben öntette újra Kolozsvárt. Papjai: Timár és Bálint János, Pap György, jelenleg Gicz Vazul.

Kecskéssel és Kis-Solymossal együtt tartanak tanitót és iskolát az újabb idő óta.

Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, járvány ritka, de a jégverés gyakori.

1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint rétjének egy része jó, legelője kielégítő, van makkos erdeje; szántója terméketlen és nehezen mivelhető.

Jelenleg határa kevésbbé termő; főbb terményei: törökbúza, búza, zab; állatai nagyobb részt erdélyi fajta szarvasmarha, juh, kecske, sertés; gyümölcse: alma, körtve és szilva-félék.

Ivóvizet kútjai szolgáltatják s ezek közül nevezetes közkútja: az „Izvor” jó vizéről.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Mál vagy undiu Pestyiri, Merucz Marutiu v. Gyezuzistyi, Zepodia v. Valea szaka, v. Valea Aszkunza; Petrosza, Kufundosza, Jertasu Bontyi v. Szakatura. Kasztea Rosie. Fundatura vagy Petrocza. Pereu Nikolestyilor v. Podu Mitzului, dűlők 1898-ban is.

Lakossága: 1603-ban*U. C. 16–19. 7 jobbágy lakossal, van az egész faluban 7 lakó s 19 puszta ház.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. csak 2 ház van az egész községben.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 32 jobbágy, 3 zsellér lakosa van, kik 9 házban laknak.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 39. l. 251 lakossal.

1896-ban 317 lakosból 308 gör. kath. és 9 zsidó.

1891-ben 271 lakosból 254 gör. kath., 17 izraelita; házak száma 67; határa 1007 k. hold.

Adója 1898-ban 575 frt 97 kr.