Groppa.

Nevének változatai: 1638-ban*Km. Lymbus. Groppa. 1650-ben*Erd. Országgyülési Eml. XI. 105–112. l. Gropa. 1831-ben*Cons. stat. topograph. 65. l. Groppa, németül Grappendorf, oláhul Grápá a neve.

E község nevét az oláh „grápá,” „gropa” szótól vette, mely nyelvünkön árkos, szakadásos hegyet jelent.

A Lápos-folyó jobbpartján húzódó hegység aljában, ettől északra szétszórtan fekvő község, mely felett északról a 716–811 m. magas haragosi hegyek emelkednek. Elzártan fekszik a magyarláposi járásban, Deéstől 50 kilométerre.

Hagyomány szerint e községet a haragosi Nekita család kezdette építeni, mely később Kővárvidék több községeiből új települőkkel szaporodott s ezek közül egy Rusz és Román nevű család, a kiknek utódai ma is lakják.

Groppa 1638-ban*Km. Lymbus. emlittetik először, mint Kővárhoz s annak kisbuni járásához tartozó falu.

1650-ben*Erd. Országgyülési Eml. XI. 105–112. l. mint tisztán fiscalis birtok, Kővár tartozéka.

1651-ben*Km. Lymbus. csak egy család él rajta, a Vakka.

1719-ben*E. F. L. VII. 479. B. a fiscus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte.

1809-ben*Erd. főkormszéki ltár. birtokosa: gr. Teleki Sámuel, van 3 jtelke.

1820-ban*Erd. főkormányszék. birtokosa gr. Teleki Samu.

1863-ban*Urb. Wesen. 81. l. gróf Teleki Samu úrbéri kárpótlásban részesült.

Jelenlegi nagyobb birtokosa gr. Teleki Samu, Nekita és Román családbeliek.

E terjedelmére nagy, népességére nézve kicsiny község lakosai románok. Földmivelők, baromtenyésztők. De foglalkoznak favágás- és faragással s mellékesen kádár mesterséget is folytatnak, ők a vidék {554.} ácsai. A torozás szokásos, mely alkalommal cserépedényeket osztogatnak. Főtáplálékukat a tengeri képezi.

Öltözetük házilag készült vászon, télen fehér harisnya és kurta guba, báránybőr föveg és posztókalap s bocskor; a nőké házilag készült alsó vászonruha, guba, bocskor, ünnepeken csizmát viselnek.

A házak s gazdasági épületek szétszórtan vannak építve rakófából, többnyire szalmafedéllel.

Gör. kath. egyháza Haragos leányegyházközsége. Temploma fából épült a község nyugati részében „Szent Demeter,” a község jelentése szerint Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltetett fel ezelőtt mintegy 100 évvel. Mindkét harangja 1878-ban készült Kolozsvárt, rajta az évszám s felirata mellett egy feszület s Mária fiával van bevésve.

Felekezeti iskolát és tanitót Haragossal közösen tartanak fenn, az iskola Groppán van.

Éghajlata egészséges, szeleket a felette kimagasló haragosi hegy fogja fel s a vihar és jég itt dühöng s határa ezáltal a jégtől meg van kímélve. Járvány emberemlékezet óta nem volt.

Határa délnek fekszik, terméketlen, rossz, csak nagyon jól trágyázott föld termi meg itt a tengerit, rozsot, búzát, árpát és zabot, paszulyt, pityókát, kendert és lent. Állatai: fehér szőrű szarvasmarha, juh, kecske és sertés. Gyümölcsfái: alma, körtve, szilva, cseresznye, som és dió.

Itatásra való vizét a Lápos s a haragosi határból eredő Valye Arinuluj szolgáltatja, mely szintén déli irányban folyva, a Láposba szakad. Épületköve nincs. Van 3 egy-egy kerekü és kövü malma, Rusz Elek, Nekita János és Román Endre tulajdona.

Határhelyek: 1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. 547. A. Ilindiava, erdő; Koszta Arinuluj, erdő; Zavolye Kirligati; Fruntye pusziti; Valye Kirligati, patak; Peátra Groppelor, Groppicza.

Mai határhelyei mind oláhok.

Lakossága: 1651-ben*Km. Lymbus. fiaikkal együtt összesen 4 jobbágy lakosa van, kik 1 házban laknak.

1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. fiaikkal együtt 7 jobbágy lakossal, az egész faluban csak 1 lakóház van.

1720-ban*U. o. 547. T. fiaikkal együtt 10 jobbágy lakja s van benne 3 ház.

1770-ben*U. o. 555. H. fiaikkal együttesen 8 jobbágy lakossal, a faluban 4 ház van.

{555.} 1831-ben*Cons. stat. topogr. 65. l. 53 lakossal.

1886-ban 89 gör. kath. lakosa van.

1891-ben lakossága 105.

Adója 1898-ban 186 frt 18 kr.