| Gombás. | TARTALOM | Groppa. |
Nevének változatai: 1305-ben* Geuch. 1326–1328-ban* Geulch. 1403-ban* Geech. 1456-ban* Gewcz. 1580-ban* Geöcz.
Nevét ily nevű alapitójától vette.
Keletről nyugatra nyíló szűk völgyben fekvő falu. Keresztül foly rajta a határán eredő s a róla nevezett kis patak, mely a községen alól a czegei tóból kifolyó patakba ömlik. Deéstől 31.8 kilométerre fekszik a kékesi járásban.
{546.} Göcz első birtokosa az 1298-ban* emlitett Ambrus fia Tamás volt, mert ezen Göczi Tamást, ki 1312-ben* fenesi várnagy és fiait: Jánost, Lászlót és Istvánt Szentiváni Vass Miklós (a szomszéd birtokos) Göcz határai miatt perbe fogta. Éppen így ugyancsak Vass Miklós 1328-ban* azon Göczi Tamás fiát Jánost is perbe fogta e határok miatt.
1377-ben* Göcz birtokosai ugyanazok, t. i. azon Tamás fiai: János, László és István.
1381-ben* Vámos András.
1390-ben* Göczi László s fia Mihály.
1392-ben* Göczi Mihály.
1394-ben* Göczi László fia Mihály.
1407-ben* emlittetik néh. Göczi Mihály fia.
1426-ban* Göczi György és Osvát György.
1439-ben* Gecz (tán Göczi) Mihály.
1456-ban* Császári György fia Mihály és Benedek fia Zsigmond itteni részük elfoglalásától Szamosfalvi Gyerőfi László fiát Antalt s leányát Potenciánát Rödi Györgynét, továbbá Sánta István fiát Lászlót és Göczi Mihályt tiltják.
Ugyanakkor* azon Gyerőfi Antal perbe fogja Gyerőfi Lászlót és nejét özv. Göczi Mihálynét, hogy itteni anyai részéből ki akarják zárni.
1462-ben* Göczi György dobokamegyei főszolgabiró.
1466-ban* Göczi Demeter. 1468-ban* Göczi Székely Tamás.
1469-ben* Göczi Mihály fia: Bálint s leánya: Márta Porkoláb Lászlóné emlittetnek,
1469-ben* Kapori Beketi (Bekefi?) Miklósfi István fia Gergely magát egy itteni mások kezén lévő részbe igtattatni akarta, de Göczi Bálint, Lőrincz, Demeter, Máté, Szamosfalvi Antal, Székely Tamás s fia Lajos ellentmondtak.
1472-ben* Porkoláb László és Göczi Bálint emlittetnek.
1473-ban* Porkoláb László és Göczi Mihály fia Bálint, valamint néh. Göczi Lőcze György fiai: Demeter és Mátyás s leányai: Margit kisdevecseri Fenesy Mihályné s Ilona Székely Tamás özvegye.
1475-ben* „vért ontó Göczi Györgynek egy itteni jobbágytelkét devecseri Fenesy Mihály kapja adományba.”*
{547.} 1477-ben* Porkoláb László.
1478-ban* Göczi Nyiresi Demeter és Mihály.
1482-ben* Göczi Fenesy Demeter és Miklós és Porkoláb László. 1486-ban* Szamosfalvi Gyerőffy Antal fiai: István és Péter, testvérüket Pált itteni részük elfoglalásától tiltják.
1495-ben* Göczi Porkoláb László és Székely Bernát.
1496-ban* Göczi Demeter fia György s nővére Márta Radványi Pálné egy itteni jtelkét (Markos) devecseri Fenesy Mihálynak adja oda.
1498-ban* Porkoláb László s fia Mátyás és Göczi Budai Zsigmond leánya Dorottya egyik birtokos.
1503-ban* Rődi Cseh Márk s fia Kálmán itteni részüket néhai Szamosfalvi Gyerőfi Pál gyermekeinek Imre és Klárának s néh. Gyerőfi Péter fiának Péternek eladják.
1504-ben* Göczi Mátyás, Bernát és György.
1506-ban* Göczi Mátyás.
1507-ben* Göczi Székely Bernát.
1508-ban* néh. Göczi Buday Zsigmond fiai: János és Mihály.
1510-ben* Göczi Devecseri Mihály fia Gotthárd itteni jtelkét sok más földdel együtt Göczi Gergely fia Bertalannak eladja.
1513-ban* emlittetnek Göczi György és Göczi Székely Bernát.
1514-ben* Göczi Porkoláb Mátyás.
1515-ben* Gyerőffy Pál özvegye s fia Imre és Wass Balázs egymás közt némely telkeket elcserélnek.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mátyást és Antalt itteni részükben megerősíti, melyet* Botos Andrástól, Göczi Györgytől, Wass Lászlótól „Gotthárd fiától” és Lukács úrnétól vettek meg.
1541-ben* a tordai országgyűlésen egyfelől Majlád István, másfelől Bornemisza Boldizsár és Horváth Ferencz közt létrejött egyezség szerint, ez utóbbi e birtokot Kendi Ferencznek visszaereszti.
1543-ban* Göczöt Kendi Ferencz birja az ottani Császári tó nevű halastóval együtt.
1562-ben* Göczy János.
1564-ben* János király e falunak nagy részét Báthory Istvánnak adományozta, I. Ferdinándhoz való követségbe menetele jutalmául.
{548.} 1568-ban* Somlyai Gergelyné Ágnes, néh. Szentgotthárdi Wass János leánya, atyjának itteni részéből Czegei Wass János fiától Györgytől osztályt követel.
1568-ban* Czegei Wass Domokos fia János, fiai: Pál és János azon esetre, ha itteni részüket Wass Györgytől visszaszerezhetik, annak harmadrészét Szentegyedi Gergelynek igérik oda.
1573-ban* Göczi János.
1581-ben* Báthory Kristóf itteni részének felét Kendy Sándornak s leányainak: Krisztina, Zsófia és Zsuzsánnának adományozza.
1582-ben* Göczi Székely Barabás és Göczi János a fejedelmet a fentebbi eladományozástól tiltják.
1583-ban* Kendy Sándor négy itteni telkét Cserényi György leányainak Klárának előbb Sztrigyi Mihály, majd Mányiki Kun Ferencz özvegyének s fiainak: Sztrigyi János és Kun Balázsnak adja cserébe.
1587-ben* Bánffy Farkas és Kendy Sándor.
1598-ban* Palásthi György itteni részét, mely a hűtlenségbe esett Kendy Sándoré volt, s melyet neki a fejedelem adományozott, azt most ő Czegei Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak vetette zálogba.
1599-ben* birtokosai Wass Ferencz, Bánffy Ferencz.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek átengedi.
1608-ban* Sztrigyi Petronella Mikola Jánosné itteni atyai részét, 5 puszta jtelket, Mindszenty Benedeknek adja cserébe.
1609-ben* Czegei Wass Ferencz özvegye Bogáthi Druzsi (előbb Barcsai Andrásné) és fia György, az id. Wass György unokája, itteni részükön atyai nagybátyja Wass Jánossal megosztoznak.
1627-ben* Bethlen Gábor fejedelem Wass Jánost és Györgyöt itteni részükben megerősíti.
1635-ben* Nagy János és fia György idevaló birtokos nemesek.
1656-ban* Göczi Bandi család nemességet kapott.
1677-ben* Teleki János özvegye Bornemisza Annának itteni javaiból a dézmabért a fejedelem elengedi.
1694-ben* birtokosai a Bánffy és Wass családok.
{549.} 1702-ben* birtokosa Várfalvi Becze Péter, Nagy István. Egy telkes nemes Nagy István.
1707-ben* Bánffy Györgynek itt 2 jobbágya s egy zsellére volt.
1738-ban* birtokosai Cserepi Sámuel és br. Bánffy Farkas.
1754-ben* Diószegi Ferencz, Ráczkevi István, Demén Mihály, Cserepi Sámuel, br. Bánffy Farkas, gróf Wass György, gróf Wass Ádám birnak itt.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek és fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
1768-ban* néhai Göczi Nagy János fia György, fia István, fia Ferencz, fia Zsigmond itteni birtokos.
1770-ben* armalista birtokosok: Harasztosi Demjén Mihály férji, Göczi Nagy Gábor apai jogon.
1786-ban* birtokosai: gr. Wass Sámuelnek van 6 jobbágya, gr. Wass Miklós özvegyének 5, gr. Wass Ádám özvegyének 4, br. Bánffy Farkasnak 8, gr. Bánffy Györgynek 7, Demjén Mihálynak 1 jobbágya, 2 zsellére, Nagy Gábornak 1 zsellére.
1804-ben* gr. Wass Ádám fiai Miklós és Dániel atyjok itteni részén megosztoznak.
1809-ben* birtokosai: gr. Wass Miklósnak volt 4, gr. Wass Samunak 4, gr. Wass Dánielnek 4, gr. Bánffy Györgynek 7, br. Bánffy Lászlónak 2, br. Bánffy Ádámnak 3, Harasztosi Demjén Mózesnek 2, Nagy Gergelynek 2, Nagy Sándornak 2 telke.
1820-ban* birtokosai: gr. Bánffy György, gr. Wass Samu özvegye, br. Bánffy László és Ferencz, gr. Wass György, br. Bánffy Ádám, gr. Wass Miklós, Nagy Gergely és Nagy Ferencz.
1837-ben* birtokosai a gróf és báró Bánffyak, báró Kemények, Nagy, Fazakas nemesek.
1863-ban* gr. Bánffy Miklós, Káli Nagy Ferencz, br. Bánffy Albert, gr. Wass Samu és Aknay Mihály részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 74 füst közül 8 nemesi füst volt.
Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Bánffy Mihály, gr. Wass Ádám, Aknai Mihály, Sándor és Lajos, Nagy Imre (Tordáról), Bálint János és Miklós Farkas (Kidéről).
Göcz jelenlegi birtokosai 1898-ban: Bozsoky Lipót; 137. h. 1341 {550.} öl. Vétel br. Bánffy Alberttől. Ferenczi Ödön; 125 h. Öröklés. Ber József, vétel Nagy Ferencz utódaitól.
Szóhagyomány szerint 1658–63 közt törökök és tatárok által elpusztított magyar község.* Az elpusztított magyar lakosság helyére oláhok nyomultak. Ezt tartja a hagyomány. S ez való is lehet. Azonban ezt megelőzőleg 1622-ben* ev. ref. magyar lakói már el voltak apadva, Czegéhez kellett csatolni leányegyház képen. Tehát 1602–3 közt érhette a nagy pusztulás, midőn Basta hajdúi kegyetlenkedtek vármegyénkben is.
Az oláhság 1712 után kezd nagyobb számmal letelepedni, nem sokára 1723-ban* a magyarság is szaporodik, de azokhoz képest csekély számban, úgy, hogy még ma alig 6-od részét képezi a község lakosságának.
Földmiveléssel foglalkozó lakosok főtápláléka a törökbúzakenyér és puliszka, búzakenyeret ritkán esznek. Ruházatuk: ing és lábravaló, szalmakalap s bocskor, télen fehér harisnya, fekete czondra, juhbőr mellrevaló, fehér és fekete báránybőr sapka. A nők télen, nyáron szőttes és kartonruhát, mellrevalót, színes keszkenőt, kötényt és csizmát viselnek.
Házaikat tapaszos sövényből s vert, égetetlen agyagból készítik nád, többnyire zsendelyfedéllel, míg gazdasági épületeik rakófából, deszkából valók nád, deszkafedélzettel.
Ev. ref. egyháza 1622-ben* Czege leány-ekklézsiája. Van 8 frtja Varga, Végh, Cziriak családoknál elhelyezve. Birtoka egy drb föld, rét és egy drb szőlője, melyet 1754 előtt Várfalvi ns. Becze János ajándékozott.*
1643-ban* kőtemploma egy haranggal. Szent eszközei: egy szélein aranyozott ezüst pohár, melyet 1647-ben Mogyorokereki István pap ajándékozott, ezeken kivül ónkancsója, keresztelő pohara, virágos tányéra s asztalteritőjét Göczi Gáspár Jánosné Gál Anna 1698-ban adományozta.*
1754-ben* a czinterem a kőtemplommal a falu keleti oldalán, az oláh templom mellett, papi telek a falu alsó végén, zsellér lakik benne, az esperesnek fizet. Van 15 1/2 köböl vetésre való szántója, rétje egy szekérre való, egy drb szőlője s 24 frtja.
1830-ban* leányegyház; kőtemploma mellett fatornyában egy harang, az ekklézsia zsellértelke az oláh deáké, más a czinterem és a temető mellett, {551.} lévitai telke a falu alsó végén. Urasztali készleteket ajándékozott: Bikkfalvi Szabó Zsigmond 1771 és 1777-ben többfélét. 1786-ban Aknai Sándor öntette újra két ónkannáját.* Anyakönyve 1757. éven kezdődik.
1863-ban* dézmakárpótlásban részesült. Harangja jelenleg kettő van, egyik feliratos.
A levitái állomás létesítését 1723-ban kérték gyermekek tanitása végett, 1824-ben kapták meg* s ekkor vette kezdetét az iskola is, melynek tanitói voltak: Hermann György 1824–40. és Csomós János 1870-es évekig.*
Noszoly, N.-Devecser és Czege papjai szolgáltak be. 1890 óta* a noszolyi körlelkészséghez tartozik.
1869-ben* 78 ev. ref. lélekből 37 férfi, (10 magyar család).
1887-ben* fekvősége 3 hold 208 öl szántó, egy hold 18 öl szőlő, 3 1/2 h. erdő. A levita használ 9 h. 456 öl szántót, 1 h. 15 öl kaszálót, 652 öl szőlőt.
Gör. kath. egyházközség temploma fából épült, a szent őrangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyve 1824 óta. Papjai: Orosz Sándor, Puskás János, Moldován Tivadar s a jelenlegi Rusz László.
Felekezeti iskolája 1820 körül keletkezett. 1852-ben szerveztetett újra, 1856–57-ben csinos épületet emeltek.*
Éghajlata gyümölcsnek, gabonának kedvező, egészséges, széltől mentes, járvány s jég ritkán fordul elő.
1721-beli hivatalos* összeírás szerint adó alatt van: ökör 24, tehén 19, tulok, borjú 4, ló 5, 105 juh, 5 méhkas, sertés 19. Termő szántója 112, terméketlen 81 köböl férőü. Elvetettek ez évben 28 köb. őszi, 13 köb. tavaszi gabonát s termett 305 kal. búza, rozs, 80 kal. árpa, zab és 25 kal. kender, elvetettek két véka törökbúzát, rétje 72 szekérnyi, 50 kapásra való szőlőjében 213 veder bor termett, adóssága 41 frt.
Határa két fordulóra osztva, egy része, mely keletre fekszik, fekete s elég termékeny, az északnak fekvő termékenyebb, a trágyázatlan részt kétszer szokták megszántani s 6 ökörrel szántható. A déli részében az őszi gabona tisztán terem, szénája alkalmas, épületre és tűzre való fáserdeje nincs; a hadi út terheitől gyakran sokat szenved, őrölni a szomszédos községbe, de leginkább egy mértföldre Szamosujvárra mennek, a mely egyszersmind a piacza is.
{552.} 1837-ben* határa nagy, legelője sok, halastava, erdeje kevés, szántója lapályos, bora jó,
Jelenleg határa fekete-sárga agyag, homokos, kevésbbé termő. Terményei: búza, rozs, árpa, zab s leginkább törökbúza. Allatai: szarvasmarha, juh, sertés. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, baraczk, dió és szőlő.
Ivó és itatásra való forrásai jók, különösen a Berta, Spájalista, Forrásoknál és a „Mohalyi hídnál” levők a nevezetesebbek.
Határhelyek: 1510-ben* Fogottföld, földrész; Zarkasaj, völgy a Hodostó mellett; Kardosaj, völgy; Derékszénafű, kaszáló; Devecseraj, völgy; a Naghbarazdafely; Kemő, völgy; Devecseri ösvény, út.
1622-ben* Végláb (szántó), Nyires (szántó), Pap ropoja (rét), Alsó, felső forduló vagy láb, Nagy erdő, Unomhegy, szőlő.
1754-ben* Noszoly felé forduló: Malom oldal, Padszil, Szénafű, Temető, Falu erdeje, Farkas útja, Mohaj felé forduló; szőlők: Unomhegy.
1811-ben* Felső, alsó forduló, Padszél, Tóoldal, Szőlőmegett, Erdő vége, Unomhegy.
1898-ban Kaszte Cserasuluj, Venyigés, Spinácz, Fácza, Fonácz, Kis erdő, Pevalea és Kaszté Neszoluluj, dűlők.
Lakossága 1700-ban* van 17 jobbágy és 3 szegény lakosa s az egész községben 12 lakóház.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint van 3 jobbágy, 7 zsellér, 3 vándorló, 5 udvari szolga lakosa, kik a kóborlók kivételével 13 házastelken laknak, el van pusztulva 8 házastelek.
1750-beli* összeírás szerint van 5 jobbágy, 8 zsellér, 3 kóborló, 4 udvari cseléd s összesen 20 családfő lakosa, kik 17 házastelken laknak, el van pusztulva 8 ház.
1766-ban* 44 férfi és 40 ev. ref. lakosa van.
1831-ben* 377 lakossal.
1837-ben* 277 lakos, házak száma 50.
1854-ben* a lelkek száma 409.
1857-ben* 475 lakosból 4 róm. kath., 387 gör. kath., 69 ev. ref., 15 zsidó, házak száma 82.
{553.} 1886-ban lakossága 470, ebből 392 gör. kath., 68 ev. ref. és 10 zsidó.
1891-ben 542 lakosból 2 róm. kath., 455 gör. kath., egy gör. kel., 69 ev. ref. és 15 izraelita.
Adója 1750-ben* 106 frt. 1898-ban összes adója 1309 frt 16 kr.
| Gombás. | TARTALOM | Groppa. |