Drágavilma.

Nevének változatai: 1390-ben*Leleszi ltár. Mett. Marmaros 652. Vydma. 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. Vilma. 1543-ban*Adóösszeírás. Draga-Vilma. 1549-ben*U. o. Wylmany. 1566-ban*Urb. et. Conscr. fasc. 101. nr. 45. Wylma. 1598-ban*Km. Szolnok int. B. 15. Dragia-Vilma.

Vilma nevét a szláv Vylam szótól vette, mely nyelvünkben törés, azaz kőbánya szónak felel meg; előnevét Drág birtokosától kapta. Felette 776 m. magas hegy neve eredetileg szintén Vylam vagy Vylmia volt. Eloláhositott neve Selnitie, kis szállást jelent, 1831-ben*Consig. Stat. topogr. 437. l. oláh neve: Vilmamike.

Erdőkoszorúzta hegyeken fekszik, északra lejtve három kilométer hosszúságban, keletről Petőrét, nyugatról Zsugásztra, délről Tordavilma és Karulyfalvával, északról Haragos és Szelnicze községeivel határos. Keresztül foly rajta a faluról nevezett patak, mely balról siet a Lápos vizébe.*A község eredetéről regélik, hogy Drágból és Tordáról ide származott két ifjú egy Vilma nevű lányt szeretett s mindkettő kedveskedni akarván, az általuk épiteni kezdett falut róla nevezte az egyik Drága-, a más Torda-Vilmának. A leány kezezért versengők egymás épitményét fölgyujtván, e helyet, hol ez történt „Ar szur”-nak nevezik ma is. Deéstől 44.9 kilométerre, a n.-ilondai járásban.

Kővár tartozéka és oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak: Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak: György és Sandrinnak adományozta.

Az 1424-iki*U. o. D. 197. osztály szerint az a Drág fiainak: György és Sandrinnak jutott.

Az 1475 körüli középszolnoki adóösszeírás szerint*Thallóczy. Kamara haszna 183. Drágavilma mint teljesen elpusztult emlittetik.

{370.} 1543-ban*Adóösszeírás. Drágffy Gáspáré. 1546–52-ben már özvegyéé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy György a birtokosa.

1556-ban*Károlyi okltár III. 289. Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

1565-ben*Lib. reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen föllázadván és leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárt, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.

Drágavilmai Bode család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 55. Taf.

Drágavilmai Sztoján család czímere.*U. o.. 12. Abth. 171. Taf.

1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Báthory Zsigmond e birtokot ezüstbányászat czéljából két évre, majd 1585-ben*U. o. 332. 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.

1598-ban*Km. Szolnok Int. B. 15. a fejedelem birtokában lévő Kővár tartozéka, kenéze Botha Dán.

1603-ban*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. az itteni tiszttartósághoz, melynek feje Jónás vajda volt, tartoznak: Drágavilma, Szelnicze, Zsugásztra és Tehénpataka községek. Ugyanekkor papja emlittetik.

1618-ban a fejedelem birja, Szamosujvárhoz tartozik s itteni birtoka után az évi mustrakor István Tivadar puskást állitja ki.*Orsz. ltár.

1650-ben*Erd. országgy. emlék 105–112. mint tisztán fiscalis birtok Kővárhoz tartozik.

{371.} 1658-ban*Kmonostori conv. Arm. B. 42. Drágavilmányi Márián itteni nemes család.*1661 február 10-én Deésen hirdették ki a Drágavilma, Beérfalfa és Hollómező lakó 22 puskásnak a Keresztes mezején 1659 aug. 20-án kelt kiváltságos levelét, ezek szerint: Sztoja Pál és Tamás, Bodi Márián, Dán és János, Orosz János, Román Merza, Tamás Bálint, Farkas Máté drágavilmaiak. Mán Gergely, Rogozán Simon, Boér Mihály és Kifor, Pap Tivadar boérfalviak.

1658-ban*Kmonostori conv. Arm. B. 42. Boda család emlittetik.

1659-ben*NRA. 1736–38. nemes az itteni Farkas család. Ugyanekkor*U. o. Drágavilmányi György család.

1662-ben*Km. prot. Laki 132. és 27. L. Reg. 507. idevaló nemesek: Sztoján Tamás, Pál és Borda Dániel.

1662-ben*Kmonostori conv. Prot. Petr. Rákosi 28, 47. nemes a Bogya család, 1663-ban*U. o. Arm. B. 15. Bode de Dragavilmány nemes.

1662-ben*U. o. Prot. Petr. Rákosi 28, 45. idevaló nemes a Balázs család.

1662-ben*U. o. 28. nemes Drágavilmányi Orosz János.

1668-ban*Erd. főkormsz. ltár. Apaffy Mihály e birtokot Teleki Mihálynak adja zálogba.

1669-ben*Gyf. prot. Append 126–157. összeírt nemesek a Sztoján, Orosz és Bogye családok 15 taggal. Puskások a Bogye családok.

1684-ben*Erd. főkormsz. 1794: 4286. idevaló nemes a Pap család.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. Teleki Mihályné Veér Judit birja.

1702-ben*U. o. birtokosa Teleki Pál. Oláh nemesek: Blaga, Murza, Sztoján, Orosz, Román, Bogya, Pap és Jeremia családok.

1714-beli összeírás szerint*Torma gyüjt. drágavilmai puskás darabontok armálisukat kapták: Sztoján Pál és Tamás, Dán Bodi, Orosz János, Bodi János, Román Merza, Tamás Bálint, Farkas Máté 1658-ban Barcsai Ákostól.*Km. conv. Arm. B. 42.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa gr. Teleki Ádám; van 43 jobbágya, 3 zsellére s 12 szegénye.

1809-ben*U. o. gr. Teleki Lászlónak van 10, gr. Teleki Károlynak 7, gr. Teleki Tamásnénak 5, gr. Teleki Imrének 6, id. gr. Teleki Józsefnek 3 jtelke; egy telkesek: 10 Pap, 9 Román, 7 Bogye, 3 Gecze, 11 Bálint, 4 Orosz, 4 Gergely, 1 Medán, 2 Sztoján, 1 Tyekár s a sós-mezei Kaluger család.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Teleki Imre, gr. Teleki Tamás özvegye és gr. Teleki László.

1863-ban*Urb. Wesen 78–194. l. gr. Teleki Samu örökösei, gr. Teleki Ödön, Ujfalvi Sándor, gr. Teleki Miksa, a kir. kincstár úrbéri kárpótlást kaptak.

{372.} Jelenlegi birtokosai (1898): a kolozsvári nemzeti színház, Ujfalvy Sándor adományából és gr. Teleki Sándor, örökölte atyjától.

Jobbágycsaládok: 1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdája a Kis-Bunyon lakó Marián, birája Onis, esküdtei Buda és Sztoján voltak. Jobbágyok: Pap, Kitta, Páska, Sztoján, Leó, Perta, Bakaiakin, Kenda, Tatár, Deksza, Eliás, Gurkó.

1589-ben*Km. Szolnok int. B. 11. birája Boda Dán, a fejedelem gyalogpuskása Román János.

Lakói jobbára baromtenyésztés és földmiveléssel foglalkoznak. Főközlekedési vonaltól távol feküvén, a világgal kevéssé érintkeznek s ezért babonások. Tarka szőrű kis havasi teheneket tartanak tejelésre, fehér magyar fajta eladásra jó, mert szerintük ennek a tejét könnyen el lehet venni. Hétfőtől szombatig házától semminemű tejelő marhának tejét ki nem adja, mert a gonosz (draku) megrontja marháját. Hogy a jég a határt el ne verje, péntek napot megünneplik s e végre külön harangozót tartanak, a ki a legkisebb veszélyes felhő láttára, harangozni köteles.

A község két részből áll: alszeg (zsozsény) és felszeg (szuszény), annak talaja termékenyebb lévén, e részben laknak a tehetősebb lakosok. Épületeiket kivétel nélkül fából szalmafedél alá építik.

Gör. keleti román egyházhoz tartozó hitközségnek két temploma és két lelkésze van. Templomai 1802. és 1832. évből valók. Az elsőt a gör. kath. felekezetiek építették, kik idő folytán a keleti egyház elveihez tértek vissza. 1831-ben még gör. katholikusok.*Consign. Stat. topogr. 47. l. Védőszentjük: Mihály és Gábor angyalok. Harangjai 1787., 1823., 1883. évből valók.

Lelkészei: Román János és Gergely.

Iskolája újabb keletű, jelenleg Szelniczével egyesült tanitóilag.

Magas fekvésénél fogva a szél és jég gyakori, a minek főoka a vele szemben fekvő Czibles. Levegője erős, egészséges és járványtól mentes.

Határa 1720-ban*Erd. főkormsz. ltár. terméketlen, legelője kevés, tűzifája elegendő, jelenleg meglehetős termékeny. Főterményei: búza, rozs, törökbúza, kender, mesterséges takarmányfélék (lóher, luczerna stb.) Állatai az erdélyi fajta szarvasmarha-félék, juh, bival és kis hegyi ló, a melyek főkeresetforrását képezik. Gyümölcsfái: szilva, alma, körtve, cseresznye és meggy.

{373.} 1875 óta körjegyzői székhely. Van 8 felülcsapó egy kerekü malma, melyből egy kétkövü.

Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. adó Szent-György és Szent-Mihálynapján 10-10 frt. Ajándékok: 17 quart vaj, 17 sajt, egy tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 17 szekér fa. Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt. Tizedet adtak: makkon hízott disznóból és legelőre járókból attól is, kinek 100 s attól is, kinek 10 van, egyet, kinek ennél kevesebbje van, fizet minden egyesért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből, az ebből jövő pénz a tiszté, úgyszintén minden szabados neki fizet „karvalypénz” adóba 57 denárt. A pap egy pokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden stronga nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, semmit sem fizet. A kisebb falu egy 3 éves meddő, a nagyobb pedig nagyobb tejelésre alkalmas tehenet. Minden család, kinek tehene van, negyed mérték vajat s egy sajtot. A biró köteles a várnak egy karvalyt, vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.

Az 1603-ik évi*U. o. 16. nr. 17. urbárium szerint adó: Szent-Mihálynapi 10 frt, Szent-Györgynapi ugyanannyi. Ajándékok: 16 drb sajt á 12 denár, 16 budai justa vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh s 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr, vagy helyette 25 denár. Ménektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 12 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 12 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Valea Tornei (Toronypataka), patak; Sura maluluj, csőr alakú kőszikla;*A rege szerint itt hajdanában Drágavilma és Tordavilma községbeli ifjuság összejött ünnepek alkalmával tánczra s két legény két ifjú leányt elrabolt. Egy kő jelzi, hogy Erdélyt innen trigonometrice felmérték. Valea Baluluj (Bálpataka), Doszu pogoruluj, egykor erdő, most falurész; Valea rea, veszélyes mély patak; Fiatra scrise (egy kő olvashatlan írással); Burda, hegyszakadék, 1848-ban menedékhely; Custura, kőszikla; Facza furilor, egykor rablótanya; Valea dezuniilor, Halastó, egykor tó, most kaszáló.

{374.} 1898-ban: Dealu Branyiste, Dealu Szeketuri, Valea Lupuluj, Doszu Pogaruluj, Dealu Hizsuluj, dűlők.

1566-ban*Urb. Conscr. 101–45. 16 jobbágy, egy szabad lakossal, van benne 17 lakó s 8 pusztaház.

1603-ban*U. o. 16–19. 21 jobbágy, egy szabad lakossal, van 22 lakó és 31 puszta ház benne.

1645-ben*Km. Lymbus. fiaikkal együtt 137 jobbágy, 18 szabados lakossal, van benne 54 ház.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 86 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt, kik 28 házban laknak.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 99 jobbágy és 56 szabados lakosa van, kik 36 házban laknak.

1831-ben*Consign. stat. topogr. 48. l. lakossága 680.

1886-ban lakossága 875 gör. kel. és 14 zsidó, együtt 889.

1891-ben 802 lakosból 2 róm. kath., 8 gör. kath., 780 gör. keleti és 12 izraelita.

Adója 1898-ban*M.-láposi adóhiv. 1803 frt 42 kr.