Dögmező.

Nevének változatai: 1456-ban*Századok. 1887. VIII. füz. 80. Deugmezew. 1485-ben*Dl. 30911. Degmezeő. 1576-ban*Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. B. 46. Deoghmezeo. 1608-ban*Torma cs. ltár. Dögmező és Deogmezeő 1611-ben.*U. o.

Nevét dög vagy holt, áradásos területen lefolyás nélkül való vize*Herman O. Magy. Halászat 408. l. után kaphatta. Oláh D’ug neve szintén ezt bizonyítja.

{365.} Először emlittetik 1456-ban*Századok. 1887. VIII. füz. 80. Deugmezew néven.

A Cziblesről eredő Ilosva vizétől keletre, hegyek közt szép fekvésű község, keresztül foly rajta a róla nevezett patak, melyet balról az Ilosva fogad magába. Deéstől 28.6 kilométerre a bethleni járásban.

Dögmező kezdettől fogva a Harinnay Farkas család birtoka és Szeszárma tartozéka volt.

1456-ban*U. o. V. László király Dögmezőt Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség czímén elkobozván, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.

1485-ben*Dl. 30911. Farkas Tamás e birtokban kir. beleegyezéssel magtalansága esetére örökösévé Héderfáy Mihályt tette.

1493-beli birtokosait lásd Szeszármánal.*U. o. és 30344. alatt.

1502-ben*Km. prot. Michael 94. Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.

1560-ban*Gr. Bethlen ltár. birtokosa Farkas Farkas.

1576-ban*Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. B. 46. Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.

1577-ben*Km. Szolnok Int. B. 25. 46. F. 5. Báthory ebbe be is igtattatott, Esztán György kenéz és Makszin Simon idevaló lakosok jelenlétében, de*Torma cs. ltár. néh. Farkas Farkas fiai János és Miklós őt attól eltiltották.

1581-ben*Km. prot. 1578. 113. és 1585-ben*Gyf. prot. Ádám 188. Farkas János és Miklós megint tiltakoznak.

1589-ben*Gyf. Cent. P. 19. Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda, de beigtatásának 1590-ben*Km. prot. A. 35. Farkas Miklós s néhai testvérének Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondtak.

1595-ben*U. o. 307. ugyanazok újból tiltakoznak.

1596-ban*U. o. 385. Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja s ezen hagyományát neje részére 1601-ben*U. o. B. 45. megújítja.

Minthogy kezdettől fogva Kőfarkával együtt egy birtokosa volt, Szeszármához tartozott határa sem lévén elkülönítve ettől 1596-ig,*Gr. Bethlen ltára. ekkor Harinnai Farkas Dobokamegye főispánja elnöklete alatt határozta meg egy bizottság Dögmező határát.

1607-ben*Torma cs. ltára. birtokosa Kendy István.

{366.} 1608-ban*Torma cs. lt. Kendy István e birtokát Nápolyi Péternek adományozta. 1612-ben*U. o. birtokosa Németi Gergely főispán.

1618-ban*Rettegi S. gyüjt. birtokosa Haller Zsigmond, ki itteni birtoka után ez évbeli lustrára Kok János puskás darabontot állitja ki.

1619-ben*Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5. Kendy Krisztina e birtokát Haller Zsigmondra ruházza, de az igtatásnál 1620-ban*Km. Szolnok Int. H. 12. Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemissza Zsigmond, Bornemissza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemissza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.

1624-ben*Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond e birtokát testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősíti.

1632-ben*15. L. Reg. 119. Rákóczy György Haller Zsigmond e birtokát, annak magvaszakadtával bátyja György tiltakozása daczára*Km. prot. I. 44. Protest. H. 3. Kékedy Zsigmondnak adta zálogba.

1638-ban*Gyf. Cent. Z. 37. Kékedy Zsigmond e birtokát haláláig neje s ezután rokonára Béldy Pálra és Jánosra hagyja, melybe 1639-ben*19. Lib. Reg. 98. özv. Barkóczi Anna Kékedynét a fejedelem jóváhagyása folytán beigtatták.

1650-ben Haller István birta, kinek 1658-ban*Torma cs. ltára. itt 22 adófizető jobbágya volt.

1660-ban*U. o. Barcsay Ákos Kékedy Zsigmond végrendelete alapján e birtokba Béldy Pált, ki azt Barkóczy István és Zsigmondtól magához váltotta, megerősíti, de az igtatásnak Bethlen Farkas, Gergely, Elek és Ferencznek özvegye Kemény Katalin ellentmondtak.

1663-ban*27. L. Reg. 722. Apaffy Mihály e birtokot, mely Béldy Pál kezén csupán zálogjogon van, Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozza, de ugyanez év október 19-én*Torma gyüjt. Apaffy fejedelem parancsára Béldy Pált itteni birtokába előbbi adománya ellenére a Kékedy Zsigmond végrendelete alapján beigtatják.

1678-ban*E. F. L. III. 238. F. Gyf. Misc. I. fasc. 3. nr. 33. és gr. Bethlen ltára. a hűtlenségbe esett Béldy Pálnak e birtoka elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Bethlen Gergely.

{367.} 1744-ben*Torma gyüjt. gr. Bethlen László birja.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Bethlen Pálnak van 29 jobbágya, 4 zsellére, gr. Bethlen Gergelynek 35 jobbágya, 4 zsellére.

1816 körül*Megyei ltár. gr. Bethlen Ferencznek van 21 1/3, gr. Bethlen Pálné utódoknak 16 3/4 telke.

1820-ban*Erd. kanczell. ltár. birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 36, gr. Bethlen Károlynak 30 telke.

1863-ban*Urb. Wes. 90. és 195. l. gr. Bethlen Pál, gr. Bethlen Károly és Ferencz úrbéri kárpótlást kaptak.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 118 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Bethlen Pál, 522 kh., öröklés atyja gr. Bethlen Pál után; gr. Bethlen Károly örökösei, 112 kh., öröklés gr. Bethlen Ferencz után.

Lakosai oláhok, kik főleg földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Főtáplálékuk a tengeri; házilag készített kender- és gyapjúruhát viselnek. Házaikat s gazdasági épületeiket fából készítik, szalmafedéllel.

Gör. keleti egyházközség, kőből ezelőtt 6 évvel épült temploma egyike a környék legdíszesebbjeinek. Jelenlegi papja Kotucz Tivadar.

Felekezeti iskoláját a kir. tanfelügyelő sürgetése folytán 1870-ben létesítette, tanitójának 112 frtot fizet, jelenleg államsegélyért folyamodott.

Gör. katholikus felekezet a kiskajáni egyházhoz tartozik.

Éghajlata egészséges, szél gyakori.

1750-ben*E. F. ltár. határának fele közepes, más része terméketlen, a föld terméke s barom képezi keresetforrását, melyet Deésen és Beszterczén s a szomszédos Bethlen és Retteg vásárain értékesít. Határa két fordulós, hegyes része 6 ökörrel szántható, a trágyázást évenként megkívánná, de éppen hegyes volta miatt nem lehet és nem is szokták. Egy köböl őszi búzaszem a síkon ad 6 kalangyát (40 kévével), kalangyája 2 véka szemet, hegyi rész 4 kalangyát s kalangyája 1 1/2 véka szemet, tavaszbúzát nem vetnek, zab köble 5 kalangyát, kalangyája 3 vékát ereszt. Tűzre való fában bővelkedik, legelője szűk s alig elég. Szénát fordulónként kaszálnak.

Adó alatt van 274 köböl vetésre való szántó, 174 szekér szénára való rétje, 138 köb. őszi búza, 98 köb. zab, árpa, 11 köb. köles, borsó {368.} és törökbúza vetése, malmok jövedelme 2 frt 24 kr. Van 93 jármas ökre, lova, 99 tehén, 19 tulok, csikó. 205 juh, 83 disznó, 51 méhköpű, főző üstök jövedelme 5 frt 24 kr.

Határa 1822-ben*Erd. főkormsz. ltár. harmadosztályú. Adó alatt van: 564 3/4 köböl szántó, 617 3/4 szekér szénarét, 45 ökör, ló, 40 tehén, 7 borjú, 18 sertés.

Jelenleg határa jó minőségű, főterményei a törökbúza, zab és árpa, de termesztenek őszi és tavaszi búzát is. Állatai: a magyar fajta szarvasmarha, juh és kecske. Gyümölcsfái: közönséges alma, körtve s beszterczei szilva.

Vizét az Ilosva pataka szolgáltatja, de van határán sós tava, melyből a községi lakosok gazdaságukhoz mérten megfelelő részt díjmentesen élveznek.

Van egykerekü és kövü felülcsapó malma Marosán Gergely birtokában.

Határhelyek 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Seszu Cajanului; részei: Dupa Ilisva, De Sekesag. Maxinu; részei: Pe sub Ples, Pe sub Bita, Valea Ursuluj, pe Komi, Rugesaja, Pe Velcsele. Virvu Moini; részei: Muncsel, Dirbosza, In irideasa. Picsoru Calului; része: Picsoru lui Stanu. Gura Peltineszi; részei: Valea merului, Csupesediu, Supt dealu Chinzei. Vala Slatini; részei: Pe Dealu, La karpeny, Dimbu Petruli.

1560-ban*Gr. Bethlen cs. ltára. van 33 jobbágy lakosa 33 házban, ezenkivül van egy új és két régi ház, melynek még nincs lakosa.

1678-ban*E. F. L. III. 238. F. fiaikkal együtt 88 jobbágy lakosa van, összes házak száma 43, el van pusztulva 19 ház.

1703 körül*Erd. főkormányszéki ltár. történt hivatalos összeírás szerint 27 jobbágy, 9 zsellér lakik benne, összesen 36 házban, el van pusztulva 8 ház. Egy évi adója 59 frt 60 kr., 17 1/2 köb. búza s ugyanennyi zab, 6 szekér széna s egy vágómarha.

1750-ben*E. F. ltár. lakik benne 44 jobbágy, 2 özvegy, 7 zsellér, 4 kóborló és 8 idegen családfő, kik ez utóbbiak kivételével 52 házastelken laknak. El van pusztulva 14 ház, melyeknek lakói ezelőtt 4, 8 és 12 évvel más helyre költöztek, ebből 10-et az adózó nemesek birnak, a többit a községi lakosok mivelik s adóznak érette.

1822-ben*Erd. főkormányszéki ltár. 67 gör. nemegyesült családfő lakosa van.

1831-ben*Cons. Stat. topog. 47. 539 lakossal.

{369.} 1857-ben házak száma 118, lelkeké 719, ebből 692 gör. kel., 4 ev. ref. és 23 zsidó.

1886-ban lakossága: 45 gör. kath.. 689 gör. keleti és 28 zsidó, együtt 762.

1891-ben lakossága 911, ebből 6 róm. kath., 864 gör. kel. oláh és 41 izraelita.

Adója 1749-ben*E. F. ltár. 376 frt 42 kr. 1755-ben 176 frt 11 kr. 1775-ben 429 frt 32 kr. 1822-ben 325 frt 28 kr. 1898-ban*Deési m. kir. adóhivatal. 2078 frt 46 kr.