| Dióspataka. | TARTALOM | Doboka. |
Disznópataka.
Nevének változatai: 1553-ben* Disznópataka, Dÿznopathaka. 1597-ben* Vyfalu, kinek neve Dizno-patak. 1612-ben* Poanaporcul. 1793-ban* Disznopolyán. 1831-ben* oláhul Pojána, jelenleg pedig Pojána Porkuluj a neve, a mi disznómező vagy legelőnek felel meg.
Először emlittetik 1553-ban* Dÿznopathaka néven.
Délről északra húzódó völgyben épült, a róla nevezett patak mentén, mely a Rohi felől jövő patakkal egyesülten, Magyar-Lápos alatt balról szakad a Lápos vizébe. Deéstől 43.5 kilométerre a magyar-láposi járásban fekszik.
Csicsóvár tartozéka volt a Lápos vidékén, de mint ilyen, először csakis 1553-ban* fordul elő. Vajdája Vele György.
1584-ben* Báthory Zsigmond e Láposhoz tartozó falu lakóit szűk s terméketlen területük miatt, a 30-ad fizetése alól felmenti.
1589-ben* birája Gáspár Gergely.
1597-ben* végbevitt tanuvallatás alapján e falut most építik s Füzi Ferencz birja a következő 1598. évben* is.
1602-ben* néhai Rácz Péter fia Ádám e birtokát, magvaszakadása esetére, mostoha apjára Bálintitt Jánosra és édes anyjára Logofét Szafirára hagyja.
1607-ben* Bálintitt János és Rácz Ádám azon 1602-ik évi egyezség alapján e birtokba beigtattatnak.
1607-ben* a fejedelem Kina János és Farkasnak két itteni telkét és személyét megnemesiti.
{314.} 1608-ban* birtokosa Füzi Ferencz.
1609-ben* Rettegi Füzi Ferencz e birtokát, melyet Báthory Zsigmondtól kapott adományban, nejére Tarcsay Borbálára hagyja.
1612-ben* Rettegi Füzi Ferencz özvegye birja.
1615-ben* Bethlen Gábor Rettegi Folty Gergelyt s testvérét Pribék Tamást e birtokban megerősíti.
1618-ban* birtokosok Folty Gergely, Torma György és Tarcsay György, kik itteni javaik után egy gyalogpuskást állitottak ki ez évbeli lustrára, névleg Mán Istvánt.
1619-ben* Tarcsay Borbála: 1. Tömöri István, 2. Füzi Ferencz, 3. Folty Gergely neje e birtokát, melyet Füzi Ferencz szerzett és feleségének elzálogosított, Folty Gergely magához váltván, azt adományba kapta, férjére Foltyra hagyja.
1623-ban* Tarcsay Borbála e birtokot, melyet második férje Füzi Ferencz után bir, öcscsének Tarcsay Györgynek hagyja s arra 1630-ban sombori Tarcsay György fejedelmi megerősítést is nyert.
1630-ban* Füzy János fia István s Füzy Margit Kosztolányi Farkasné Tarcsay Gergelynek e birtokba való igtatásának ellentmondanak.
1653-ban a szamosujvári uradalomnak 3, de már 1658-ban* itt 16 adófizető jobbágya volt.
1658-ban* II. Rákóczy György disznópataki Farkas Ilyés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László,* Boda Gergely* Szamosujvárhoz tartozó zöld vagy tersényi puskásokat itteni telkeikkel együtt megnemesiti.
1659-ben febr. 15-én Deésen* Barcsay Ákos Szamosujvárhoz tartozó ezen birtokot pávai Pávay Dávidnak adja zálogba 800 tallérba a török porta adójának kifizethetése czéljából.
1662-ben* ápril 25-én Apaffy fejedelemnek Fogarasban kelt adománylevele alapján Deési Pávai Samu és Dávid által manumittáltatott Márk Farkasnak személyét s itteni telkét megnemesiti.
1662-ben* Apaffy fejedelem idevaló Haragos Lászlót és Istvánt czímeres nemességre emeli s házaikat a közteher alól kiveszi, melybe 1663-ban igtatták be oly feltétel alatt, hogy lóval vagy gyalog jó tersenyi puskával bármikor, a hová kívántatik, jelenjenek meg.
{315.} 1663-ban* Ilosvai Erdélyi Györgyöt itteni részébe beigtatják.
1662–63-ban* egy telkes nemes Boda Gergely, ugyanez évben Prekup Konstantin és István személyét és telkét a fejedelem megnemesiti. 1663-ban* Buda Gergely és Tivadar itteni zöld puskás darabontokat személyileg itteni telkükkel megnemesiti Apaffy Mihály fejedelem, Zahariás Györgyöt, Illyést, Jánost telkeikkel együtt újólag megnemesiti s a zöld puskások sorába igtatja.
1664-ben* Disznópataki Haragos László István fejedelmi zöld puskást ez alól öregsége miatt Apaffy fejedelem felmenti és a megyei nemesek sorába igtatni rendeli. Úgyszintén nemességre emeltetett Prekup Konstantin.
1664-ben* Disznópataki Mán Demetert, Jánost, id. és ifj. Mán Gergelyt, Makszint, Zahariát és Ignáczot, ugyanez év ápr. 15-én Gavrilla Konstantint megnemesiti, oly feltétel alatt, hogy bármikor lóval vagy „tersényi puska”-val jól felfegyverkezve, a hova a szükség kívánja, megjelenni tartoznak s itteni mentesített telkeikbe beigtatja. E falunak akkori birtokosa Deési Pávai Sámuel és Dávid.
1672-ben* Disznópataki Makszin Demeter, János, Gergely és másik Gergely, Mán Zaharia és Ignácz ellentmondás nélkül itteni telkeikbe beigtattatnak.
1672-ben* Folthi Gergely új adomány czimén nyert egy itteni részt. Ugyanekkor* Tarczay Borbála Szuchaki Tömöri Istvánné itteni birtokát a rettegi udvarházzal együtt fejedelmi jóváhagyás mellett Sombori Tarczay Györgynek adta.
{316.} 1674 jul. 27-én* Disznópataki Mán máskép Pap Jakab, János, Tódor, Mihály, Máté, Bertalan személyét és itteni telküket a fejedelem Apaffy Mihály újólag megnemesiti.
1675-ben* idevaló nemes a Kifor család.
1675-ben* e birtokot, melyet Barcsay Ákos Pávay Dávidnak adott zálogba, annak fiaitól deési Pávay Sámuel és Dávidtól Székely László magához váltván, azt Apaffy Mihály Szamosujvárt szept. 21-én kelt levele szerint Székelynek adja zálogba.
1676-ban* egyik itteni birtokos a nemes Haragos család.
1677-ben* Disznópataki Mán András az idevaló zöld puskások hadnagya (ductor).
1679-ben* Székely László e birtok után a kir. dézmát a m.-láposi papnak fizette.
1694-ben* birtokosa Székely Lászlóné.
1702-ben* birtokosa Székely László özvegye Haller Sára; egy telkes nemes a Mán és Haragos család.
1713-ban* egy telkes nemes a Mán, Haragos és Nemes család, kik 7-en laknak 7 házban vagy 2 örökségen.
1714-beli* hivatalos összeírás szerint idevaló Boda György, Haragos László, Mán András, Prekup Kosztán, Farkas Illés Szamosujvárhoz tartozó puskásokat II. Rákóczy György 1658-ban armalis nemességre emelvén, nemességüket 1703 márcz. 2-án a bethleni megyegyülésen hirdették ki.*
1715-ben* Székely László fia gróf Székely Ádám e birtokát báró Jósika Imrének eladja, kitől* br. Jósika Mózes és Józsefre szállott, kik azt haranglábi Horváth Ádám és Rácz Györgynek adták. Disznópatakán, N.-Magurán és Borkúton így örököltek 1720 körül.*:
{317.} 1721-ben* birtokosa Bucsesdi Sára gr. Hallerné, mely birtok 1769-ben a Jabroczki örökösökre szállott. Nemes az itteni Prekup család. Részbirtokos adózó nemesek: Rácz és Horváth család s birtokait a feljegyzés szerint a fiscus foglalván el, a deésaknai provisoratushoz kapcsolta 1819-ben. Ugy csatolta oda a Haragos, Bogya és Marosán Farkasféle részeket 1784-ben. Mány és Zaharia-féle rész még 1729-ben per alatt van.
1750-ben* birtokosai: Rácz Ádám, György és Horváth Ádám.
1759-ben* Naláczi István egyik birtokos.
1766-ban* birtokosai: galgói Rácz György, haranglábi Horváth Ádám és Rácz Mária Suba Istvánné.
1786-ban* birtokosai: Horváth Lászlónak van 1, Sebes Ferencznek 1, Rácz Sándornak 1, Rácz Lászlónak 1, Nagy Andrásnak 1, Rácz Farkasnak 1 jobbágya, a kiktől a fiscus magához váltotta, úgyszintén 1819-ben* Deési Gábortól annak itteni részét is.
1793-ban* Haragos család nemes.
1820-ban* birtokosai: a deésaknai sókamarának van 8 telke, sok egyházi és puskás adózó telek.
1825-ben* egy telkes nemes a Kina család.
1838-ban* van egy adót nem fizető és 80 adózó nemes lakója, kik közül írástudó 7, magyar ajkú 4, oláh 77. 1843-ban* 92 nemes lakója van. 1863-ban* kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 40 Mán,* 16 Kina,* 12 Zahara, 12 Haragos,* 10 Bogya, 3 Gyermán, 2 Farkas családbeli.
Lakosai oláhok, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Épületeiket fából többnyire szalmafedéllel építik.
1793-ban* egy halottat babonaságból sírjából felástak s ezért a községet 500 frtra büntették, a nem egyesült püspök e pénzt templom építésére fordítani rendeli.
1812-ben* a két gör. felekezet közt a temető birtoklása felett nagy versengés volt.
Gör. kel. egyházközség, kőből 1798-ban épült temploma a Szent-Miklós tiszteletére szentelve. Papjai: Mán, Haragos és Gyermán családbeliek, jelenlegi Hermann Ágoston.
{318.} Gör. kath. felekezet fából 1835-ben épült temploma Mihály főangyal védelme alatt áll. Jelenlegi egyháza a rohii leány egyházközsége. Harangjai 1850. évből valók.
Tanitót 1870-ben fogadtak s ekkor nyitották meg bérházban az iskolát.
Éghajlata egészséges, jég és széltől mentes, járvány nem fordul elő.
1750-ben* határa hegyes, terméketlen, ha évenként nem trágyáznák, semmit sem teremne; egy része közepes termésű, sok trágyázást kiván, a más része épen terméketlen. Évenként egyszer sót szállitanak Sz.-Somlyóra, melytől 9–10 mértföldnyire fekszik. Föld termékeiből s baromtenyésztésből alig tudják fentartani magukat. Vásárba N.-Bányára járnak s itt vámmentesek. Két fordulóra van osztva határa, 6 ökörrel szántható; egy köb. őszi vetés 5 kalangyát, kalangyánként másfél véka szemet ad, a zab szintén 5 kalangyájával 10 vékát fizet. Erdeje mindenféle fában gazdag, legelője szerfölött kicsi, kaszálni fordulónként szoktak.
Adó alatt van 147 köb. vetésre való szántó; vetése 41 3/4 köb. búza, 73 3/4 köb. zab, tavaszi gabona, 4 köb. törökbúza, borsó; rétje 52 szekérre való, malmai, jármas marhái 145, tehene 114, tulok, csikó 38, juh, kecske 327, disznó 94, méhköpű 140.
Határa 1822-ben* harmadosztálybeli, adót fizet 487 3/4 köbölnyi szántó, 628 1/2 szekér szénarét, 63 ökör, ló, 53 tehén, 8 borjú, 95 juh, 9 sertés után.
Jelenleg termékenynek tartott határán főleg törökbúzát, őszi és tavaszi búzát, sok zabot termelnek; állatai az erdélyi fajú szarvasmarha és juh.
Van 6 egy kerekü és kövü felülcsapó lisztelő malma a Mán, Zaharie, Hodor, Kina és Haragos család birtokában.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* a jobbágyok évente Szent-Mártonnapján egyik fele 16, másik fele 8 denárt fizetett. Szent-Györgynapon juhaikból 50-edet adtak.*
1552-ben* Macskamezővel egy vajdaság alatt álló Disznópataka adott 5 csirkét 10 denár, egy pint vajat 25 denár, gabonát 1/2 köblöt 25 denár, 2 bárányt 32 denár értékben s birságba 4 frtot fizettek a rendes szolgálmányokon felül.
Határhelyek: 1766-ban* Senetori, Komárnyik, Pripon, Kapri, Luttul alb, Virtop, Rupturi, Gaura Thomai, Kálya Mástyi, Velcsoa Unguruluj, Tyinásza, Untyinásza, Teu luj Csimbrej, Bálu, Lose, Rippe, Csumej, {319.} Virvu Galaleuluj, Grie, Monyele Vészi, Válya Sptyinuluj, Dupe Galalej, Ptyátre alb, Hucsisora, Puskerej, Szelodsa, Dimbu Armátyi, Lunka, Csetyerne, Pojenicza Csorolujul, Sigics, Czigenás, Branyistye, Hotropina, Gyálu Jigni, Zenocsile, Dimbu Kolibilor.
1767-ben* Huczusoje, Podinok, Csinyos, Groafe, Mormuntu, Hodisse.
1864-ben* a község határa következő részekből áll: Tabli Concasului, Tabli Aruncasu, Tabli Picioru Tonlui. Tabla dialu Unguruiui.
1553-ban* van benne 2 kapu jobbágy, 4 szegény lakos és 3 elpusztult ház.
1603-ban* összesen 4 lélekből álló lakosa van.
1630-ban* fiaikkal együtt 100 jobbágy lakik benne s van 26 ház.
1658-ban* 16 jobbágy és 1703 körül* 4 jobbágy és 5 nemes lakosa van 9 házban, el van pusztulva 11 ház.
Lakossága 1750-ben* egy telkes nemes 47, 2 ily özvegy, 3 jobbágy, 1 zsellér, 2 kóborló családfő 26 telken 50 házban. El van pusztulva 9 kihalás és szökés folytán, 8-at Rácz György, Ádám és Horváth Ádám foglaltak el, mint földesurak, a többit a községbeliek.
1831-ben* 473 gör. kath. és keleti lakossal.
1857-ben házak száma 149, lakosoké 566, ebből 131 gör. kath., 416 gör. kel. és 19 zsidó.
1886-ban lakossága 639, ebből gör. kath. 119, gör. keleti 511, helvét hitv. 4, zsidó 5.
1891-ben 555 lakosból 116 gör. kath., 430 gör. kel. oláh, 2 ev. ref. és 7 izraelita. Házak száma 138, határa 2501 k. hold.
Adója 1749-ben* 297 frt 33 kr. 1755-ben* 340 frt 7 kr. 1775-ben 593 frt 8 kr. 1822-ben 411 frt 4 kr. 1898-ban 1183 frt 6 kr.
| Dióspataka. | TARTALOM | Doboka. |