| Derzse (Magyar-). | TARTALOM | Devecser (Nagy-). |
{290.}Devecser (Kis-).
Nevének változatai: 1173–1196 közt* Alsó (inferior) Devecher. 1401-ben* Aldeuecher. 1452-ben* Kys-Demeter. 1466-ban* Kis-Dewecher. 1499-ben* Kisdewecher. 1577-ben* Kis Devechér. 1592-ben* Kis-Dewecher, másként Feldevecser. Oláhul: Devicsoru és Diviciori mica.
Neve a középkori Demecser avagy Demeter személynévből alakult.
Nyugatra hajló szűk völgyben fekvő község, keresztül foly rajta a határán eredő kis patak, mely nyugatra Ördöngös-Füzesen felül egyesül a czegei patakkal, Deéstől 30 kilométerre, a kékesi járásban fekszik.
III. Béla király* ezen alsó (inferior) Devecser birtokot* Görögországban szerzett vitézi érdemeikért Lob-nak és testvérének Tamásnak, a mostani gróf Wass-család őseinek adományozta.
Lob-ról e birtok fiára Csornára (Chama) szállott, kit is 1230-ban* IV. Béla király ebben meg is erősített. Hogy később is a Csorna utódai kezében maradt, azt nem tudhatjuk, de igen valószínű s így azon 1298-ban majd 1305-ben* emlitett Ábelt, ennek fiát Mihályt s ismét ennek fiát Andrást és Ábelt az ő utódainak tekinthetjük. Kis-Devecser ezután azon András fia Miklósra szállott, a ki 1341-ben* épen e Vasokkal állt perben.
Ezen András fia Miklós azonban rablásai, tolvajsága, s egyéb nyilvános gonosztettei miatt itéletileg fejét veszítvén,* birtoka ezen Devecser a biró, tudniillik István erdélyi vajda kezére jutott, ki azt {291.} 1347-ben* alvajdájának, a gordovai Kanosokkal* egy törzsből származó Járai Péternek, a Mihály fiának 200 ezüst pondus márkáért zálogba vetette (az olaszországi hadjáratra s odavaló utazásra kellett), a ki abba be is igtattatott. Az igtatás után nemsokára annak a Vasok t. i. Miklós, László és Dezső régi tulajdonjoguk alapján ellentmondtak.*
Járai Pétertől 1366-ban* fiaira Váradjai* Mihály kanonok, László, Miklós, János, Torda és Péterre szállott.*
Ezek közül 1401-ben* csak az alvajda fia Mihály volt életben, a ki erdélyi kanonok, hunyadi esperes lévén, néhai Miklós testvére leányának Zsuzsánnának adományozta oda Kis-Devecsert. 1419-ben tehát már csak a leányág birta, t. i. Járai Miklós leánya Váradjai Zsuzsánna Kizdi Sándor Miklósné és Járai János leányai: Anna Apaffy Miklósné és Katalin, Gyógyi Jakab özvegye.*
1414-ben* Devecseri Mátyás deák (Literati) emlittetik.
1431-ben* Sztrigyi Imrénét Margitot Kezdi vagy Dicsőszentmártoni Sandrin fia Miklós leányát itteni Váradjai Zsuzsánna után való anyai részébe beigtatják.
1436-ban* itteni birtokosok: Gergely fia Benedek, Balay György és Lesták Gergely fia János.
1448-ban* Kizdi Sandrinfi Miklós fia László itteni részét Szentmihályfalvi Dénes fiának Péternek veti zálogba.
1452-ben* Kisdevecseri Balay András, valamint Balay György fiai János és Zsigmond, Fodorházi Albert fiai: László, Pál, Péter és Miklós, Devecseri Nagy Benedek s fiai Antal és Ambrus: Devecseri Király Benedeknek Balay György által való megöléseért, egy itteni részt Király Miklósnak és Király Benedek leányának Ilonának Devecseri Kis János nejének s fióknak Benedeknek átadnak.
1460 körül* Kisdevecseri Ferencz emlittetik.
1466-ban* Kisdevecseri Kajtor Miklós és Ilona, Kisdevecseri Fagyas Benedek leánya itteni részükből Kisdevecseri Balay Andrást és Jánost, Brigittát András deáknak s Erzsébetet Székely Máténak nejeit, néhai Kisdevecseri Székely Gergely leányait, valamint fiát Benedeket, továbbá Kisdevecseri Kiss István fiát Albertet eltiltják.
1467-ben* Gyerőmonostori László fia András 6 itteni jobbágytelkét Gyerőmonostori Kabos fiának Györgynek veti zálogba.
{292.} 1473-ban* Kisdevecseri Fenesi Mihály és Ádám,* valamint Balai János és András.
1477-ben* Kisdevecseri Ádám.
1482-ben* Kisdevecseri Balay János és László (ügyvéd) birják.
1482-ben* Devecseri Ádám és Ferencz a birtokosa.
1494-ben* Kisdevecseri Székely Pál egy itteni telkét Kisfaludi Ombozi Miklósnak eladja.
1499-ben* Kisdevecseri Fenesi Mihály egyik birtokos.
1499-ben* Kisdevecseri Balai Imre egy jtelkét a Balai Mihályé mellett, Ombozi Miklósnak s fiának Jánosnak veti zálogba.
1499-ben* Balai Miklós egy itteni telkét Ombozi Miklósnak eladja.
1500-ban* Kozmatelki Galaczi István itteni részét Kisdevecseri Székely János és Antalnak, a kik néhai Balai Györgynek leányától Potentiánától származnak, adja cserébe.
1502-ben* Kisdevecseri Szabó Jánosné Erzsébet itteni udvarházát Ombozi Miklósnak eladja.
1502-ben* Kisdevecseri Fenesy Mihály fia Gotthárd 3 jtelkét Ombozi Miklósnak veti zálogba.
1502-ben* Kisdevecseri Balai Miklós a Fikerek nevű erdő egy részét Ombozi Miklósnak eladja.
1502-ben* Kisdevecseri Andrásné Orsolya itteni udvarházát Ombozi Miklósnak eladja; úgyszintén 2 jtelkét veti neki zálogba.
1502-ben* Fenesi Mihály fia Gotthárd 3 itteni telkét Ombozi Miklósnak azon telkével, melyet Esztényi Szabó Jánostól vett meg, elcseréli.
1504-ben* néhai Suky Mihály leányának Ilonának Ombozi Miklósnénak leányai Anna Jankafi Kristóf özvegye és Katalin Jankafi Máténé atyjoktól Ombozi Miklóstól s fiától Jánostól itteni részükből osztályt követeltek.
1505-ben* Esztényi Szabó János fia László deák (literatus) itteni részét Ombozi Miklósnak veti zálogba.
1507-ben* Kisdevecseri Szabó János.
1520-ban* Szentmihályi Tamás gyulafehérvári udvarbiró Ombozi Miklósnak s fiának Farkasnak, valamint néhai Ombozi János fiának Miklósnak itteni részükbe 200 frtnyi dézmatartozásuk fejében magát {293.} beigtatni akarta, de Ombozi Miklós leánya Katalin Jankafi Máté özvegye s azon Ombozi János fia Miklós ennek ellentmondtak s ez utóbbi ezen kijelentést tette: „quod bona ipsa prefetum Nicolaum de Omboz eo quod ipse eadembona non aquisivisset penitus in nullo concernerent, quia dyabolus scit unde est de Sclavonie ipse eadem Bona non invenis set, sed habuisset” etc.
1520-ban* Kisdevecseri Fábián mester (azaz deák) emlittetik. 1523-ban is.*
1532-ben* János király Kisdevecseri Jánosnak itteni részét Galaczi Istvánnak adományozza oda.
1533-ban* Kisdevecseri Székely Lukács itteni nemesi udvarházát, 6 szántóföldét s az erdőnek felét Galaczi Istvánnak eladja.
1549-ben* Kisdevecseri Balai Nagy Pál s gyermekei Simon, Jusztina, Katalin, Anna és Margit itteni részüket és udvarházukat rokonuknak Dobai Tamás és Miklósnak eladják.
1549-ben* Galaczi István s fiai János, Ferencz, Miklós, Tamás és György itteni részüket Kendi Ferencznek eladják.
1550-ben* Kisdevecseri Fábián deák fia Simon itteni udvarházát Ombozi Miklósnak s Kemény Jánosnénak Margitnak eladja.
Ugyanekkor* ugyanő egy néhai Mihály Bernáttól vett telkét is Ombozi Miklósnak adja el.
1550-ben* Ombozi Miklós azon udvarházát, melyet Kisdevecseri Simontól megvett, valamint azon jtelkeket, melyeket Kisdevecseri Balai János és Balázstól vett, néhai Ombozi Miklós fiának Gáspárnak átadja.
1551-ben* Kisdevecseri Balai János feje váltságáért itteni részét, azaz másfél nemesi udvarházát Apaffy Gergelynek veti zálogba.
1567-ben* Balai János, Imre, Margit és Magdolna bizonyos itteni rétjeiket Noszályi Cseffey Jánosnak vetik zálogba.
1577-ben* Ombozi Gáspár özvegye Székely Katalin. Idevaló lakosok: Mester János és Ágoston Péter.
1581-ben* Bánffy Farkas itteni részét Porkoláb Miklósnak adja cserébe oláhbogátai részeért.
1584-ben* Apaffy Miklós, István és Imre magvaszakadása esetén a Bethlen Györgyöt, Jánost, Miklóst, Ferenczet és Mihályt teszik itteni részük örököseivé.
{294.} 1585-ben* Kisdevecseri János és Ferencz,* Ombozi Gáspár fiai: János, Ferencz és István.
1586-ban* Ombozi Miklós fiai Gáspár és János; Gáspár fia István; János fia Miklós; ennek fiai György, János és Miklós birják.
1587-ben* Kereszturi Gáspár, Vajda István, kiknek részére 1589-ben* az Omboziak, az itteni Ombozi részről lemondanak.
1592-ben* az itteni (Székely)-Ombozi javakat birják Pánczélcsehi Vajda Jánosné Ombozi Zsófia és Kereszturi Gáspárné Ombozi Mária. Többi birtokosok: Balás Mihály, István és György, Szabó György és Toldalagi Ferencz.
1592-ben* Pánczélcsehi Bád, máskép Vajda István fiát Jánost és Ombozi Mártát Kereszturi Gáspárnét Báthori Zsigmond fejedelem adománya folytán az itteni részbirtokba beigtatták.
Az 1603-ik évi* összeírás szerint Galaczi Istváné, Galaczi Zsófia Almási Benedekné és A. Klára Pánczélcsehi Vajda Györgyé.
1604-ben* Básta György néhai Cseffey Jánosnak itteni részét magszakadás czímén egy hívének Pangili Ponának adományozta, de minthogy Cseffey özvegyétől Tömöri Annától értesült, hogy Cseffeynek egy László nevű fia maradt, Básta e rész visszaadását elrendelte.
1607-ben* Frátai Miklós fia András itteni részét Toldalagi Jánosnak adja cserébe.
1609-ben* Iklódi Toldalagi János itteni részét nejére Gyerőfi Borbálára hagyja.
1620-ban* Toldalagi János itteni részét cserébe adja Vámos István szamosújvári főporkolábnak ennek girothi két telkeért.
1625-ben* itteni birtokosok Wass János és György s Apaffy György leánya Erzsébet.
1635-ben* Gőczi Nagy János s fia György itteni részüket Széki Csornai Bálintnak, neje Sombori Erzsébetnek és ezek fiának Mihálynak átengedik.
1635-ben* birtokosai Toldalagi János s (az Apaffy rész birtokosa) Mindszenti Gábor.
1649-ben* birtokosai Cseffey László, Nagydevecseri Somai János, özv. Köblösi Katalin, Szászsombori Mikó Miklósné Kereszturi Márta.
{295.} 1650-ben* Pánczélcsehi Vajda János két itteni telkét Apaffy Boldizsár és Mihálynak adja cserébe. Többi ottani birtokosok: Gőczi Becze Jánosné Gőczi Anna, Cseffey László s néhai Somai János árvái Pál és János.
Az itteni Cseffey rész birtokosai 1655–1676-ig:*
1669-ben* birtokosa Zsombori Vajda János, kit Apaffy fejedelem a dézmabér fizetése alól felmentett, kinek vallomása szerint e falut azelőtt magyar jobbágyok lakták s oláhok csak később költözködtek oda.
1694-ben* birtokosai az Apaffy, Toldalagi és Somai családok.
1702-ben* itt lakó birtokosai Karuly György és a Somai család.
1723-ban* az itteni Cseffey részt birják: özv. Szentpáli Ignáczné, Domokos János, Henter Zsigmond, Kálnoki Anna özv. Lugosi Ferenczné s gyermekei Lugosi László, József és Ilona, gr. Petki Dávid és Sára Thoroczkay Jánosné.
1730-ban* részbirtokosa Ördög György, majd Lészai István.
1735-ben* Szászczegői Balog György és neje Torma Éva gyermekei: Balog Zsigmond és Krisztina M.-csesztvei Eperjessi Zsigmondné szülőik itteni részein megosztoznak.
1754-ben* birtokosai: Szénási András, Henter László, Domokos Ferencz, Borosnyai Imre, br. Bánffy Mária br. Kemény Gergelyné, Cserepi Sámuel, Erdélyi György.
1758-ban* a katonai fejedelmi uradalomhoz tartozó részjószág volt itt (Apaffy-féle rész), egy népes telken 2 zsellér lakott és 4 czigány (kettő szökött).
{296.} 1786-ban* birtokosai: br. Kemény György özvegyének van 7 jobbágya, 1 zsellére, br. Bánffy Györgynek 6 jobbágya, Tétéi Györgynek 7, Demjén Mihálynak 2, Veres Sándornak 2, Fosztó Gábornak 2, br. Bornemisza Jánosnak 2, Somai Lászlónak 2, Szénásinak 1, Horváth özvegyének 1, Harangozó Mártonnak 1, Balay Györgynek 1, Harangozó Mártonnak 1, Gál Istvánnak 1, ifj. Henter Istvánnak 1.
1800-ban* Erdélyi István, János és Anna Ziska Elekné itteni részüket Balog Györgynek vetik zálogba.
1809-ben* birtokosai: Bodoni Gábornak van 5, gróf Petki Józsefnének 1, br. Kemény Farkasnak 2, Veres Sándornak 1, Demjén Mózesnek 1, Almádi Zsigmondnak 1, Csomafáji Lászlónak 1, gróf Gyulai Sámulnének 1, Váradi Józsefnek 1. Egy teleknél is kevesebbet birnak: Balogh Ferencz, br. Domokos Róza, Felszegi János, Keczeli Samu, Tetei Mihály, Somai Zsigmond, Nagy Sándor, Váró József.
1812-ben* Bodoni Gábor.
1816-ban* egyfelől Décsei János özvegye, másrészt Veres Samu és Nagyváradi Veres Sándor utódai: Zsuzsánna Fogarasi Elekné, Veres Erzsébet Szentistváni Gál Elekné közt a közös anyjuk Egri Anna Veres Zsigmondné halálával maradt özvegyi s az Egri jogon is birt itteni részükön megosztoznak.
1820-ban* birtokosai: Bodoni György, gróf Kemény Farkas, báró Bálintit György, Fogarasi Elek, Gálfalvy Gergely, Váradi József, Csomafáji Dániel, gr. Kornis János, br. Domokos József, Kakucsi Ferencz, Kolozsvári Farkas, Tetey és még 4 más kisebb birtokos.
1825-ben* Csikszentmihályi Sándor Lászlóné Décsei Kata, ki leánya Veres Máriának, Décsei Jánostól bir itten egy részt.
1863-ban* Káli Nagy Ferencz, br. Bánffy Albert, özv. Szakács Dávidné, Tetey Lőrincz, Somai Sándor, Miklós Farkas, Kakucsi Farkas, Almádi Sámuel, br. Bálintit József, gr. Kornis Albert, Csontos Ferencz, Lendvay Károly, Váradi Mihály, Bájó Zsuzsánna, Felszegi Ádám, Gál László és Eliz, Simai László úrbéri kárpótlást kaptak.
1866-ban* az itt összeírt 50 füst közül 8 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Bőd István és Lőrincz, Csomafáji Sándor, Kocsis Mihály, Miklós Farkas (Kidéről), Nagy László, Somai Benjámin és Botházi Szarvadi Pál.
Jelenleg (1898): Merzsinán Péter és Pap László birtokosai vásár útján.
{297.} Kezdettől fogva magyarlakta község. 1603-beli* összeírás szerint az előző évi Básta és Mihály vajda-féle háború alkalmával úgy elpusztult, hogy csak 6 lélek maradt meg benne 6 lakóházban. A magyarság helyére, mint előbb is láttuk, oláhság húzódott s kevés számból álló magyar jobbágyságot magába olvasztotta, miután birtokosai is lassanként elköltöztek vagy részben kihaltak.
Jelenlegi lakói földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó oláhok, kik Szent-György előestéjén istállóikat csipketövissel rakják be, hogy a gonosz szellemek tehenök tejét el ne vigyék. Új év alkalmával a fiatalság a sertéseket az ólból kiereszti, hogy oly sebesen jöjjenek a leánykérők, mint a hogy azok az étkező helyre rohannak. Új év éjjelén tányér alá helyezett gyűrű, kenyér, fésű és szénből magyarázzák ki jövendőbelieiket. A szén rút, a kenyér gazdag, a gyürü szép, a fésü fogatlan vén férjet jelent az ezt kihuzónak. Táplálékuk ünnepeken túróspuliszka, káposzta és bálmos. Ruházatuk házilag készül gyapjúból és kenderből.
Gazdasági s minden épületeiket fából építik közvetlen a házuk mellé s szalmával fedik. Házi bútorzat egy-két faágy, lócza, festetlen deszkaasztal. A gerendákhoz erősített rúdakon tartják ünnepi ruháikat, fogasokon kancsók, tálak s más edényeik vannak.
1414-ben* Krisztus testéről (Corporis Christi) nevezett kápolnája volt, melynek Kisdevecseri Ferencz 1460 körül* encsi szőlőjének felét hagyta végrendeletileg, mint ezt Jakab plébános írja.
1643-ban* itteni ev. ref. egyháza a nagydevecseri leányegyházközsége. Van egy rétje.
1745-ben* hét itt lakó birtokos: Somai, Somlyai, Boldizsár, Vida, Demeter, Nagy és Borosnyai család új lelkészi fizetést állapit meg s úgy egyeztek meg N.-Devecserrel, hogy a pap hetenként: vasárnap, kedden és pénteken tegyen isteni szolgálatot. Ekkori feljegyzés szerint van a pap részére 14 drb szántó, melyből egy akkora, hogy 100 véka búzát vethet el bele, rétje 9 szekérre való s ezen kivül egy gyümölcsöskertje s fizetik a dézmát (quarta decima).
1754-iki összeírás szerint* tanuk vallják, hogy a falu felső részén volt a régi időben a templom, jelenleg egy zsellér lakik rajta, a nagydevecseri papnak fizetéséül van 4 vékás szántója és 4 szekér szénára való rétje.
{298.} 1812-ben e leányegyháznak 3 drb birtoka van.*
1863-ban* az itteni ev. ref. egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.
Már 1831-ben egyetlenegy ref. hivő lakója sincs.
Gör. kath. hitfelekezet a mohalyi filiája, fából épült temploma 1770-ben szenteltetett fel az archangyalok tiszteletére, ez időből valók feliratos harangjai is.
Tanitóilag Mohalyhoz tartozik jelenleg.
Hegyektől körülvett község éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja, ritkán hidegláz is uralkodik.
1721-ben* mivelhető földjébe 61 köböl búza fér. Elvetettek ez évben 20 köb. őszi, egy köb. tavaszi gabonát s termett: 166 kal. búza, rozs, 45 kal, árpa, zab, 22 kal. kender, van 2 véka törökbúzavetésük rétje 40 szekér szénára való.
Határa két fordulóra van osztva, déli része sárga, száraz s ez őszi, az északi rész fekete, de ingoványos, ez tavaszi vetésre alkalmas, de nem eléggé termékeny. Legnagyobb része nincs trágyázva, 6 ökörrel szántható, az őszi búza tisztán terem, szénája meglehetős minőségű, tüzelésre való erdeje van, hadi útnak ki vannak téve, vásárba és őrölni Szamosújvárra járnak, mely a falutól egy mértföldnyire fekszik.
1821-ben határa* adózás tekintetében II-od osztályú.
Hodor írja,* hogy a Mezőség közepén fekvő kis falunak van kevés erdeje; legelői tágasak és jók, tavai sok jó hallal bővölködnek, bora tűrhető.
Jelenleg határa termékeny, főbb terményei: törökbúza, búza, zab, árpa, len és kender; állatai a más községben is jelzett szarvasmarhafélék, közönséges juh, sertés, ló s baromfi. Gyümölcsöseiben ugyanazokat tenyésztik, mint Nagy-Devecserben. Ivó és itatásra való vizét egy csorgója s több kisebb patakja szolgáltatja, tavai nincsenek.
Jobbágyszolgálmánya 1758-ban* a volt fiscusi részen nyáron át 2–4 héten át tenyeres napszámot teljesitnek. Szt. Mártoni adóba (census) minden telek 5 véka zabot, karácsony tyúkját, vagy 4 1/2 krajczárt; dézmát a más zsellérek szerint fizetik; vesszőerdőlés szabad; az új parasztok vagy czigányok a katonai uradalomban kézmivel szolgálnak mint kovácsok, honnan évenként 6-6 véka gabonát kapnak bérül húsvét, pünkösd és karácsonykor.
{299.} Határhelyek: 1347-ben* Kuzureused, erdőben valami hely. Kuzurused-fey, hely. Alaperdő-fej (Oloperdey-fey), hely. Fölnyires-fej (Fulnyres-fey), hely. Alaperdő (Oloperdey), erdő. Tormástó. Bükkerdő. Kecskéshátfej, hely. Oldalerdő. Mohaj, patak.
1499-ben* Kissajkaalja, hely. Nagysajka, dűlő. Fykerek, erdő.
1502-ben* Sóskörtvélyfája, körtefa.
1643-ban* Liget, rét.
1754-ben* Szent Miklós felé járó utcza; Alsófordulóban: Liget; Felsőfordulóban: Perfulit.
1864-ben* La Krucse (a keresztnél), La Nuk (a diófánál), La Bolován (a nagykőnél).
1898-ban: Funacze, Dosz, Intre, Peraje, Csurgáve, dűlők.
1603-beli* összeírás szerint a falu az előző évi háború alkalmával elpusztult, 6 lélek maradt benne 6 lakóházban.
1700-ban* van 16 jobbágy lakosa s az egész községben 16 lakóház.
1721-beli* összeírás szerint: 2 jobbágy, 10 zsellér, 5 vándorló lakója van, kik ez utóbbiak kivételével 12 telken laknak; el van pusztulva 2 házastelek. Van benne 26 ökör, 11 tehén, 4 ló, 60 juh, 19 sertés adó alatt.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint: 4 jobbágy, 12 zsellér, 5 kóborló, 2 nem adózó nemes s egy udvari cseléd, összesen 24 lakosa, kik 18 házban laknak; el van pusztulva 2 ház.
1831-ben* 224 lakossal.
1837-ben* 196 lakossal, házak száma 38.
1857-ben lélek száma 254 gör. kath. oláh, házaké 54.
1886-ban lakossága 256 gör. kath.
1891-ben lakossága 264, ebből 259 gör. kath., 1 gör. kel. oláh és 4 izraelita. Házak száma 60, határa 871 k. hold.
Adója 1721-ben* 136 frt 30 kr.; 1898-ban 574 frt 69 kr.
| Derzse (Magyar-). | TARTALOM | Devecser (Nagy-). |