| Dengeleg. | TARTALOM | Devecser (Kis-). |
Nevének változatai: 1340-ben* Dersa. 1578-ban* Derse. 1593-ban* Ders. Oláhul: Dirzsa.
Nevét a szláv drzava, drzsa szótól vette, mely birtokot jelent, de Derzs egyúttal személynév is.
Fekszik a rajta keresztül folyó azon patak völgyében, mely Dobokán át a Kis-Szamosba szakad, a Vulturhegy keleti aljában, Deéstől 45.9 kilométerre, a szamosujvári járásban.
Derzse első megnevezett birtokosai Visontai Pálnak fiai Péter és János, a kik Hevesmegyéből* szakadtak ide, valószinüleg a szintén odavaló Aba nemzetségbeli Czente családdal együtt.
{277.} Ezeket 1337-ben* Derzse tulajdonjogáért perbe fogják Dobokai Miklós fiai János, László, Miklós és Lökös. A felek azonban 1340-ben* per közben úgy egyeztek ki, hogy a Visontaiak Derzsét a Dobokaiaknak Csobolóért cserébe adják, ezentúl tehát Derzsét a Dobokaiak birják.
1433-ban* Dobokai Lökösfi Lőrincz fia János itteni részét testvérének Mihálynak veti zálogba 26 arany frtért oly feltétel alatt, hogy azért Jánost fával és szénával ellátni köteles.
1434-ben* Dobokai János fiai Miklós és Mihály Derzse egyharmad részét, melyet Dobokai Imrétől birtak zálogban, 52 arany frtért Dobokai Imre fiainak László és Miklósnak visszaeresztik.
1444-ben* Dobokai István négy itteni telkét Csehi Pánczél Péternek veti zálogba.
1457-ben* Derzsei Lökös János és Lökös Péter birnak itt.
1460-ban* Dobokai Lökös Péter fia György, fia János itteni részét Kusalyi Jakcsi Györgynek veti zálogba.
1461-ben* Dobokai Lökös Lőrincz fiának Jánosnak özvegye, Dobokai Lökös György fiát Jánost az itteni részből való hitbére fejében nyugtatja.
1462-ben* Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda itteni részét, mely rá valószinüleg birói úton szállott, Komjáthi Jánosnak adományozza és Bethlenösi Bethlen Domokos alvajda őt beigtatni rendeli.
1467-ben* Mátyás király az ellene pártot ütő Dobokai Miklósnak itteni és marói, nyárlói, szentgyörgyi, cebernyei (?) részét Mindszenti János viczeajtónálló mesterének s testvéreinek Mátyás, Miklós és Margit asszonynak adományozza Szebenben kelt parancsában.
1471-ben* Gyerővásárhelyi Gyerőfi Miklós fiai Gergely és György itteni részüket, melyet Dobokai Lökös János Dobokai Lökös Mihály özvegyének Gyerőfi Miklós leányának hitbére fejében elzálogosított s így most az ő kezükön van, Csupor Miklós erdélyi vajdának vetik zálogba.
1472-ban* Rédei János erdélyi alvajda itteni részét, melyet Gyerővásárhelyi Gyerőfi Miklós fiától Gergelytől birt zálogban, most Komjáti János görgényi várnagynak zálogosítja el.
Ugyanekkor* Mindszenti János itteni részét Deési Oláh Jánosnak és Péternek adományozta oda, a kiket abba 1472-ben* be is igtattak.
{278.} 1479-ben* Iklódi Deési Péter és János néh. Dobokai Miklósnak itteni része iránt perbe fogták Dengelegi Pongrácz János volt erdélyi vajda fiát Mátyást és Komjáthi Jánost, de elvesztvén perüket, királyi kegyelemmel új pert indítottak.
1481-ben* Derzsei Komjáthi Mihály és Miklós.
1482-ben* Derzsei Májadi Mihály egyik birtokos.
1484-ben* Deési Péter óvást tesz az ellen, hogy egy őt illető itteni részt néh. Dengelegi Pongrácz János vajda Komjáthi János, Miklós és Mihálynak adományozta.
1490-ben* Kiskapusi Gyerőfi Gergely itteni 6 telkét, mely reá hitbér jogán szállott, Derzsei Komjáthi Miklósnak és Mihálynak veti zálogba.
1491-ben* Bánffy Ferencz neje Dobokai Katalin itteni részétől tiltja iklódi Deésy Pétert.
1492-ben* néh. Dobokai Sánta László fia Salatiel atyjafiát Májadi Mihály fiát Miklóst, itteni részének eladásától eltiltotta, minek folytán Májadi ezen eladást, melyet még kiskorúságában tett, most visszavonta s azonfelül magvaszakadása esetére Dobokai Salatielt tette örökösévé.
1493-ban* Herczeg Mihály özvegye Luczia, Dobokai Lökös Lőrincz fia János leánya, atyjának itteni részéből köteles részét követeli annak birtokosaitól, t. i. Dobokai ifj. Kántor Mihály fiaitól Pál, Márton és Balázstól, Dobokai László fia Salatieltől és végül Májadi Mihály fiától Miklóstól.
1495-ben* Májadi Mihály fia Miklós itteni részét Dobokai Sánta László fiának Salatielnek veti zálogba.
1503-ban* Herczeg Mihály özvegye Luczia néh. Dobokai id. Lökös János leánya óvást emel az ellen, hogy Dobokai Salatiel és Miklós az atyjának itteni részéből neki járó hitbért kiadni nem akarják.
1507-ben* Dobokai Mihály a Miklós fia egyik birtokos.
1516-ban* néh. Dersei Komjáti Péter fiai: János, Péter, Márton, Gáspár és Dersei Dobokai Farkas birtokosok.
1518-ban* II-dik Lajos király Dersei Komjáthi Péternek összes dobokamegyei javait, mivel több kolozsvári kereskedő kirablása miatt nemcsak főbenjáró vétségbe esett, de magva is szakadt: Kémeri Tamásnak adományozta oda, de ennek Kendy Gál ellentmondott.
{279.} 1524-ben* néhai Dobokai Bessenyei Bernád gyermekei: Ferencz, Orsolya, Fruzsina, Kata, Zsófi II-ik Lajos király által itteni javaikban megerősittetnek.
1525-ben* Dersei Komjáthi Péter, mint fogott biró emlittetik.
1525-ben* Dersi Dobokai Miklós.
1537-ben* Dobokai Miklós s fiai: Imre és Farkas itteni részüket mely Komjáthy Péternél van zálogban,* leányának, illetőleg nővérüknek Pénteknek s férjének Szeremlyéni Zsigmond kir. titkárnak adományozzák.
1538-ban* Szeremlyéni Zsigmond s neje ezen részbe be is igtattatnak, midőn annak Dobokai Miklós ellentmondott, de mivel az ebből keletkezett perben Dobokai M. meg nem jelenvén, elmarasztaltatott, új igtatás lőn elrendelve.
1539-ben* Szeremlyéni Zsigmond s neje Péntek asszony János király ítélete alapján Dobokai Miklós ellen egy itteni rész birtokába igtattatnak.
1543-ban* Dobokai Miklós egy itteni üres telkét Nagy Mihálynak adja.
1543-ban* Dobokai Miklós s fiai Imre és Farkas s leányai Katalin Kémeri Tamásné,… Zelei Káplyán Imréné s Borbála Polyák Mártonné, Szeremlyéni Zsigmondot az itteni résznek Horváth György almási várnagy részére való eladásától tiltják.
1550-ben* itteni birtokos Bánffy Mihály.
1553-ban* Dobokai Miklós fia Imre 2 jtelkét (Bonka, Pete) Dobokai Ferencznek s fiának Istvánnak eladja.
1554-ben* egyik birtokos Komjáthy Péter.
1555-ben* Dobokai Farkas egy itteni telkét Vajdaházi Nagy Antalnak adományozza.
1568-ban* Jenői Dobokai István és Dersei Dobokai Farkas.
1575-ban* Dobokai Imre és István Hidalmási Kántor Jánosnak, kinek itt 2 puszta telke van, 2 jobbágytelket adnak cserébe.
1576-ban* Dersei Komjáthi Gáspár, János és Pál.
1577-ben* Kántor János és Aknay Ferencz.
1579-ben* Komjáthi Mihály, Gáspár, János, Dobokai Farkas és Ferencz birtokosok.
{280.} 1579-ben* birtokosai: Dobokay Imre és István.
1582-ben* Dobokay Imre egy jtelkét (Fazakas) Tötöri Balázsnak veti zálogba.
1582-ben* Komjáthi Mihály két jtelkét (egyik Varga Bálint) 86 frtért Tötöri Balázsnak veti zálogba.
1582-ben* Dobokay István (neje Ombozy Kata) itteni részét Tötöri Balázsnak veti zálogba egy jobbágyán kivül.
1583-ban* Dobokay Farkas egy Teke Ferencz és Katona Ambrus háza mellett lévő itteni telkét veti zálogba.
1586-ban* Komjáthy Mihály a gabonának szűk volta miatt itteni malmát Teke Ferencznek eladja.
1588-ban* Komjáthy Mihály, Dobokay Ferencz birtokosok.
1591-ben* Sárdi Budai Ferencz itteni részét nejének Tamásfalvi Annának adja cserébe.
1593-ban* Dobokay Ferencz és Pál birnak itt.
1593-ban* Komjáthy Mihály vallja, hogy ő 1586-ban éhínség miatt itteni részét Kendy Sándornak, udvarházát pedig 1590-ben Kendy Gábornak vetette zálogba, most tehát hogy udvarházát kiválthassa, azon elzálogosított részét Kendy Sándornak eladja.
1594-ben* birtokosai: Komjáthy Mihály, Pán János, Buday Ferencz, Kántor Gábor.
1596-ban* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak itteni részeit Mihály havaselvi vajdának adományozza, a kit abba a többi ottani birtokosok Ravazdy György, Komjáthy Péter és Mihály, Teke Ferencz és Dobokay Ferencz jelenlétében beigtatnak.
1597-ben* Budai Ferencz és Szalai Borbála.
1598-ban* Kántor Gáborné Básthy Borbála tiltakozik az ellen, hogy férje itteni részét Teke Ferencznek elidegenítette.
1601-ben* Dobokay Ferencz fia Miklós, atyját eltiltja attól, hogy itteni részére nézve Hosszú István kolozsvári polgárral egyezséget kössön. Ugyanez évben Tiboldi György és Bögözi András itteni nemesi részért vallatást eszközöltetnek.
1602-ben* itteni birtokos Szemere János, kinek itteni s más helyt levő birtokát Básta minden dúlás ellen biztosítja.
{281.} 1604-ben* Dobokay Judit, előbb Tömöri Andrásnak, majd Kászoni Ferencznek, most pedig Szemere Jánosnak neje, halála esetére itteni részét férjére hagyja.
1607-ben* Dobokay Mihály, örököse nem lévén, itteni részét nővéreinek Szemere Jánosnénak és Szilvási Andrásnénak hagyja.
1614-ben* mivel Gyulafehérvári Mészáros Péter 1608-ban a hűtlenségbe esett néh. Komjáthy Péternek itteni részét a fejedelemtől adományban nyervén, az igtatás alkalmával tévedésből néh. Buday Ferencz leányának Annának apai részét is neki igtatták s azt ő mostanig birta, most tehát Buday Anna azon részét s egy másikat, melyet atyjának néh. Komjáthy Mihály vetett zálogba, Mészárosnak eladja s ugyancsak ő 1615-ben* Ercsei Toldalagi Györgytől egy jobbágyot vesz.
1615-ben* mivel a fejedelem néhai Dobokay Imre, István és Farkas itteni részét magvaszakadtával Péchi Simon kanczellárnak adományozta oda, de az igtatásnál Dobokay Katalin Nádudvary Jánosné és Somlyai Judit Szilvásy Andrásné annak ellentmondtak, Péchi arról az ő javukra lemond.
1616-ban* Szemere János itteni részét, melyet* Somlyai Judit Szilvási Andrásné ősei Kászoni Ferencznek, ez ismét nejének Dobokai Juditnak vetett zálogba s Szemeréhez menvén férjhez, az ő kezén maradt, nejére Ördög Zsuzsánnára hagyja.
1617-ben* idevaló egyik birtokos Komjáthy Mihály.
1618-ban* Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné tiltakozik az ellen, hogy itteni anyai része iránt, férje tudtán kivül néh. Teke Ferenczczel egyezséget kötött.
1620 körül* Péchy Simon kanczellár Dobokai Kata és Somlyay Judittal itteni birtokát elcseréli.
1620-ban* mivel Mészáros Péter az itteni Komjáthi részt Báthory Gábor által magának adományoztatta, noha annak néhai Komjáthi János után fiára Mihályra kellett vala szállania, most Komjáthi Mihály a pertől eláll, Mészáros pedig egy itteni udvarházat, egy jtelket s öt puszta jtelket enged át neki.
1630-ban* Mészáros Péter 4 itteni telkén kivül, melyet fiára Istvánra hagyott, többi részét nejére Szász Borbálára hagyja.
1631-ben* néhai Mészáros Péter özvegye Szász Borbála s fia {282.} István azon Mészáros Péter hagyatékát maguk és a többi gyermekek közt felosztják.
1632-ben* Szász Borbála Mészáros Péter özvegye itteni részét Tököli Mártonnak veti zálogba.
1636-ban* Szász Borbála s atyjafiai Vessződi Varsányi Benedek és Szász Kristóf itteni udvarházát özv. Tököli Mártonné Hosszú Zsófiának s leányai Filstich Borbála Krajczár Andrásné s Filstich Zsófia Beke Pálnénak zálogba vetette.
1638-ban* a fiscus Teke Lukács fia György, fia ifj. János itteni részét magvaszakadtával elfoglalta, de a női ágon lévők* annak ellentmondtak.
1639-ben* Mészáros István itteni részét nejének Ördög Borbálának eladja.
1641-ben* Nádudvari István itteni részét Kolozsvári Ajtoni Istvánnak adja cserébe.
1644-ben* Rákóczy György még 1638-ban a hűtlenségbe esett (átcsapott az ellenpárthoz) Mészáros Istvánnak itteni 2 1/2 telkét Kidei Szénás András ductornak (nemesek hadnagya) adományozta.
1646-ban* Krajczár Andrásné Filstich Borbála nővérét Beke Pálnét itteni anyai részük elidegenítésétől tiltja.
1650-ben* Veres István itteni részét, melyet Kolozsvári Hosszú Zsófia örököseitől váltott magához, szüleire Veres Péter és Nagy Sárára, holtuk után öcscsére Boldizsárra hagyja.
1651-ben* azon Veres István özvegye Szilvási Judit, ezen részt második férjével Galgói Rácz Péterrel együtt Veres Pétertől magukhoz váltván, azt az asszony férjére Ráczra hagyja, de 1653-ban* néhai Dobokay Farkas fia Ferencz leánya Katalin: 1. Némai Menyhért, 2. Murvai János özvegye s fia Némai Ferencz Rácz Pétert ettől eltiltják.
1653-ban* Rácz Péter fejedelmi megerősítéssel abba be is igtattatik.
1653-ban* Komjáthy Mihály itteni részét leányaira: Katalin Szabó Kiss Istvánné s Orsolyára Nánási Mihálynéra hagyja.
1655-ben* II. Rákóczy György Kidei Nánási Mihályt s nejét Komjáthy Orsolyát itteni részükben, melyet Komjáthy Mihálytól kaptak, megerősíti, de ennek 1656-ban* Érszentkirályi József ellentmondott.
{283.} 1662-ben* Alparéti Bándy Györgynek Mészáros Zsuzsánnától való leánya Erzsébet, itteni részét férjére Csernátony Istvánra hagyja.
1670-ben* Rácz Péter neje jogán birt itteni részét végrendeletileg leánya Krisztinára hagyja.
1678-ban* itteni birtokosok: Csekelaki Varsányi Péter, Macskásy Klára Kun Istvánné.
1694-ben* birtokosai: Bánffy Mihály, Jósika Imre, Varsányi Péter, Nánásy János és Hidy Istvánné.
1702-ben* birtokosai: Varsányi Benedek, Enyedi Zsigmond, Varsányi Péter, Marjay Albert; egy telkes nemesek: Nemes Fülöp, Nemes Tódor, Jonucz, Márián János és Sándor.
Dobokai Nagy János idevaló birtokos leánya Nagy Kata Somogyi Ambrusné, ennek fia András és ennek gyermekei: Somogyi Zsigmond, Gábor, Mária Dali Péterné itteni részeiket 1718-ban* eladják Káli Kun Istvánnak és neje Keserű Zsófinak.
1738-ban aug. 11-én Kolozsvárt kelt szerződés szerint* Kemény János itteni részét több más falubeli részeivel zálogba adja Káli Kun Istvánné Keserű Zsófiának s vejének Földvári Ferencznek.
1758-ban* Kidei Nánásy Mihály és József idevaló birtokosok azon részben, melyet egyik ősük 1644 körül Rákóczy fejedelemtől kapott.
1759-ben* birtokosok: Varsányi Benedek, br. Kemény Ádámné, Szénássy András és József, törökfalvi Török János, gr. Gyulay József, Földváry Ferencz, gr. Bánffy Dénes, kinek van 4 öröksége, melyet ősatyja Bánffy Mihály nagyesküllői Ördög Mihálytól vett zálogjogon.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
1761-ben* itteni birtokosok: Veglai Horváth János és István.
1768-ban* a Nádudvary jogon birnak itt Czegöldi László és Korody László.
1769-ben* Komjáthy-féle birtokhoz Jokus Mihály igényt tart.
1769-ben* botházi Szarvadi József egyik birtokos.
1770-ben* összeírt birtokosok: Korodi Ferencz, Kismarjai Marjai Gábor anyai, Magyar-Dellőapáthi Somai Gergely, Csekelaki Varsányi Ferencz apai s Gyarmathi János férji jogon.
{284.} 1774-ben* Nánásy Klára Hatházi Zsigmond özvegye egyik birtokos.
1777-ben* Jokus Mária Balog Istvánné egyik birtokosa.
1780-ban* néh. Csanádi Istvánnak itteni 2 telkét annak magvaszakadtával Czikó Pál özvegyének Csernátoni Rózának inscribálta. Többi birtokosok: Hatházi Mihály, Szénási József, Komolai Bálint, Nánási József, Szarvadi család, Somai Elek, Szeredai család, gr. Székely Ádám, Marjai Gábor, Váradi Kata Varsányi Zsigmondné, gr. Bánffy Dénes, vargyasi br. Dániel István, Somai Sándor, gr. Földváry utódok, Varsányi Ferencz, gr. Kendeffy Elek, gr. Gyulai József. Ugyanekkor* a Komjáthy jogon való egyik birtokos Hatházy Zsigmond.
1782-ben* Bogdán József egyik birtokos, neje Babos Erzse jogán.
1788-ban* Csákay István vissza akarja váltani egy itteni részét Somai Sándortól.
1801-ben* birtokosai: gróf Bánffy Györgynek van 9, gróf Gyulay József özvegyének 4, báró Bánffy Sándor özvegyének 2, báró Josinczi Mihálynak 2, gróf Teleki Sámuelnek 1, gróf Rhédei Ádámnak 1, gróf Lázár Józsefnének 3, báró Kemény Simon özvegyének 2, gróf Kendeffy Elek özvegyének 1, Somai Andrásnak öröklésből 5, Nánási jogon 3 és Korda Sámuel özvegye jogán 1, Szarvadi Józsefnek 2, Salánki Lászlónak 2, Horváth Lászlónak 1, Rácz Lajosnak 1, Varsányi Pálnak 2,* Bogdány Károlynak 1/2, Varsányi Sárának 1/2, Török Eleknek 3, Török Farkasnak 1, Babos Imre özvegyének 1, Petkes István özvegyének 1, Czikó Ferencznek 1, Marjai Istvánnak 2.
1803-ban* a Hatházi és Nánásy család itteni birtokukon megosztoznak.
1804-ben* kelt ítélet szerint néhai Bánffy Sándorné Kemény Ágnes halálával maradt itteni javak Mósa Lászlóné gr. Mikó Kata, Simándi Lajosné Palkó Zsuzsa, Szegedi Ferencz, Incze István és Ferencz, mint felperesek, Szarvadi Farkas és János, Vas Zsuzsa Balog Istvánné, mint alperesek közt két részre osztattak.
1809-ben* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 7 telke, gr. Gyulay Józsefnének 4, gr. Eszterházy Jánosnak 8/12, gr. Teleki Sámuelnek 1, gr. Rhédey Ádámnak 1, br. Kemény Simonnénak 1, gr. Kornis Jánosnak 2, Kendeffy Józsefnek 6/12, br. Josinczi Mihálynak 1, Somai {285.} Sándornak 9, Nánási részre (Mihály) 2,* Török Eleknek 4, Török Farkas 1, Ballok Istvánnak 3/12, Czikó Ferencznek 2, Vajna Istvánnak 6/12, Zejk János örökösének 1, Székely Eleknek 5, Varsányi Pálnak 3, Szarvadi Józsefnének 3, ifj. Miklós Józsefnek 2, Csike Istvánnak 2, Csegöldi Lászlónak 3/12, Marjai Istvánnak 1, Rácz Lajosnak 2, Horváth Lászlónénak 2, Babos Imre és Gábornak 2,* Petkes Istvánné utódainak 6/12, Aknai Józsefnek 6/12,* Bakocs Gábornak 2, Hatházi Györgynek 2,* Hatházi Istvánnak 2, Merczán Tódornénak 1, Merczán Juonnénak 6/12, Bogdány Károlynak 6/12, Balog Gábornak 2* Sinkován Gábornak 1,* az oláh egyháznak 6/12, Jakab Albert.*
1814-ben* Somay Sándorné, Nánási rész, Székely Elek, Török Ferencz és Dániel, Czike István, Varsányi Pál, Miklós József, Sinkován Gábor, Nánási Jánosné, Szilágyi Imre, Bájó László, gr. Bánffy József, az Ördög családtól vett négy ősi telek, Horváth Lászlóné, Vajna István, gr. Teleki Samu, gr. Rhédey Ádám, gr. Bethlen Ádámné, Kendeffy Józsefné, br. Kemény Simonné, Zeyk János, Török Farkas, gr. Eszterházy János, Czike Ferencz, Ballok István, Szőllősy Mózesné, gr. Kornis János, Aknay József, Babos Imre.
1820-ban* birtokosai: gr. Bánffy József, Székely Elek, Varsányi Pál, gr. Eszterházy János, gr. Bethlen Ádám özvegye, Török Farkas, Török Dániel, gr. Kornis János, gr. Teleki Samu, br. Kemény Simon, Kendeffy József özvegye, Miklós József, Somai Sándor özvegye és még 7 más birtokos.
1837-ben* birtokosai: Rédey, Bánffy, Kornis, Bethlen grófok, Somai utódok, Székely, Miklós, Török, gr. Kemény Simon utódai, Kendeffyné, Csike, Teleki József gróf özvegye, Diósy, Balog, Nánásy, Hatházy, Szőllősy, H. Derzsy, Ballok, Aknay, Sinkován, Alvincziné, Hodor, Babos, Bakocs, Varsányi utódok és Czikó nemesek.
1848-ban* jobbágyokat vesztettek Somai Pál, Török József, gróf Bethlen Hermina gróf Pejachevichné, Neumister Szaniszló, gróf Rhédey Mária és társai, Moncsa Simon, gr. Teleki Domokos, Korda György, gr. Eszterházy Dénes, Dráveczki Juli özv. Somay Lajosné, Veér Róza Kendeffyné, Hodor Károly, Hodor Mária özv. Farkasné, Durus Karolina, Török Teréz, Somay Judit.
1863-ban* Somay Pál utódai, Török József 4 jobbágytelek után, gr. Pejachevichné gr. Bethlen Hermina, Dr. Neumister Stanislaus, gr. {286.} Rhédei Mária és örökösei, Moncsa Simon, gróf Teleki Domokos, gróf Eszterházy Dénes és Korda György, Draveczky, Kendeffyné szül. Weér Róza, Hodor Károly, Farkasné Hodor Mária, Durus Károly, Török Teréz, Somay Judit.
1866-ban* az itt összeírt 121 füstből 16 nemesi füst volt.
Nemesi jogú birtokosai voltak: gróf Bánffy Miklós, báró Bánffy Dániel, gróf Teleki Károly, Miklós József és Sándor, Török József és Ferencz, Keczeli Albert, Bandi József és Lajos, Kis Károly, Mihályi Sándor és Imre, Nánási János, Gombás Zsigmond, Babos Sándor, id. István és Károly, Hatházi Zsigmond, János és Ferencz, Hunyadi Károly, Fábián Márton, Aknai József, Lajos és Károly, Illyés István, László János, Fodor István, Teleki Mátyás, Czégéni Márton és Miklós, Nemes Sándor és János, Bakó János és Miklós, Bányai László és Molnár Albert, a Kerebecz és Tamás családok.
Census jogon lévők közt a legtöbb adót fizető a Gogomán család.
Birtokosai 1892-ben: Török Károly; 151 h. 849 öl, örökség Török Józseftől. Br. Bánffy Albert; 9 h. 300 öl, örökség br. Bánffy Ádámtól. Hatházi Sándor és Károly; 2 h. 330 öl, örökség Hatházi Zsigmondtól. Kondrát István; 114 h. 610 öl, örökölte és vette Bandi József örököseitől. Gogomán Antal; 125 h. 389 öl, vette Korda Györgytől. Osztián Antal; 54 h. 984 öl, vette a felszabadultaktól. Osztián Antal és Gogomán Ferencz; 111 h. 405 öl, vették Keczeli Sándortól. Kovács Miklós; 121 h. 1050 öl, vette a felszabadultaktól. Gr. Teleki Imre; 106 hold 1390 öl, örökség gr. Teleki Károlytól. Gr. Mikó Anna; 76 h. 1380 öl, örökség gr. Mikó Imrétől. Gr. Bánffy György; 77 h. 309 öl, örökség gr. Bánffy Miklóstól. Br. Bánffy Ernő; 118 h. 1482 öl, örökség br. Bánffy Dánieltől.
Jelenlegi birtokosok 1898-ban: Dr. Miklóssy József, vásárlás többektől; Bandi József utódai, Varsányi birtok; Osztián Antal többektől vásárolta birtokát.
Népes magyarlakta község hajdan. Róm. kath. temploma faragott kövekből épült, kőerősség vette körül, melynek alapja ma is kivehető.
1509-ben* plébánosa Mihály.
A vallásújitás alkalmával protestánssá lett s mint ref. anyaegyház állott volna fenn a XVII-dik század közepéig. A hagyomány szerint* 1658-ban a vidékkel együtt e falut is feldúlták, egy részét fogságra {287.} hurczolták* a törökök és tatárok s így magyar köznépe kipusztult. A lakosok más része a templomba menekült s mindnyáját legyilkolták* s a templomot feldúlták.
A templom egy részét romjaiból Varsányi Benedek* építtette fel 1721–25 közt a régi helyére, de szentély nélkül. A romok közt találtak* egy a reformatiót megelőző időből való keresztelő kőkelyhet, melyen Szt-Péter kulcsaival volt látható.
Birtokait elfoglalták s csak 1732-ben juttattak a közbirtokosság fekvőségéből szántót annyit, a mennyit a gör. felekezet 1716-ban kapott s 10 szekér szénára való rétet.* Az egyház a pánczélcsehi ref. ekklézsia leányegyházközsége kezdet óta. Fekvősége összesen 1867-ben 21 h. 1265 öl s a lévitai házastelek.
Varsányi Pál, a múlt században gr. Gyulai ezredbeli kapitány, 100 frtot hagyott a papi fizetés pótlására.*
1774 tájt* a katholikus birtokosok a dézmát megtagadták. A többiek fizettek s ezt 1863-ban* váltotta meg az államkincstár.
Kepefizetők száma 1867-ben 18, lelkeké 106.
Urasztali készleteket adományoztak: Varsányi Benedek és Gáspár 1770-ben fedeles ónkancsót; Harsányi Ferencz és neje Décsey Klára 1770-ben egy úrasztalára való díszes teritőt.
Fatornyú haranglábon két harang, felirata volt: A dersei ref. ecclesia számára öntettetett Somai Sándor a derzsi tractus és ezen ecclesia curatora s nemes Dobokavármegye fönotáriusa szorgalmatosságából 1800. Ez elhasadván, 1866-ban újra öntették. A kisebbik harangon: Isten dicsőségéből csináltatta a Varsányi Familia a Derzsei ref. Ecclesia számára, in Anno 1753.
{288.} Lévitái 1771. év óta időnként tanitottak is.
A magyarság pusztulásával oláhság szaporodott s 1721 tájt gör. kath. hitre térvén, fekvőséget szakítottak ki a községi birtokból lelkésze számára.
Temploma a falu közepén, a ref. templomtól nyugatra, kőből épült a régi fatemploma helyén. Lelkésze Hátszegi János esperes.
Felekezeti iskoláját 1830-as években létesítette.
Állami iskoláját Simó Béla tanfelügyelő sok utánjárás után tudta létesíteni. 1895 őszén nyílt meg bérházban. Azóta gyakoribb a magyar szó. Jelenlegi tanitója a tanügyi irodalom terén is működő Boldizsár Dénes.
Lakói földmiveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak. Házaikat s gazdasági épületeiket kőből építik szalmafedél alá.
Éghajlata egészséges, az északi szélnek ki van téve, de jég ritkán bántja határát.
1721-ben* két fordulóra osztott határának téren fekvő része barnás s őszi vetésre való, a hegyek aljában s az oldalakon sárgás, köves és terméketlen. Trágyázni nem szoktak. E helyett kétszer szántanak, rendesen 6-6 ökörrel, határa nem termi tisztán a gabonát; szénája meglehetős. Épület- és tűzre való fája bőven; hadi úton gyakran dolgoznak; helyben őrölnek. Kolozsvártól 3 mértföldnyire fekszik s oda járnak vásárba. Sót, ha akarnak, fuvarozhatnak.
Adó alatt van 32 ökör, 29 tehén 23 borjú, 4 ló, 65 juh, 7 méhköpű, 59 sertés. Mívelés alatt lévő szántója 88 köböl férőű, elvetettek ez évben 21 köböl őszi, 18 köböl tavaszi gabonát s termett 278 köb. őszi, 78 kal. árpa, zab. Török- vagy indiai búza lett 12 véka, borsó, lencse 1 köböl, szénája 44 szekérrel; adóssága 136 forint, pénze 30 forint.
Hodor szerint erdeje sok és hasznot hajtó, legelője róna és völgyes, szántója termékeny. Nádasaiban néha vadrécze, tavaiban csíkok találhatók.
Jelenleg határának déli része kötött, agyagtalajú, északi része könnyű homokos, abban törökbúzát, ebben kitűnő búzát termesztenek.
Gyümölcsöse kevés, az is gyenge, jobbára szilvafákból áll.
A falun keresztül folyó patak jó vizet szolgáltat, de nevezetes a község közepén a törvényhatósági út mellett lévő csorgója, mely 4 csövön bocsátja tiszta s igen hideg vizét.
{289.} 1790-ben* az eddig itt állomásozott katonai laktanyát vagy „quartély-házat” idevaló birtokos Szarvady József vette meg. A szántóföldet, hol e ház állott, maiglan „Vármegyeháza”-nak nevezik.*
1875 óta körjegyzői székhely. Van 1 két kerekü felülcsapó malma, Dr. Miklóssy József tulajdona. Épületköve kitűnő és bőven.
Határhelyek: 1568-ban* Benethe rét. 1586-ban* Derzsepataka, patak,
1780-ban* Vállye Dumitruluj, Koszta Mori; Kornu Binyiczi; Diocsava, Lapus Berk; Gura Kerburistyi; Válye kublesuluj; Ptyietrele Bumbuluj; Tekenyős, Kapu Nyergesuluj.
1864-ben* Kerbunyistya, Gyistyeja (?), Sejile, Vultur, Teur, Togyera, Gyalu Seilor, Kasta Markuluj, Gyivtseja.
1898-ban Ritu din Szusz és Zsosz, Szenes árok, Szeles bércz (innen folytonosan fú a szél), Tyikenes (tekenős) dűlők.
1700-ban* van 16 jobbágy és 4 szegény lakosa s az egész faluban 16 lakóház.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint: 5 jobbágy, 9 zsellér, 7 kóborló, 2 özvegy és 4 udvari szolga lakója van, kik a kóborlók kivételével 14 telken laknak.
1750-ben* van 3 szabados lakosa 1 és fél telken 2 házban, 43 jobbágy 27 telken 31 házban, 23 zsellér 20 telken 21 házban és 7 zsellér egy telken 6 házban, kiknek nincs semmiök és ugyanilyen özvegy egy házban, 11 kóborló s 4 ilyen özvegy és 2 czigány lakosa.
1831-ben* 520 lakossal.
1854-ben* lakosok száma 676.
1886-ban 716 oláh, magyar lakossal, házak száma 157, határa 3426 k. hold.
1891-ben 844 lakosból 22 róm. kath., 707 gör. kath., 82 ev. ref., 1 unitárius, 15 izraelita, kik 1820 körül kezdettek ide telepedni és 17 örmény katholikus.
Adója 1721-ben* 276 frt, 1898-ban 1969 frt 31 kr.
| Dengeleg. | TARTALOM | Devecser (Kis-). |