{459.} Csoboló.

Nevének változatai: 1269-ben*Hazai Okmtár VI. 174. eredetije a Nádudvary család ltárában. Schobolotelky. 1298-ban*Venczel. Árpádk. Uj Okmtár. X. 312. l. Chobolou. 1340-ben*Erd. Muzeum és Dl. 28898. Chubulou.

Először emlittetik 1269-ben*Hazai Okmtár VI. 174. Schobolotelky néven; a Vízszamos, most Kis-Szamos mellett.*Erd. Muzeum és Dl. 28898.

Csoboló, a Szamos mellett,*Erd. Muzeum. dobokai várföld volt, nevét az 1265-ben emlitett*Hazai Okmtár VI. 135. Csoboló dobokai várjobbágy birtokosától kapta. Elhalván doboló, földjét István ifjabb király s Erdély fejedelme, a Kökényes-Renold nemzetségbeli Mikód fiának: Mikód bánnak adományozta oda,*L. Kis-Jenőnél. abban őt 1269-ben*Hazai Okmt. VI. 174. meg is erősítette.

Mikód bán 1298-ban*Árpdk. Uj Okmtár X. 312. Csobolót végrendeletileg leányára Erzsébetre ennek férjére az Aba nemzetségbeli Czente (Chente) Jánosra hagyta.

Csoboló*Ez időbeli határa: kezdődik az Orbó-patakán felül, hol a patak Csobolóhoz lefoly s nyugatra a sík téren húzódva, felmegy a Szárazaj bérczre s innen nyugatra egy hegyen át a Szárazaj völgy fejéhez, hol a tölgyfa alatt régi határjel van s innen egyenesen nyugatra visszafelé egy bércz felett a Csobolófeje hegy tetejére, mely Onok felett van. Innen északra a völgy fejénél, a tölgyesnél egy határjel, északra megint egy bércz felé tart a fa felé s innen keletre fordul a Csoboló völgyére s leszáll a síkra s innen átmegy egy bércre dél felé, a szántók közt húzódva keletre, megint a térre jut, a hol az Orbópataka foly. azonban a Czentéktől újra a Mikód bán utódjainak, t. i. Dobokaiak kezére került vissza, de ezek 1340-ben*Erd. Muzeum és Dl. 28898. t. i. Mikód fia Dobokai Miklós fiai János, László, Miklós és Lökös Csoboló puszta alut Derzséért Visontai Pál fiainak Péternek és Jánosnak adták cserébe.

1408-ban*Dl. 28898. Csobolót Iklódi Illés fia György és testvérei birják.

1469-ben*Km. prot. f. 42. és Dl. 27189. Csoboló már csak mint Iklód határában fekvő és a köz-lasználattól eltiltott erdő emlittetik.

1597-ben*Km. prot. A. 368. Toldalagi András fia Ferencz vallja, hogy néhai atyja néhai Iklódi Istvánnak itteni része iránt, melyet azon Osvát özvegye Dési Péternek vetett zálogba, ezen Dési örökösei ellen, t. i. néh. Bánffy Boldizsár, néhai Marosszentgyörgyi Tóth Mihály, néhai Nagymihályi Dénes, néhai Kendy Farkas, néhai Bánffy Katalin, Kendy Mihálynak is néhai Bánffy Dorottya, Szalánczy Jánosnak özvegyei ellen pert folyatott, de velük egyezségre lépett.

1614-ben*Gyf. BB. extraord. 12. Toldalagi János erdeje az iklódi határban.

{460.} 1634-ben*E. F. L. XII. 1/2 44. e. Csoboló nevű szénafüvet iklódiak használták s fel volt osztva részekre s minden iklódi nemes, úgy Bánffy és Tót család jobbágyainak volt itt, valamint minden nemes embernek része, úgy birták szintén az erdőt is, minden nemes ember annyi részt, a hány paraszt háza volt Iklódon, s ezt néhány évvel ezelőtt Toldalagi János foglalta el, most senki sem birja más.

1641-ben*Erd. Tábla. Procur. Siko 141. Csoboló, mint erdő és szénafű emlittetik, melyet a nagy veszedelem után (tán Basta és Mihály vajda korában) Toldalagi János tiltott volt fel, azelőtt az egész Iklód használta és közösen birta.

Határhelyek: 1340-ben*Erd. Muzeum Dl. 28898. Orbópataka. Szárazaj bércze, hegy. Szárazaj, völgy. Csobolófeje, hegy Olnok fölött.