Csicsó-Hagymás.

Nevének változatai: 1405-ben*Gr. Bánffy ltár A. 11. Haghmas. 1553-ban*Transilv. fac. 9. nr. 69. Hagÿmás. 1615-ben*Tatrossy cs. ltár. Cziczo-Hagymás. Oláhul Hezsmásu.

Nevét valószinüleg az egykor itt nagy mértékben termesztett hagymáról vehette.

Alsó-Ilosvától jobbra a Szamos terének néző magas hegyoldalon fekszik, melynek szélén a róla nevezett patak foly.

Deéstől 21.l kilométerre a deési járásban.

Csicsó-Hagymás kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben*Gr. Bánffy ltár a. 11. a losonczi Bánffyak kezére került. Oláh falunak neveztetik.

1467-ben*Dl. 27916. Mátyás király a Bánffyaktól hűtlenség bélyegén elvette {406.} s Szerdahelyi Kis János és testvérének Mihálynak adományozta, mint Csicsóvár tartozékát.

1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Vancsa Gergely.

1577-ben*Km. Szolnok Int. B. 25, 46. és F. 5. Bocskai György özvegye Sulyok Krisztina birja s ugyanekkor Ilyés Tódor és Váncsi János jobbágyok emlittetnek.

1590-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 94. Szolnok int. B. 84. Báthory Zsigmond e birtokban Bocskay Istvánt mindkét ágra, annak kihalásával pedig nővérei Judit Bánffy Kristófné, Krisztina Balocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sara Balázsfalvi Bagdi Gyorgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősíti.

1602-beli feljegyzés szerint*Km. Básta és Mihály vajda idejében Toldi István kapta.

1607-ben*4. Lib. Reg. 29. Rákóczy Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát, végrendelete értelmében Haller Gábornak, Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta.

1612-ben*Torma gyüjt. birtokosa Haller György. 1615-ben*Tatrossy cs. ltár. is ő birja, jobbágy cs. Martos, Sánta, Balta, 1618-ban*Rettegi gyüjt. a lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki, névleg Baka Tamást.

1643-ban*Torma gyüjt. Haller Gyorgyné Nyári Borbára fia Samu birja s utána ennek Károlyi Erzsébettől való fia György örökölte.

1658-ban*Torma cs. ltár. Haller Györgynek itt 20 adófizető jobbágya volt.

1694-ben*Gyf. Suzathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Haller György és neje Bethlen Éva, 1726-ban*Torma cs. ltár. Haller György és neje Kornis Anna.

1750-ben*E. F. K. ltár. birtokosa gr. Haller Ferenczné Korda Klára és György s neje Csáky Borbára.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Haller Ferencz fia Antalnak és neje Mikes Juliannának van 31 jobbágya s 2 zsellére, gr. Haller György és Csáky Róza fia Jánosnak és neje Nemes Annának 24 jobbágya.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Haller Antal s Mikes Juliánná fia Istvánnak van 28 telke, gr. Haller Jánosné szül. Nemes Zsuzsanna örököseinek 26.

1863-ban*Urb. Wesen 72–163. l. gr. Degenfeld Alajos és társai, gr. Mikes Mária br. {407.} Huszárné Lászlófi Sándor, Henter Anna özv. Rákovszkiné utódai, gr. Haller Czeczil, Felényi János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. levéltár. nemesi jogú birtokosai: Lászlóffy Sándor és Miklós. A Sándor-féle birtokot a falusiak, a Lászlóffy Miklósét Czecz Károly vette meg, kitől Herczinger Istvánné Czecz Zsuzsa kezébe került vásár útján birja jelenleg.

Lakosai kezdet óta oláhok. 1740-ben szeptember havában*Megyei ltár. az itt kiütött nagy dögvész miatt az egész falut katonaság vette körül, hogy a kór tovább terjedését megakadályozza.

Házaikat kőből, a mi itt jóminőségű és bőven van, s fából épitik. Ruházatuk házilag készült gyapjú- és kenderszövet. Élelmük törökbúzából készül különféle változatban.

Gör. keleti egyházközség kőtemploma állitólag ezelőtt 200 évvel épült a falu közepén, Mihály és Gábor őrangyalok nevére szentelve. Harangjai 1741 és 1870. évből valók. Papjai a Kosztin-családból kerültek ki, jelenleg Paltinean Demeter.

Iskoláját 1863 után létesítette. A tanitó fizetéséhez az állam is járul évenként 150 frttal 1896 óta,*Vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet. 1321. sz. tanitója Koroján Tivadar.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának nagy része terméketlen s nem tudnák ennek termékeiből magukat fentartani, ha malom kővágással s ennek fuvarozásával nem kereskednének. Felkeresik a szomszédos vásáros helyeket, sőt Beszterczét is. Határa két fordulós, trágyázást kíván, de ily módon javítani nem szokták.

Egy köböl őszi vetés 5 kalangyát vagy 6 és 1/4 véka szemet ad, a zab 6 kalangya vagy 12 véka szemet; 20 szekér szénarétje van, mely évenként kaszálható, a többit fordulónként használják. Tűzrevaló erdeje van, de jegelője a nyomás.

Adó alatt van: 218 1/3 köböl őszi vetés alá való szántója, 136 1/2 köb. búza, 21/2 köb. rozs, 77 1/2 köb. zab, 4 1/4 köb. köles, törökbúza, borsó, 121 szekér széna, 48 jármas marha, 85 tehén, 18 tulok, 207 juh, kecske, 67 disznó, 30 méhköpű s főző üstje.

Főfoglalkozásuk a mezőgazdaság és baromtenyésztés. 1822-ben*U. o. határa oldalosnak iratott fel, de azért jól teremhetett, mert az adózás tekintetében az első osztályba sorozták. Volt ekkor 432 1/2 köböl vetésre való szántója, 247 szekér szénát termő rétje. Tölgyes és tiltott erdeje ritka szépségű.

{408.} Jelenleg határa gyenge, inkább zab és törökbúzavetésre való. Szarvasmarhán kivül juhot s kecskét tenyésztenek. Gyümölcsfái: alma, körte, szilva és dió. Víznek szűkében van, kis patakja is többnyire ki van száradva.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. jobbágyai Szent-Márton napján felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban, Szt-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak.

Kenézeik évente egy ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset fizetnek.*Bővebben Csicsóváránál.

1552-ben*Transilv. fasc. 9. nr. 69. erővel felvettek rajtok 3 tehenet, 4 frt 80 denár; 5 bárányt, 70 denár; 5 sajtot, 35 denár; 1 pint vajat, 25 denár; Rettegre adtak 33 köböl zabot, 7 frt 66 denár; zabra fizettek 2 frtot; 6 szekér szénát, 1 frt 50 denár értékben; öt embertől, kik Apahidára dolgozni nem mentek, 5 frt; Mihály deák a Bánk Pál tisztje idejében ötvenedbe vettek egy embertől 4 juhot, egyet bárányostól, birságba 1 frtot.

Határhelyek: 1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. Vetostyina, kaszáló; Intre velcsele, árkocskák közti kaszálló; Valya Trigului, völgy, szántók és kaszálókkal.; Gyalu Zepi, legelő hely; Kapu Csirityutuj, csererdő kezdete; Gyalu boului, hegyorom szántókkal; Goloselu, kopasz legelő; Leorda gye kitre uri, Leorda gye kitre zsij, tekenő alakú helyek; Valya Leordi, árok; Ritu Birlaji, kaszáló; La Szorb, egykor erdő, most szántók és legelő; Dupe Grui, domb mellett terülő szántók; Kerbunaristyile, egykor szénégető hely, most kaszálók és gödrös helyek; La kovate, teknő alakú hely; La Sziltyikat, forrás, kaszálókkal; Tyilku, domb; Valya Fineczi, a Sziltyikátból eredő völgy; Balányi, egykor erdő, most legelők és szántók; Finaczele, egykor kaszálók, most szántók; Hacsa Riptyi, omladékos hely; Dupe Zopogye, Pe Sub ripe, szántók; Gyalu krucsi, hegy, tetején kőkereszttel; Koaszta periluj, hegy, egykor körtetermő; Fundetura, határfenék; Gropele, gödrös helyek; Pe grope gye supra, legelő helyek; Kalya rosie, út; Pojana Mikuluj, Mik nevű irtványa, Trongyisoru, tiltott erdők; Szeketurile, omladékos hely; Gyalu, hegygerincz; Facza, verőfényes erdő; Doszu dupe Facze, tisztás hely és erdő; Funtuna lui Gyorgye, Pojana Bingi, Binga nevű irtványa; Valya Málului, völgy kaszálókkal; Stenyi Gyalului, meredek kősziklák; Doszu-rilye, észkos erdő helyek; Pereu Doszului, árok; Lolurelye; Dobriasza szup Styenyi, kősziklák; Dupe Cunune, hegyormon keresztül levő erdők; {409.} Dumbráva, verőfényes erdők; La Priszlop, kövecses hely; La trungyisora, hegy körül levő szántók; Halasteu, lapályos hely forrással; Grujisora, udvari földekből álló hely; Valya karului, árok; Mezeritye, jó borsót termő hefy; Bortuke, kút; Letunoju, forrás; Funtina ficsoriloru, forrás és kút; Valya Lazului, kősziklák közt folyó árok; La Izvoru, forrás; Tzigenyiile, egykor czigánytanya; Kornu bún, régen szálas erdő, most apró cziher; Grosi, legelő; Apálya Grosiloru, a Grosból eredő árok; Sup Kaszté, szántóföldek; Lunce, völgy; La cseterné, forrás, melyből egykor csatornán folyt a víz; Dimbu Cotroski, hegycsúcs; Pogyerejile, hegyi lapály; Kalya Ilisiu, az ilosvai út; Valya Jepi, patak, mely a Gyalu Jepiből ered; Dimbu Zsiji, egykor szőlőhegy, most legelő; Dostyor, czihererdő; Szupt Dosz, észkos hely.

1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. van benne 5 kapu, 35 szegény és 2 puszta ház.

1603-ban*Urb. Conscr. f. 65. nr. 87. összes lélek száma 15.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. van 11 zsellér, 4 jobbágy lakosa, kik 15 telken laknak, el van pusztulva 4 házastelek. Adó alatt van: 26 ökör, 15 tehén, 40 juh. Egy évi adóba fizetnek: 27 frtot, 7 és 3/4 köböl búzát s ugyanennyi zabot, 2 1/2 szekér szénát s egy vágó marhát.

1706-ban*E. F. L. III. 242. B. fiaikkal együtt 58 jobbágy lakosa 21 házban lakik.

Lakossága 1750-ben*Megyei ltár. 60 jobbágy, 3 ily özvegy, 2 telkes, 3 enélkül való zsellér és 3 kóborló családfő, kik 50 telken 55 házban laknak, el van pusztulva 8 házastelek, melyekből ezelőtt 40 évvel haltak ki s br. Haller Ferenczné foglalt el ebből egyet, a többit a falusiak közösen birják.

Iparosa: két ács, egy kőmives.

1822-ben*U. o. adó alatt van 17 igás, 31 fejős marha, 12 sertés.

1831-ben*Consign. Stat. topograph. 38. l. lakosok száma 236.

1857-ben házak száma 71, a lakosoké 392, ebből római és örmény kath. egy-egy, 384 gör. keleti és 6 zsidó.

1891-ben 504 lakosból 4 róm. kath., 23 gör. kath., 462 gör. kel., 3 ev. ref. és 12 izraelita.

Házak száma 87; határa 1818 k. hold.

Adója 1749-ben*Erd. főkormsz. ltár. 251 frt 16 kr. 1775-ben*U. o. 347 frt 18 kr. 1822-ben*U. o. 254 frt 25 kr. 1898-ban 921 frt 12 kr.