| Ülmez. | TARTALOM | Vaja. |
Vada 1205–1235, Odafalwa 1424, Vadazfalwa 1475, Wodafalwa 1543, Vadafalwa 1549, Wadaffalwa 1569, Vadafalva 1604, Vadaffalva 1629.
Közép-Szolnokból való. Odafalva egy ezzel.*
Neve minden valószínűség szerint a vadász szóval függ össze. Első lakójának nagyon is módjában állhatott itt a Bükk tövében ez a foglalkozás.
{738.} Talán erre a falura találunk a Váradi Regestrum Voda villájában. Az idevaló Jánost lopással vádolja Fede villabeli Merse Maurián, szolnoki udvarbíró, Bulsu bilotus és Dumbul falubeli Atanáz, pörosztó előtt. Jánost a tüzes vas bűnösnek mutatta.*
1475 körül Vadazfalwa Drágfi-birtok 2 frt 3 dénár adóval.* 1543-ban Wadafalwán csak 2 szabadost találtak Drágfi Gáspár részén.* 1549-ben (Vadafalwán) nem adóztatták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, mert az egész helység leégett, nemkülönben 1553-ban sem.*
Nem is sokszor emlegetik az oklevelek. De azért az a pár felbukkanó adat elég világot vet birtoklásának történetére. 1569-ben, mikor Báthori Györgyöt nótázták, ennek az itt levő részbirtokát is id. Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.*
1604-ben is a Gyulafi-jószághoz tartozik, ekkor itt és Egerbegyen együttesen csupán 1 rótt ház után 2 forintot róttak ki adóban.*
Liszti Ferenczné lebontatta Vadaffalván mind a száraz, mind a vízi malmot; ez ellen özv. Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna jószágigazgatója tiltakozott, a mit 1639. ápr. 19-dikén Közép-Szolnok vármegye igazol is.*
Az 1733 jan. 21-dikén Náprádon tartott tanúvallatás szerint a vadafalusi jószágot az osztozkodáskor a Toroczkai-család kapta. A többi osztozkodó felek a Gyulai-, Mikes-, Macskási- és Bethlen családok voltak.*
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket: főbirtokos: gr. Toldalagi László; kisebb birtokosok: br. Huszár József, gr. Gyulai József, br. Bornemissza József, gr. Toroczkai Pál és Teréz, gr. Teleki Imre; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Gicz János, Vaszalia, {739.} Tógyer és Gligor; pap: Popa Gábor; kántor: Szűcs-Deák Simon; molnárok: Morár Ursz és Alexa.*
1805-ben a nemesi fölkelésre összeírt adózó nemesek névsorába a következőket vették fel innen: Gicz Vaszalia, Juon, Gligor, Togyerás, Nyikora és Tógyer,* továbbá fölvették a nemesi fölkelésben való részvételre Marosán Jákób szabadost is.*
A gör. katholikusok kőtemploma 1832-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.* Elemi iskolát egy tanteremmel szintén a gör. katholikusok tartanak fenn.
1733-ban Vadafalva (Odesti) oláh családjainak a száma 11; egyesűlt papja Gergely.*
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Vadafalván 17 jobbágy van.* Egy 1676 május 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás Vadafalva részbirtokban 3 jobbágyot és egy puszta jobbágytelket említ.*
A község 1715-ben lakatlan, 1720-ban már egy jobbágy és öt zsellér magyar háztartás fizetett adót, a miből következtetve, 54 lélekből állhatott a lakossága.*
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjából való jegyzék Vadafalváról egy zsellért említ.*
1847-ben a lakosok száma 440; valamennyi gör. kath.*
1890-ben 625 lakosa van; nyelvre nézve oláh 612, egyéb nyelvű 13; gör. kath. 606, izr. 19. Házak száma 145.
1720-ban harmincz köblös szántóföldet és huszonkét kaszás rétet írtak adó alá.*
1895-ben gazdaságainak száma 170, Területe 3074 katasztrális {740.} hold, a melyből szántóföld 1612, erdő 1006, rét 110, kert 56, szőlő (parlag) 6, nádas 1, terméketlen 162 hold.*
A községnek 1900-ban 2751 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2403 K 98 f.
Határrészeinek nincs különös nevök.
| Ülmez. | TARTALOM | Vaja. |