Ülmez.

Egy 1275-diki oklevél Wlmez puszta birtokot említ Szolnok vármegyében, még pedig Csánnal együtt, abból az alkalomból, hogy azokat IV. László királya Káta nemzetségéből származó Panit fiának, Ábrahám comesnek adományozza.*Árpk. Új Okmtr. IX. k. 123. l. Kétségkívül arról az Ülmezről lehetett szó, a melynek helyét egy dülő neve mutatja ma Kegyénél, a helységtől délnyugotra Tasnád-Szarvad s Orbó közt. És valószínű, hogy ennek felel meg az az Elwezd, Elmezd, Elmed nevű prædium, mely Közép-Szolnok vármegyében Szent-Miklóssal, Ráczczal és Poklostelekkel együtt fordúl elő 1488-ban, 1490-ben.

1488 szept. 20-dikán Vajai Balázsné Szénási Ilonát akarják beiktatni Elwezdbe, de Horváth Gáspár, az erdélyi püspök tisztje ellentmondott.*Dl. 19,404. és Lelesz, Stat. V. 141.

1490-ben Mátyás király meghagyásából Elmed prædiumba Báthori Andrást iktatták,*Orsz. lt. erdélyi fisc. – Lelesz, Stat. B. 309. s ezzel el is tűnik az oklevelekből.

A név jelentése – a latin ulmeusból – szilfáshely.