| Tövis. | TARTALOM | Turbucza. |
Tövised is középszolnoki falu volt, az Érmelléken ma is van ily nevű puszta Ér-Szodoró mellett.
Tövissed, Thevissed, Tyvssed 1475 tájt, Thÿwÿssed 1543, Tewissed 1549, Thöwÿssed 1554, Thewÿssed 1570, Thovissed 1548, Teowissed 1604, Theövissed 1615, Tövised 1616, Töuissed 1630.
1427–1430 körül Szilágyi Miklós fiai birtak itt.*
1475 körül Tyvssed Dengelegi Bernát (Bernaldj), Dengelegi Pongrácz János (Wayuode) s bizonyos János jószága, 7 frt 2 dénár, 7 frt és 6 frt adóval, tehát népesebb hely volt Szodorónál, mely csak 8 frt adót fizetett.* 1543-ban (a közép-szolnoki Thÿwÿssed) Dengelegi Zsigmond és Csomafái János között oszlott meg; előbbinek a jobbágyai 5, az utóbbiéi pedig 4 kapu után adóztak. A 9 kapuszámon kívül volt még e helységben 2 bíró, 4 szegény és 1 új ház.* 1549-ben (Tewisseden) 2–2 kapu után adóztak a Csomafái János, Dengelegi János és Ferencz meg a Szelendi János jobbágyai, ellenben a Kőrösi Miklóséi csak 1 után. E 9 kapun kívül volt a helységben még 1 bíró, 6 szegény, 1 új és 1 puszta ház.* 1554-ben {687.} (Thöwÿsseden) a Dengelegi Miklós jobbágyai 5, a Dengelegi Jánoséi 3, a Dengelegi Ferenczéi pedig 2 kapu után adóztak. Eme 10 kapun kívül találtak itt még 3 bírót és 4 szegényt.* 1570-ben (Thewÿsseden) 2 1/2 kapu után rótták meg adóval a Dengelegi Miklós jobbágyait, a Dengelegi Ferenczéit 2, a Dengelegi János és Kőrösi Jánoséit pedig csak 1–1 után.* 1604-ben Teowissed falu 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizetett.*
A thevissedi részbirtokot, a mely néhai Dengelegi Ferenczé volt, ezen Ferencz özvegyének, Potencziánának megbizottja átbocsátja Dengelegi Gáspár- és Boldizsárnak, ezek azonban kötelesek annak fejében az özvegyet megillető hozományt és nászajándékot kiadni.*
Dengelegi János Thevissed birtokbeli jobbágyainak összes barmait Szodoróra hajtatta és csak egyezség alapján akarta kibocsátani Szodorói János, a kit azért 1543-ban Dengelegi megintett.*
A krasznavármegyei (így!) Thovissed egyike vala Dengelegi Zsigmond ama javainak, a melyekből e Zsigmond özvegyét, Erzsébetet hozomány, leányait: Borbálát és Juliánnát pedig leánynegyed illeti meg, miknek kiadására ezek 1548-ban meg is idézik Dengelegi János és Ferencz osztozatlan testvéreket.*
1615-ben a középszolnoki Theövissed birtok elfoglalásáért Dengelegi Miklós tiltakozik Vadász Mihály és Török Katalin ellen.*
1616-ban vizsgálatot tartanak Dengelegi Miklós érdekében arról, hogy Tövised birtok mind a két nemet illeti-e és az e birtokról szóló oklevél holléte tárgyában, a mely oklevél a fentit néhai id. Dengelegi Miklós özvegye, Parlagi Anna jogán érinti.*
{688.} 1742-diki tanúvallatás szerint Tövissed puszta falunak hol egy, hol más helyén nagy réteket bír Bagosi Erzsébet és a Vayak jogán Irinyi Irinyi István, de ő is csak ott kaszáltat 20–30 szekér számára valót, a hol szereti és hamarább beállhat a jó fűbe. A határon levő szántóföldeket többnyire Dobai Pál szodorói jobbágyai és zsellérei bírják. Két telket a szodorói oláh pap, Pap Gábor szokott szántani és törökbúzával bevetni és a kilenczedet Bagosi Erzsébet meg a Vayak számára minden évben beviszi Tasnádra.*
Tövissed is egyike vala ama birtokoknak, a melyek visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György, meg Csoknyai György megegyeztek.*
Főbb birtokosok 1797-ben: Irinyi István, Radics Gáspár, Irinyi Imre, Faragó László, Dengelegi Décsei (ex Dengeleg), Bükkék.*
1805-ben lovasnak vették föl Darvai Ferenczet és Imrét. Említvék még e község részéről Irinyi Istvánné birtokos és Radics Gáspár.*
Evang. reform. magyar egyházáról egyetlenegy adatunk van. Az 1630 junius 9-dikén Debreczenben tartott közzsinat kétségkívül erre a Töuissedre küldte papnak Gulaczi Istvánt.*
Még 1847-ben 99 (10 róm. kath., 55 gör. kath., 30 evang. reform. és 4 izr.) lakost számítottak itt össze.*
Felesleges mondanom is, hogy az Érmelléken annyiszor dúlt s már ismeretes harczi viharoknak esett áldozatul.
Ér-Tövised határrészei: Ér-Kőrösi dülő, Szunai dülő, Nagy-Körtefás és Darvas.
Ér-Kőrösi dülő nevű határrészében egy halom látható s ezen templomromok.
| Tövis. | TARTALOM | Turbucza. |