Tövis.

Tövis azok közül a középszolnoki falvak közül való, melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.*Szv. lt.

Egy ízben krasznavármegyeinek van mondva; de tévesen. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Twuis (előfordúl Oláh-Lecsmérrel K.-Paczal előtt) kraszna-vármegyei (!) birtokába ellentmondás nélkül beiktatta György másik fiát, Jánost, ennek nejét, Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. C. fasc. XII. Egy tizenhetedik századbeli okírat tájékoztat fekvése felől. 1643 okt. 10-dikén a Szilágyszegen lakó vitézlő Ladányi Zsigmond (Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna asszony képviselője) hívására – fejedelmi parancsra – Babocza faluban tanúvallatást tartanak Lelei Kaplyon Ferencz, Közép-Szolnok vármegyének egyik szolgabírája, Szilágyszegi Boda Mihály, e vármegyének egyik assessora, az iránt, hogy a baboczai határon «a Tövis faluhelynek az mely darab szántóföldet {686.} hínak», a melyet Barcsai Zs.-né Gyulafi Borbála és Listius Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna számára megszántottak, be is vetettek, azok a földek majorságföldek voltak-e, vagy jobbágyház után valók? A földek szomszédja napkeletről Szántó Pál, napnyugotról Boka Mihály földe. A tanúk annyit tudnak, hogy «regen ot az kit Tőuis falu heljnek hinnak» «azon az heljen egi Baksan Petter neveö ember lakik vala, mind eő birta azt a helljet», a néhai Gyulafi Sámuel asztagot rakatott oda.*GKG.

Nincs is több szó róla. Más falu Tövised.