| 1. Kraszna-Horvát | TARTALOM | Hosszúaszó. |
Oláh-Horváth, mely Szilágy-Cseh közelében fekszik s épen ezért említi némelyik oklevél Cseh-Horváthnak, a Jakcsiak és Drágfiak birtokai közé tartozott. 1423-tól, a mikor Jakcsi Dénes birtoka, kevés eltéréssel egyezik a birtoklás története, a többi, e vidékbeli birtokokéval. 1450-ben Kusalyi Jakcsi György és testvére néhai László részjószága. Kémeri Miklós részére el akarták foglalni Horwathot.*
1547-ben egyike azon birtokoknak, melyekért Kusalyi Jakcsi Mihály pert indított K. Jakcsi István özvegye ellen.* Horwathról Sike Balázs azok között van, a kiket 1450 febr. 7-dikén ügyvédeiknek vallottak Dobai György és Horváti György.* 1461 márcz. 5-dikén e birtok* elidegenítésétől is tiltja Lelei István – Jakcsi György és gyermekei nevében – Jakcsi Jánost.*
Ez évi márcz. 19–23 közt egy ismeretlen a hadadi Szent László egyháznak ajándékozza.*
1494-ben a középszolnokvármegyei Horváth birtokot Kusalyi Jakcsi Ferencz Drágfi Bertalannak adja.*
Az 1505–1595. években a következők szerepelnek: Kusalyi Jakcsi László meg családja és Drágfi György meg János (1505*), özv. Kusalyi Jakcsi Lászlóné (1508*), Berendei Dávid (1516*) Deésházi Péterné Kászoni Jakcsi Magdolna (1526*), Álmosdi Csire Ferencz, Drágfi Gáspár (1538*), Pázmán Farkas, (1547*), Jakcsi Mihály és Matuznai Pálné (1548*), Jakcsi {526.} Boldizsár és Nádasdi Tamás (1555*), Báthori György s neje, a kiknek János király adományozza a jószágot (1557*) Gyulafi László, a kit Báthori hütlenségbe esésével iktatnak be (1569*), egyik László 1593-ban S. Báthori Zsigmondtól a birtok tizedeit kapja,* majd pedig ennek engedélyéből szabadon rendelkezik (1595-ben) Horwath részbirtokkal.*
De nézzünk vissza e század közepe tájára s lássuk ettől az adózási, népességi viszonyokat. 1543-ban (Horwathon, előfordul Völcsök és Kecskésfalva között) 6 kapuszámnyi adóval rótták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, míg a Csure (Csire) Ferenczéit csak 1 kapuszámnyival. Nem adóztathattak meg 1 birót, 4 szegényt, 2 új házat és 2 puszta telket.* 1549-ben (a Kővárhoz tartozó középszolnoki Horwathon, előfordúl Inó és Udvarhely között) 4 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, kiken kívül feljegyeztek még 7 szegényt és 4 új házat. Az új házak száma 1553-ban 3.* 1570-ben (a középszolnoki Horwathon, előfordúl Kis-Nyires és Bikácza között) 1 1/2 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.* 1604-ben (a középszolnoki Horvathon, előfordúl Ardó előtt) Gyulafi részéről 1 rótt ház után 2 frtnyi adót fizettek.*
Az 1572–1595. évek történetéből még a következőket emelem ki:
1572-ben Valkai Miklósné Csire Petronella felperes és Gyulafi László meg Horváth Boldizsár alperesek közt – úgy látszik – Horwath, Vics és Széplak birtokokért folyik a per, melyeket 1561-ben elfoglaltak Drágfi Gáspárné és második férje Báthori György, kiket ezért 1562-ben megidéztek és meg nem jelenésük miatt elmarasztaltak. Ennek következtében most máj. 15-dikén Báthori István meghagyja Közép-Szolnok megyének a birtokok elvételét.*
A Drágfi Gáspár és Csire Ferencz között – úgy látszik – {527.} Horváth-, Vicsa- és Széplakért támadt pert 1572-ben Zsombori Lászlóné Zsuzsánna felperes megbizottja Sándorházi János és Gyulafi László meg Horváth Boldizsár alperesek megbizottja Radvánczi Márton folytatják. De deczember 30-dikán Báthori István megparancsolja itélőlevelében Közép-Szolnok megyének, hogy az alperesek birtokain hajtsa be a birságot, járja körül és becsűlje meg javaikat.*
E birtok miatt 1573-ban per folyik Mikeházai Horváth Boldizsár felperes és Valkai Miklós alperes között is. Ez ügyben az alperes új itéletet kért, mire Horváthot a fejedelem maga elé idézteti.*
Közép-Szolnok vármegye 1573 ápr. 27-dikén jelenti, hogy a Valkai Zsuzsánna Zsombori Lászlóné, mint fölperes és Horváth Boldizsár, mint alperes közti ügyben Valkai Zsuzsánna részére Horváth Boldizsár ellen kimentek Horváthra, hogy annak birtokát birság fejében lefoglalják; de Horváth Boldizsár embere kivont karddal állt eléjök s elüzte őket.*
A birtokot aztán ajándékul kapja Gyulafi László fiától Istvántól Mikeházai Horváth Boldizsár, mit 1573 aug. 21-dikén helybenhagy és megerősít Báthori Kristóf fejedelem.*
Innen* Miklós Mihály birót és Gyulafi István jobbágyát, Moni Gáspárt idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmondnak 1584 nov. 6-dikán kelt parancsára be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*
Chehhorwathról Gyulafi László emberei mint szomszédok jelen vannak, mikor Báthori Zs. 1586 máj. 9-diki parancsára Borsoló János itélőmestert be akarják iktatni a középszolnoki Benedekfalva, Kecskésfalva és Debreczen birtokokba.*
1640 aug. 21-diki fejedelmi parancsra tanúvallatást tartanak Nagyszegen özv. Gyulafi Sámuelné számára arról, hogy {528.} hatalmaskodtak-e Cze-Horuaton ezen özvegy jószágán Wesselényi István nagyszegi jobbágyai.*
1733 febr. 25-dikén gróf Bethlen László örököseinek oláh-horváti zsellérei is kezeskednek gr. Gyulai Istvánnak egy győrteleki jobbágyáért.*
1754 máj. 14-dikén O-Horváton tanúvallatást tartanak nemzetes Aranymezei Gábor, Macskási Kata sz.-csehi udvarbirája kérésére, egy a tótfalusi határban fekvő rét ügyében.*
A hadi terhekhez való hozzájárulása 1797-ben Oláh-Horváth községből a következőket irták össze. Főbb birtokosok: br. Bornemissza József, Iktári gr. Bethlen Sámuel, br. Bánfi László, gr. Gyulai József és br. Naláczi József; saját telkükön lakó adózó nemesek: Arany György, Dancs Péter és Irimi; pap: Popa Zaharia oláh; kántor: Pap Simon oláh.*
1805-ben itt sem adómentes nemesek, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú lakosok nincsenek.*
Oláh-Horváth gör. kath. fatemploma 1749-ben épűlt.*
A főkormányszéki levéltárból 1799 márcz. 13-dikán Marosnémeti Gyulai József számára kiadott kir. itéletlevél szerint Oláh-Horváth birtokon 1762 szept. 16-dikán tanúvallatást tartottak oly földek ügyéken, melyeket az egyház vagyonának tartott, de a gróf tartott azokhoz igaz igényt.*
Egytantermű (gör. kath.) elemi iskolája 1898-ban szerveztetett és épűlt.
1387-ben Horváthi, – mikor az aranyosi várhoz tartozott, – magyar falu s magyar birtok 1423-ban is, mikor Zsigmond királynak 1423-ban kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek, ezen magyar birtokába ellentmondás nélkül beiktatják György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: László és Györgyöt.*
{529.} Ma már nemcsak az előneve, de a lakossága is oláh.
A XVII. századból Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint Horwathon 13 jobbágy van.* Egy 1676 máj. 22 kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fenmaradt összeirás szerint Horváth részbirtokban 2 jobbágy van.*
Oláh-Horváthon 1715-ben 5 jobbágy és 4 zsellér, összesen 9 háztartás fizet adót, és pedig magyar 2, oláh 7; 1720-ban 10 jobbágy és 10 zsellér, összesen 20 háztartás, magyar 6, oláh 14.* A népesség száma 1715-ben 81 lélek, 2 magyar és 7 oláh; 1720-ban 180 lélek, 54 magyar és 126 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágán lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában irt jegyzék szerint Horvátiban* taksások vannak.
1733-ban Horvát* oláh családjainak a száma 21; egyesült papja Illés nevet visel.* 1750-ben 276 gör. kath. lélek volt.*
1847-ben a lakosok száma 238; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 183 lakosa van; nyelvre nézve magyar 12, oláh 171; vallásra nézve r. kat. 2, gör. kat. 171, evang. reform. 1, izr. 9. Házak száma 41.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 36, 1720-ban 203 köblöst; rétet 1715-ben 45, 1720-ban 103 kapást.*
A csehi vár XVIII. századbeli urbariuma szerint Horváton nincsenek majorság-földek, de van a falunak előerdeje, mely körülveszi. A jobbágyok száma 33. Az egész falu fizet évenként Szent György adójában 3 frt 62 dénárt, Szent Mihály adójában ugyanannyit, darabant-pénzben pedig 7 forintot. {530.} A magyarok minden 10 bárányából egyet, az oláhokéból, ha száz van is, csak egy bárányos gyapjas juhot vesznek. A rajméhből tizedet adnak a magyarok. Búzából, borból, árpából, zabból ötödöt szednek az urak számára. Az oláhok tíz pázsit-disznójából tized fejében egyet vesznek, melynek váltója két dénár. Makkos erdőből tízből egyet-egyet vesznek, melynek váltóját az urak szabják meg. Bírságúl kinek minemű cselekedete, a szerint, fején, jószágán a ki marad, hét forintot fizet, a mint a földesúr kegyelme követeli.*
A falu közepén van egy ásott tó az urak számára.
1895-ben gazdaságainak száma 53. Területe 1369 katasztrális hold, a melyből legelő 679, szántóföld 453, rét 101, erdő 84, szőlő (parlag) 3, kert 2, terméketlen 47 hold.*
A községnek 1900-ban 2142 K. 22 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1279 K. 88 f.
Határrészei: Dumbrava, Coasta lui Dan = Kasztá luj Dán (Dán hegyoldala), Dos = Dosz (hát), Mihálybükk, Liget, Fênaţ = Funácz (kaszáló). A Kasztá luj Dán hasonnevű tulajdonosától vette nevét.
| 1. Kraszna-Horvát | TARTALOM | Hosszúaszó. |