| Horvát. | TARTALOM | 2. Oláh-Horvát. |
Kraszna-Horvát hajdanta a határon keresztül vonuló országut körül feküdt, neve e helynek Puszta-Horvát; most azonban alig 3–4 ház áll itt, mind régi korcsmahelyek, legrégibb közöttük a Berbécsfogadó.
E helyről csak többszöri feldulatása után költözött a község a Kraszna mellékére.
1270-ben Huruath földet, mely a krasznai várhoz tartozik, István király kiveszi a várjobbágysági kötelék alól s határait megjáratja. A határjárásnál Eleupotok, Berch, Bugarffyu, Serdunke, Kevesberch, Zoliua, Rathun, Crazna, Pechel helynevek említtetnek.*
1353 jan. 30-dikán a krasznavármegyei Horwath birtokot Báthori Lászlónak adja Lajos király.*
1422 jan. 3-dikán Mathyashorwatha és Sadanhorwatha birtokba beiktatták Székely Lászlót.* A krasznavármegyei {519.} Mátyás-Horváti birtokba beiktatják továbbá Peres Miklóst,* és Sadán-Horváthi meg Keczel birtokokba Szele Lászlót.*
A középszolnoki Horwath falu – valószinüleg Kraszna-Horváthról van szó, miután Seredennel fordúl elő, – egyike azoknak, a melyeknek bitorlásától 1449 szept. 24–25-dikén Récsi Péter eltiltotta Kusalyi Jakcsi László fiát, Pétert és Andrást, Hadadi Jakcsi István fiait: Mihályt és Lászlót meg Jakcsi János, volt székely ispánt és fiát Györgyöt.*
A krasznavármegyei Horwath birtokot (Sereden szomszédságában), a király el akarja adományozni Tót Istvánnak, de 1461 aug. 12-én tiltakozik ez ellen Horváti Peres László nevében Rátoni Albert.*
1471 máj. 9-dikén bizonyos krasznavármegyei horwathi részek elfoglalásától tiltják el Horváti Peres Lászlót Horváti (hihetőleg Peres) János és András.* De Horwath falu egyike volt Peres László ama birtokainak is, a melyeket Parlagi Mihály és neje, Basilla föl akarnak kérni a királytól, ám ez ellen is tiltakoznak a csak most említett Horváti (hihetőleg Peres) János és András, továbbá rajtok kívül Horváti Peres Miklós fia, László és Péter fia, László.*
1475 szept. 17-dikén Szentannai (Czecz?) István e birtokát Keczeli Szele Márton kapja Mátyástól hű szolgálataiért.*
1476 jun. 18-dikán Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Horváti Pörös János Horwath birtokát lássa el uj határjelekkel.*
1487 márcz. 9-dikén a krasznavármegyei Horváti birtokot Horváthi Peres János fia András eladja Keczeli Szele Mártonnak.*
Az itt levő részjószágát N. Marthon Erzsébet 1490-ben adja el Keczeli Zele Mártonnak.*
{520.} 1496 szept. 7-dikén Kezceli Szele Márton és néhai Balázs fiai István és Demeter Horwath birtokát elkülönítik.*
1533-ban Horváti és tartozékainak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*
1549-ben Keczeli Szele Klárát, Annát, Elenát, Magdolnát és Orsolyát iktatták be az itteni részbirtokba.*
1553-ban a krasznavármegyei Horwathon, mely előfordúl két helyen: a) Pethenefalva és Paliczka között meg b) Paliczka és Kraszna között, a Peres Pál jobbágyai 8 1/2, a Peres Gáspáréi 2 1/2, a Szele Miklós özvegyéi pedig csak 1 kapu után adóztak. E 12 kapun kivül találtak itt még 1 birót, 18 szegényt és 6 új házat.* 1604-ben a krasznavármegyei Horwathon Peres Zsigmond és özv. Peres Pálné részéről, továbbá Lecsméren özv. Pandi Miklósné, özv. Erdőteleki Mártonné, Hidi Gergely, Járai István és Bideskuti Boldizsár részéről 2 jobbágyházat adóztattak meg.* 1605-ben Horváton csak özvegy Peres Pálné részéről adózott 34 és Peres Zsigmond részéről 1 jobbágyház.*
1554-ben a krasznavármegyei Horvát részbirtokba beiktatják Serédi Istvánt és Alaghi Jánost.*
A krasznavármegyei Horváth birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
Az itt lakó Peres Zsigmond 1631-ben birtokzálogosításnál szerepel.*
1695-ben Hidi Sándor többek között Guthi Farkasnak talán e Horváth erdejét zálogosította el.*
1701-ben Patai György neje, Horváth Zsófia, kit néhai Horváth Miklós krasznavármegyei részbirtokaiból Guthi Farkas kielégített, Kraszna-Horváthban lakik.*
{521.} 1710-ben Bideskuti Boldizsár a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Horvátiban lakó jobbágyait nejének, Keserű Zsófiának hagyja végrendeletileg.*
1808-ban Kraszna-Horváthról összeírták a gr. Teleki (Lajos), Matocsi, Butyka?, Dul, Jakab, Szilágyi, Katra, Ujfalvi, Gyulai, Szabó, Virág, Málnási, Vajna és Szegedi (Mária) birtokos nemes családok tagjait, összesen 18-at. Ezek kezén volt összesen 2 curia, 59 ¾ antiqua és 9 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Teleki Lajosnak (1 curia, 42 antiqua, 4 nova), Matocsi Zsigmondnak (2 antiqua, 1 nova), Dul Lászlónak (3 antiqua) stb.*
Kraszna-Horvátnak az 1470-dik év körül csak fakápolnája s czinterme volt, tehát a mostani evang. reform. templom később épűlt, a minthogy az építkezés és metszés módja a gót stil utolsó idejére mutat (a Hunyadiak százada). Kéttagú támpilléreit kőburkolat fedi késői gót faragványokkal, ezek között hazánk megcsonkított czímere. A hajó déli fala egy fél méterrel hosszabb az északinál s így a nyugoti oldala ferdén áll.*
Az evang. reform. templomnak egyik gyámoszlopába be van metszve a Báthori-család czímere, míg a templom bejáratánál az egyik gyámoszlopba tett, faragott kövön a feszület nyoma látható.
A templomot Káli Kun Istvánné Keserű Zsófia (1741-ben) renováltatta.
Az egyház egykor virágzóbb életnek örvendett, a mit bizonyít ama tény, hogy ennek filiája volt M.-Keczel. De klénodiumai is hatalmas pártfogókról beszélnek, a melyek közt legrégibb egy ezüst talpas, belől aranyozott kókuszdió-pohár 1703-ból, ezt egyébiránt 1834-ben adták gróf Toroczkai Pál és Teleki Juliánna. 1782-ben egy ezüst, talpas poharat gróf Teleki Lajos és gr. Toldi Sára csináltattak. 1875-ben gróf Toroczkai {522.} Pál és neje br. Bruchentál Ilona, özv. br. Bruchentál Mihályné Wesselényi Anna készíttettek orgonát s adtak értékes úrasztali terítőket.*
Horvát és Keczel ilyen díjlevelet állapított meg a tizenhetedik század elején a papnak:
Peres Zsigmond a prédikátornak csak jó akaratjából ad, a mit ad, hol több, hol kevesebb. A Harangi László malmából, mely a parochia előtt volt, «sabbathale»* járt a «ministernek» (papnak). A többi nemesek is tetszés szerint adóztak.
A horvátiak másfél kalangya búzát s egy-egy veder bort adtak, a kinek bora nincs, húsz-húsz pénzzel adózott. Özvegy asszony három sing vásznat ad. A kinek «tíz kalangyánál feljebb búzája nem leszen», másfél véka búzával tartozik. A veder bort is az adta meg, a kinek nyolcz vedren felül lett. Minden házas ember egy-egy boglya szénát is adott. «Minden esztendőben jó akaratjokból mutatnak egy szántóföldet, fát elegendőt a keczeli erdőről, hírt tevén az erdőbirónak Keczelbe. Az örökítés néz csak a horvátiakra.»*
A mester jövedelme fél-fél kalangya búza, tizenhárom kévéjével; egy-egy pint bor, özvegy asszonytól másfél sing vászon. Funus-pénz (t. i. temetési stóla) nincs, hanem ha leány hal meg, ettől egy kendőkeszkenőt kap stólában.*
A keczeliek a papnak másfél kalangya búzát adtak. Bort eleinte csak jó akaratjokból igértek volt, t. i. a ki akar adni, az ad. De az eklézsia «korrigálta», ilyen módon: Mivel a minisztertől szegődség alatt kivánják az általjárást a keczeliek, tehát a borfizetéssel kötelesek két-két ejtellel. A kinek nem terem bora, az az árát adja: 8 pénzt.
A mesternek 13 kéve búzát adnak s tetszés szerint bort.*
A pap teendői: az anyaegyházban minden vasárnap kétszer prédikál, a harmadik vasárnap reggel a leányegyházban {523.} végzi teendőit; azonközben ide minden vasárnap el kell menni egyszer. Az anyaegyházban szerdán és pénteken, a leányegyházban csütörtökön is fungál. De mivel a rövid napokon a prédikátor kétszer nem prédikálhatott az anyaegyházban, az egyházmegye úgy határozott, hogy «a három jeles ünnepeknek első napjain a mater ecclesiaé» legyen a szolgálat. A sátoros ünnepek második napjának az első óráján mindig a leányegyházé.
Van a horváti czínteremben valami gyümölcs, melynek fele a papé. «Egyenlően vigyázzanak reá és a maga idején egyenlően osztozzanak.»*
1726 előtt Keserű László, petenyei birtokos a petenyei és seredeni colonusai által fizetett dézsma negyedét ajándékozta a papnak.*
Papjai: Marosi István, kit az 1666. jul. 4-dikén Szatmár-Németiben tartott közzsinat,* Zilahi Márton, kit az 1678. nov. 27–28. napjain Nagy-Létán tartott közzsinat,* Zilahi Mihály, kit az 1686. szept. 18-dikán Debreczenben tartott közzsinat küldött,* 1694-ben Onadi István, 1717-ben Krasznai Márton, 1726-ban Zilahi Pál, meghalt Lecsméren, 1735-ben Ujfalvi Boda Lőrincz, 1740-ben Ikafalvi János, meghalt Menyőben, 1756-ban Bocskai János, 1777-1823. Bátori P. György, 1793–1827. Kolcza Dávid, 1796-ban Pávai József, ki az anyakönyvet kezdte vezetni. 1822-ben Pethő László káplán, 1839-ben ment Menyőbe és itt halt meg 1867-ben. Ezt Osváth Sándor követte, ki Goroszlóról jött, meghalt 1848-ban. 1849–1886. Szilágyi Mihály, innen Panitba költözött.*
Az egyház most Kraszna filiája,* talán ép ez időtől.
Állami elemi népiskoláját a millénium alkalmából szervezték.
1715-ben 2 jobbágy, 1 zsellér, 2 taksás, összesen 5 háztartás {524.} fizetett adót, mind magyar, 1720-ban 4 jobbágy, 3 zsellér, 6 taksás, összesen 13 háztartás, magyar 10, oláh 3. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 45 lélek, magyar mind; 1720-ban 117 lélek, 90 magyar és 27 oláh.*
1733-ban (Horváthj) oláh családjainak száma 5.*
1847-ben a lakosok száma 796; róm. kath. 7, gör. kath. 415, evang. reform. 364, izr. 8.* 1890-ben lélekszáma 632; nyelvre nézve magyar 248, német 6, oláh 378; vallásra nézve r. kat. 13, gör. kat. 378, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 225, izr. 15. Házak száma 133.
A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 23, 1720-ban 1 köblöst; rétet 1715-ben 9, 1720-ban 26 kaszást, szőlőt 1715-ben 12, 1720-ban 15 kapást. A malmok száma 1720-ban 2.*
1895-ben gazdaságainak száma 117, területe 2349 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1001, legelő 637, erdő 366, rét 115, kert 50, szőlőparlagon 24, terméketlen 156 hold.*
A községnek 1900-ban 12984 K. 36 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1784 K. 10 f.
Utczái: Halastó-utcza, Kis-, Malom-, Vizenjáró- és Temető-utcza. A Halastó-utcza egy nagy tó medre volt, melyen át hosszú pallók vezettek. Az országút elkészülte előtt a Kraszna menete is közlekedési út volt.
Határrészei: Malomtér, Köves-bércz, Sovány, Széna-kert, Puszta, Vermek, Ereszvény, Tatárvár, Mázsár, Katrics és Zselicze; utóbbi szőlőhegy.
A Puszta is utóbb szőlőhegy volt. A Vermekben rejtették el a lakosok terményeiket az ellenség elől. Az Ereszvény a vásárosok kieresztő helyéül szolgált – s a nép innen veszi a név eredetének magyarázatát – mikor e falu vásáros hely volt, holott eresztvény: sylva succrescens.
| Horvát. | TARTALOM | 2. Oláh-Horvát. |