1. A vár építésének körülményei, épületei, tartozékai.

Bél Mátyás 1753-ban írja Csehről, hogy vára egy magas hegynek épen a tetején van. Minden oldalról erdők övezik. Mint határszéli erősséget sokat zaklatták a törökök, nemkülönben az oláhok és a rablók. Most romokban hever néhány szoba kivételével, melyek a várnagy lakásául fenmaradtak. Délfelé a város fekszik alatta, melynek lakói magyarok, kik a föld- és szőlőművelést szorgalmasan űzik.*Bél Mátyás, Comp. 124. lap. Sajnos, igen keveset tudunk a vár építésének körülményeiről, épületeiről. 1319-ben még fából való építmény volt a vár, mely mint királyi vár szerepelt a Károly Róbert ellen való küzdelemben, a mint alább látni fogjuk, később végvár. 1686 január 29-én Ladányi János a csehi végvárnak a helyettes hadnagya.*Nagyv. Múz. Bl. Bélteki Drágfi Jánosnak 1526-diki végrendeletéből, a ki «Középső Szolnok vármegyének és Krasznának eörökre való ispánja» vala, megtudjuk, hogy a csehi kastélyt ő építtette. Erdőd várában már egy ízben végrendelkezett jó leánya Homonnai Katalin, jó szolgái, Berendi Dávid komája s jó udvarmesterei Domahidi Pál Daróczi István, Vay Mihály, Majádi János, Burján Pál, Kaplyoni Imre előtt. Ezt az újabb végrendeletét, mely az előbbit módosítja,*Nemz. Múz. Becski-levélt. (Másolat). különösen becsessé teszi, hogy az «költ {30.} Mohács mezején, Szent János nyaka vágása napjának előtte való hétfőn» Lajos király táborában. Írta pedig ezt Perényi Ferencz váradi püspök, Désházi Péter, Nádasdi Mátyás és Balázs, Ramocsa Márton, Pestesi Ferencz, Sármati Miklós, Berendi György előtt.

DRÁGFI JÁNOS VÉGRENDELETÉNEK ZÁRADÉKA.*Drágfi János végrendeletének záradéka. Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, IV. k. 574. l.

Ebben írja: «a mely kastélyt most csináltattam, melynek neve Cseh: hagyom minden tartományostól Ferencz fiamnak, a kit kivettem én a fattyuságból és igaz fiammá tettem, mint akármelyik fiamat.»*Eredetije az Akadémia birtokában.

Egyik-másik részéről a következő adatok szólnak: A csehi vár bástyájának az ablakát éjnek idején betörték, a házból a ládát kivitték és felhasogatták. Ez ügyben 1642 február 16-dikán tanúvallatást tartanak. Rákóczi György 1638 június 10-dikén megparancsolja K.-Szolnok vármegyének, hogy Barcsai Zsigmondnét Gyulafi Borbálát oltalmazzák meg Sz.-Cseh várában birt házaiban. Barcsai Zsigmondné ugyanis jelentette, hogy «Tököllyi praefectusa, udvarbírája s egyéb alattok való tisztek miatt nem kicsin inuriaja és háborgatása volna Cseh várabeli Felső-Hosszúház és az alatt való két házainak bírásától tilalmazva», {31.} melyek az osztozásban is neki jutottak, a mit Rédei Ferencz pecsétes elvelében elismer.*GKG. Marosnémeti lt. cista C. fasc. XIX.

1659 január 22-dikén Szatmárról Rákóczi György ismét ráparancsol a vármegyére: «Ennek előtte is parancsoltuk vala keglteknek, hogy Cseh várában az mely felső hosszú ház, és az alatt való két ház osztályban jutott, mellyet mivel Redei Ferencz ur volt Divisor, ő kegme is recognoscal, kegltek restitualtatná Barcsai Sigmondné Aszszony ő kegnek, de az mint adatik értésünkre, mind eddig is kegltek elmulatott, s azonban Tökölyi ur számára bíratnak. Igy leven azert, keglteknek serio parantsollyuk, küldgye oda Cseh várában Vice Ispán attyok fiat, cum plena authoritate, az megírt házakat foglalja Barcsainé aszszony számára, assignallya maga, vagy embere kezébe, és azok birásában megh is oltalmazza kgltek. Több parancsolatunkat immár ne várja erről kgltek.»

A XVII. század végén, egy a Kapi Mária Gyulai Ferenczné iratai közt lévő kelet nélküli Instructio-fogalmazvány 4-dik pontja szerint a csehi kastélynak a kapu mellett való oldala ki akar dőlni egész a bástyáig. Sürgős a megcsináltatása, még most könnyen elejét lehet venni.*U. o. fasc. VI. 1783-ban tizenöt tanú bizonyítja, hogy Sz.-Csehben a tiszti lakást néhai gr. Gyulai István építtette és a Csokás helyen egy darab erdőt irtatott.*U. o. A. fasc. XX. A nép csak annyit mond, hogy a Szilágy-Cseh keleti részén lévő Várdomb Apafi és Tököli fejedelmek menhelye volt egykor. A nép ma is Tököli várának hívja. Védő falait az ötvenes években rombolták le. 1887-ben Bunyitay egyszerű, földszinti lakóházat látott a vár helyén, köveit, köztök a mérműves köveket is széthordták. De ma is megvan egy nagy mélységű kút, melyről azt hiszik, hogy alagút kijárója lehetett. Kámvája faragott kő és szép, renaissance ízlésű díszítés van rajta, a minő csinos részletei bizonyára magának a várnak is voltak.*Szilágyvármegye középkori műemlékei 40. l.

{32.} A vár alatt a XVIII. században vadaskert meg halastó van, a tón egy puszta malom, azon alól egy haltartó.*GKG. Marosnémeti lt. cista A. XV. XVI.

Egy 1554-diki dicalkonscriptio szerint*Orsz. lt. Cott. Z. med. Lib. XLVI. Tom. LX. Cseh várának tartozékai – azon időbeli irásmód szerint – Cseh, Ardó, Égerháth, Ino, Zeplak, Gyeorgteleke, Egerbegh, Bykacza, Kolbazfallva, Somosfalva, Nagbabocza és Kywsbabocza, Nabrád, Kyws-Gorozlyo, Nagy-Gorozlyo, Keod, Totfalw, Felsew-Warcza, Wada falwa, Alsew Warcza, Közepsewwarcza, Illyesfalwa, Horwath, Alsó-Zywagh, Mosobanya, Patakfalwa, Eormenes, Felsew-Zywagh, Borzylwk, Kordanfalva, Also-Beregzo, Felsew-Beregzo, Zelzegh, Toohath, Mwtos, Vewltzeok, Bewshaza, Vycza, Uylak, Sywolelmed, Kelencze, Mono, Katalynfalva, Kekes.

1773 február 17-dikén határozatot hoznak a középszolnokvármegyei Cseh vár és város meg Horvát, Aradó, Sülelmed, Tóhát, Szélszeg, Gardánfalva, Benedekfalva birtokok, Borzluk, vagy Borsuk praedium, Alsó- és Felső-Berekszó, Alsó- és Felső-Szivágy, Alsó-, Felső- és Középső-Várcza, Tótfalu, Egerbegy, Bikácza, Somos, Kedefalva, a nép nyelvén Godinyácza birtokok, Kolbászfalva (akkor praedium), Nagy- és Kis-Babolcza (akkor praediumok), Illésfalva, Győrtelek, Náprád, Debreczen, Inó, Széplak, Égerhát, Örményes, Mosóbánya, Patakfalva, Újfalu és Vadafalva birtokok, meg Kis-Goroszló és Vicsa részbirtokok, mint tartozékok tárgyában.*GKG. C. fasc. XIII. 1640 szeptember 15-dikén a sülelmedi és benedekfalvi nemes udvarházak, mint a «Chieh várához való jószágok» vannak említve.*GKG. A. fasc. XV. XVI.