85. NAGYAPOLD

1290-ben Apold, 1291-ben Apold Superior, 1328-ban Apoldia Superior, 1354-ben Felapold, 1501-ben Appoldia Maior, 1532-ben Eberst pol néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1288-ban már temploma van, ekkor plébánosa, Pál erdélyi kanonok. (Beke: Az erd. egyházmegye. 89.; Cista Capituli. f. 4.; num. 42.; Urkundenbuch. II. 159.) 1309-ben János (Reinherus) a plébános (Beke: i.m. 20., jegyz.; Urkundenbuch. II. 293.; I. 240.), 1313-ban Péter a plébános és dékán. (Beke: uo.; Urkundenbuch. II. 100, 101.)

Az 1317, évi összeírás szerint a plébánia jövedelme megközelítőleg évi 40 márka. (Documente. XIV. C., V. 1. 269.; Beke: i.m. 89. Mon. Vatic. I. 36.)

1332-ben papja János, aki a pápai tizedjegyzék szerint 3 lotó ezüstöt, majd 6 pensa dénárt fizet. (Beke: i.h.) Ugyanez a János már 1330-ban is jelentkezik (Beke: i.h.; Cista Capituli Albensi. f. 6, num. 28.; Miscellania. III. fasc. 4, num. 36.), sőt 1328-ban is. (Documente. XIV. C., II. 353.) 1366-ban Michael a plébános. (Urkundenbuch. II. 272.) 1576-ban Thomas Hoggent indignus minister ecclesiae superioris Apoldia.

A XIII. századi temploma román stílusú bazilika volt.

Mai temploma gótikus csarnoktemplom, a hajó nyugati fala elé épített toronnyal. A tornyot a hajó terébe építették be úgy, hogy a torony két oldala és a hajó falai között keskeny tér maradt, amelyben lépcsőket helyeztek el. Védőszentje Szent Jodocus. Egy ilyen nevű kápolna is volt.

Eredetileg famennyezetes volt.

1504–1507 között a segesvári adónyilvántartás szerint adókedvezményben részesült, mert ekkor folynak a templom erődítési munkálatai. A templom falait magasítják, a tornyot is. A hajót és a szentélyt védőemelettel látják el, belül pedig a deszkamennyezetet négy kőpilléren nyugvó téglaboltozattal váltják fel. Kettős fallal veszik körül, több toronnyal és bástyával. A belső falövben is három fatornyot emelnek. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 148–149.) A XIX. században újjáépítik.

1836-ban lebontják a templomot és új csarnoktemplomot építenek. 1867-ben a XIII. századi torony helyett is újat építenek. Román stílusú iker ablakai voltak, erődítve. (Fabini) A templomot körülvevő várfalból csak töredékek maradnak. (Fabini)

Középkori emléke egy kehely, melynek korát gótikus betűkkel és számokkal felirata jelzi: 1513. AVE. A virágdíszek és levéldíszek, valamint az AVE betűk reneszánsz stílust képviselnek. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 333/150.; V. Drăguţ: Arta gotică. 320.)

1488-ból a temetőben álló Szent György-kápolnáról van adat: a brassói Mihály fia, György, a kápolna káplánja, Ince pápánál könyörög, hogy a papi rendeket felvehesse. (Még nincs tisztázva, hogy melyik Apoldra vonatkozik.)

Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században protestáns telepesek telepednek ide Ausztriából.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom