29. KÖVEND

1291-ben Kuen néven jelentkezik a forrásokban (Orbán: Székelyföld. V. 167.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1291-ben Kuend (Orbán: i.h.; Documente. XIII., C., II. 370.), 1587-ben Kövend (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.

Oklevelek nem beszélnek középkori templomról, de 1408-ból plébánosa ismeretes.

A templom csúcsíves építése középkori eredetéről beszél. A templomhajó torony felőli része, a torony alatti kapu csúcsíves kerete középkori, ahogyan Orbán leírja: „a toronycsarnokból templomba nyíló főkapuzat egyike a csúcsíves építkezés szebb alkotásainak… Maga az ajtónyilat átszelt lóhereívvel, míg a béllet csúcsívvel záródik a kettő közötti ívmezőn dombormű díszlet... létezésére az öregebbek még emlékeznek. Hasonló mellékkapu is volt a hajó déli oldalán, de ennek csak befalazott fele része látszik. A hajónak ettől keletre eső részét és a szentélyt újjáépítették.” (Orbán: i.h.)

A torony felső része is újabb, felirata szerint 1701-ből való: „sumptibus Ecclesiae Unitariae Kövendiensis erigabatur…”

Kelyhét 1628-ban Gyulai Márton ajándékozta.

A megmaradt stíluselemek alapján építésének idejét a XIII–XIV. század fordulójára teszik, legkésőbb a XV. század elejére. (Orbán: i.h.; Négyszáz év. 1968.)

A templomot kettős várfal vette körül: lőréses nyolcszögben a belső és egy külső kör idomú, melynek csak alapfalai maradtak meg.

A falak megszenvedték a tatárok ostromát és Ali basa 1661. évi hadjáratának pusztításait, amikor felégették a bevett templomerődöt.

1703-ban labancok égették fel. (Orbán: i.m. V. 168.; Entz G.: Székely templomerődök. 2.)

A középkori katolikus falu a reformáció változásai után unitárius lesz, a templommal együtt.

A XVIII. században unitárius anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.) és e század elején is csak unitárius egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)

Unitárius templom