28. KOPPÁND

1288-ban Coppan néven jelentkezik az okiratokban. (Documente. XIII. C., II. 295.) 1394-ben Koppan (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1447-ben Choppan (uo.) formában fordul elő.

Középkori temploma volt, mégpedig Orbán Balázs szerint „igen díszes temploma”. (Torda város. 437.)

1658-ban pusztítás áldozata.

A falu nyugati magaslatán állott. A múlt század negyvenes éveiben még megvoltak magas falai. „Ma már leomlott az egykor fényes kőtemplom – írja Orbán –, s azzal együtt eltűnt a magyar lakosság is. ...Alig húsz éve, hogy még fennállott falait lebontották, az alatta volt kripta boltozatát betörték, falait kiszedték, s anyagát a Bánffy udvarba behordva, felépítették, szép faragott köveiből most is sok van a faluba széthordva a kapuk előtt, ülőpadokul alkalmazva, sőt a dombtetőn még most is látszanak a terjedelmes egyháznak körvonalai.” (Orbán: i.h.)

Középkori katolikus lakói a reformáció idején unitáriusokká lesznek, a templommal együtt. A XVII. század elején Vitéz Ferenc elfoglalja a templomot és református papot helyez oda. Egy századdal később a jobbágyságban lévő híveket „a katolikus hitre erőszakolják”, de már olyan kevesen lehettek, hogy a XVIII. században egyik egyház sem tudott fenntartani leányegyházat, s így lett rommá az ősi templom is.

Ezután görögkatolikusok telepednek le Koppándon.