114. SZÉKELYCSÓKA

Az 1567. évi regestrumban Chyokaffalwa néven jegyzik 3 kapuval. (Orbán: Székelyföld. IV. 41.) Beke a pápai tizedjegyzék egyik adatát feltételesen Székelycsókával azonosítja. Ennek alapján az 1917. évi Schematismus (OP) egykori, vagyis katolikus kori plébániának tartja, de amint jeleztük Csókfalvánál, ez az adat Csókfalvára talál.

Középkori templomról nincs adat. 1639-ben kápolnát említenek, amelynek helyében 1720 körül az egrestői Mihálcz Ferenc építtet fatemplomot. (Kelemen: Művészett. 260., 21. jegyz. és 180.)

Mai református temploma 1800–1804-ben épül kőből. (Ref. Névkönyv. 1904. VIII.) Középkori katolikus lakói a XVI. században reformátusok lesznek és azok is maradnak. Más egyházról később sincs adat.

A helynevek XIV–XVI. századi lakóiról vallanak: Kápolna földe, Kápolna pataka (SZOKL. VI. 405.), Magyaros, Pálfi, Halom, Kőrizsszék, Bükkös, Töm patak, Urárka.