84. IKLAND

1566-ban Ikland néven jelentkezik oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben a regestrum – szintén mai nevén – 4 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. IV. 100., 1. jegyz.) Orbán Balázs szerint Kappan-Illandnak is nevezték (uo.).

Reformáció előtti lakói katolikusok voltak; és Székelykál templomához tartozhattak. A reformáció után az unitáriusok maradnak többségben, de a reformátusoknak is van egyházközségük.

A reformátusok templomáról egy mennyezeti festett deszkán talált 1674-es évszám ad hírt. Roskadozó templom vagy inkább kápolna volt. (Ref. Névkönyv. 1901. VI.) A XIX. század közepén is csak fatemplomuk van. (Benkő K.: Marosszék. 279.) 1904-ben épül a mai kőtemplom. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 677.)

Mellette, vele egy telken, áll a XIX. század közepétől nagy kőtornyával az unitáriusok kőtemploma. (Benkő K.: i.h.)

A reformáció után tért hódítanak a szombatosok is. A XVIII. században is léteznek, de templom nélkül.

A helynevek egykori lakóiról vallanak: Botos ágytető, Szénvonó, Vénhegy, Ebes, Kishegy (Benkő K.: i.m. 278.), Gyepübe menő, Mogyoros oldal, Rágás, Ségel, Ségely (SZOKL. VI. 407.).

Református és unitárius templom