83. HAGYMÁSBODON

Az 1567. évi regestrumban mai nevén szerepel 3 kapuval. (Orbán: Székelyföld. IV. 214., 1. jegyz.) A hagymás előnév 1760-ban tűnik fel. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

A falu régebben a Telek nevű helyen feküdt, ahonnan később feljebb költözött a völgyben. A múlt században a régi templom helyét még ismerték Az egykori templom körül temető is volt, mert időnként emberi csontok, koponyák kerültek felszínre. (Orbán: i.m. IV. 214.; Kelemen: Művészett. I. 180.)

A XVIII. századig fatemploma volt, 1802-ben építenek új kőtemplomot, amikor a régi fatemplom rakófáit a görög katolikusoknak adják el.

Régebben Koronka filiája, 1612-től kéri önállósítását, de eredménytelenül. Csak 1742-ben lesz anyaegyház. (Orbán: i.m. IV. 178.)

A középkori katolikus hívek a reformáció során reformátusok lesznek.

XVII. századi helynevei is ősi lakóiról vallanak: Bernya kert, Vérc erdő, Csere, Cserefark, Cserevég, Farkasverem, Nagyborozda, Nyiras, Peres erdő, Szilasi erdő, Szilas (SZOKL. VI. 406.), Teknős tető, Lukács vártető, Szilas bérctető, Matsifor, Szőlőtető, Szakadás, Kozma, Szilaspatak, Kenderes (Benkő K.: Marosszék. 258.), Telek, Tatárszállás, Lukács vára (Orbán: i.m. IV. 214–215.).