55. KÁPOLNÁSFALU

FEJEZETEK

A középkorban (1567) a mai Szentegyházasfalu és Kápolnásfalu egy faluként, Oláhfalu néven szerepel. 1576-ban a két falura a Túlsó Oláhfalu megnevezés utal. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Az 1567. évi regestrum a két Oláhfalut szintén külön jegyzi: Oláhfalu 32 kapuval, másik Oláhfalu 28 kapuval. (SZOKL. III. 219.)

1602-ben biztosan van saját kápolnája, mert már nevében jelentkezik: Kápolnás Oláhfalu. (Jakab– Szádeczky: Udvarhely vm. 268, 305.)

A szentegyházasfalunál idézett 1503. évi pecséten látható két templom egyike biztosan a Kápolnásfalué. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 336.)

Filiák esetében a kápolna nem jelent szükségképpen kápolnát, lehet kifejezetten templom is (Dávid L.: i. m. 47/25.)

Mai templomát 1797–2800 között építik és 1837-ben lesz anyaegyház. (Schematismus. 1882. 285.) Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmarad katolikusnak, és e század elején is itt csak katolikus templom és egyház van. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom

HARGITAI KÁPOLNA

A Hargita Kereszthegynek, másképp Kápolnahegynek nevezett csúcsán egykor kápolna állott. Első említése 1622-ből származik. (Orbán: Székelyföld. I. 78., 8. jegyz.)

1643. aug. 29-én VIII. Orbán pápa búcsút engedélyez a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt Kápolna javára. A kápolna később romos lett s a távolság miatt is a búcsúengedélyt 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa a kápolnásfalvi kápolna (templom) javára újítja meg.

Orbán Balázs felkeresi és megtalálja az egykor 12 lépés hosszú és 20 lépés széles kápolna alapfalait és szétszórt köveit. (Orbán: i. m. I. 78.)

HOMORÓDFÜRDŐI KÁPOLNA

1765-ben Lázár János erzsébetvárosi örmény katolikus gyógyulása emlékére hálából Homoródfürdőn egy kis kápolnát építtet (Keresztelő) Szent János tiszteletére. (Orbán: i. m. I. 78., 4.; jegyz. Schematismus. 1882. 185.)