35. CSÍKTAPLOCA

Az 1567. évi regestrum Taplocza néven 44 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.) I569-ben Taplocza, 1602-ben Taploczia, 1720-ban Csík–Taplocza (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven fordul elő.

Mivel Csíkszereda Taploca és Zsögöd határában épült, Taploca régebbi település, mint Csíkszereda, s így bizonyos, hogy a középkorban létezett.

Temploma azonban nem volt, a taplocaiak Csíksomlyó templomához tartoztak. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 139.; Orbán: Székelyföld. II. 24.)

Taplocán csak egy kápolna volt Szent Lőrinc tiszteletére. Ezt név szerint 1795-ben említik először, de bizonyos, hogy jóval előbbi. Ugyanis 1762-ben a csíksomlyói plébánost arra kötelezik, hogy minden harmadik vasárnap és ünnepeken a taplocaiak templomában szentmisét mondjon. (Schematismus. 1882. 71.)

A taplocaiak önálló plébánia szervezésével már 1795-től próbálkoznak, de ez csak 1908-ban sikerül nekik, amikor modern templomot építenek, amelyben a Szent Lőrinc-kápolna oltárát és oltárképét is megőrzik. (Schematismus. 1882. 72.; Endes: i.m. 342.; Orbán: i.m. II. 57.)

Mindvégig tiszta katolikus falu. E század elején itt is csak katolikus egyház és templom van.

Katolikus templom