34. CSÍKSZEREDA

1558-ban jelentkezik először oklevélben. (SZOKL. II. 145.) Mivel ekkor már város (oppidum Csík Szereda), jóval régebbi kell hogy legyen. Az 1567. évi regestrumban Oppidum Szereda 16 kapuval szerepel. (SZOKL. II. 221.) 1635-ben Csíkszereda, 1650-ben oppidum Csik–Szereda (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven jegyzik.

Középkori temploma nem volt, Csíksomlyó anyaegyházhoz tartozott. Legfeljebb egy várkápolna lehetett a régi várban, amely 1592-ben mint elpusztult várjószág szerepel.

1611-ben Mikó Ferenc újraépíti, ezért Mikóvárnak nevezik.

1661-ben a tatárok teljesen feldúlják. Rom marad 1714-ig, amikor Steinville építi fel a ma is álló négybástyás várat vagy inkább várkastélyt. Az itt létező kápolnáról már biztos adat van. (Schematismus. 1882. 75.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 343.)

A hívek a várkápolnát használják, de továbbra is a csíksomlyói templom az anyaegyház, melyben 1751-ig egy oldalkórus volt fenntartva a csíkszeredaiak számára. (Az Oltár. II. 126.)

1751-ben önálló plébánia, de temploma csak 1758-ra készül el. (Schematismus. 1882. 75.; Endes: i.h.)

A középkorban tiszta katolikus.

A XVIII. század második felében katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is csak katolikus temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom