22. GYERGYÓSZENTMIKLÓS

FEJEZETEK

ÖRMÉNY KATOLIKUS TEMPLOM

1333-ban és 1334-ben a pápai tizedjegyzékben de Gorgio plébániája részéről történt valamelyik befizetés biztosan Gyergyószentmiklósra vonatkozik, mely mint Gyergyó központi helye a nép nyelvén Gyergyóval azonosul. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Documente. XIV. C., III.164.171, 199.) 1567-ben a regestrum Zenk Miklós néven 78 kapuval jegyzi. (SZOKL. 221.) 1569-ben Gijergijo Zent Miklos, 1602-ben Girgio Szent Miklos, 1698-ban Gyergyo Szent Miklos (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.

A település Szent Miklós tiszteletére szentelt templomától kapta nevét.

A XV. század végén gótikus templom épül, melynek pontos dátumát a második építéskor a torony alatti ajtókeret román kori szemöldökkövébe utólag bevésett dátum jelzi: 1598 (Az Oltár. II. 360).

1499-ben Szentmiklósi Gergely Györgyné, „Lujza asszony” kezdeményezésére misealapítvány is van. (Az Oltár. II. 360.)

1586-ban Fábián a templom papja, akinek idejében érdekes szabályzat készül az egyházi fegyelemről. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 142.)

1661-ben a tatárbetörés következtében sokat szenved. Mivel a templom szűknek bizonyul, 1756–1773 között, az akkori barokk stílusban új templomot építenek. A gótikus kor templomára csak a torony emeleti részén a befalazott gótikus ablakok emlékeztetnek. (Schematismus. 1882. 85.). Kőkerítése 1750-ből való.

A gótikus korszakból való 1548-as harangja is, ezzel a felirattal: „Non habemus hic manentem civitatem, sed futura inquirimus. Gy.-SZ.-Miklos. 1548.” (Orbán: Székelyföld. II. 105.; Batthyaneum. I. 105.)

Középkori emléke továbbá egy pergamenlapokból készült kéziratos Missale. (Az Oltár. II. 360.) XVI. századi Both várát a Rákóczi-féle szabadságharc után lerombolják. Helyén 1933-tól Szent Anna-kápolnát építenek.

Katolikus templom

ÖRMÉNY KATOLIKUS TEMPLOM

Az örmények 1688-ban telepednek le Gyergyószentmiklóson.

Ferenczi főesperes 1637-ben egy temetőt létesít az idegeneknek egy régi kápolnánál, amelyről kimutatták (Pásztortűz. 1937. 342.), hogy 1450 körül épült gótikus kápolna volt. Ezt a kápolnát engedték át az örményeknek. Ehhez építették hozzá az örmények 1739-ben a mai templomot. A szentély őrzi a régi falakat és a hajó is a régi alapokon nyugszik, legalábbis részben. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát.

A templomot lőréses, bástyás kőkerítés veszi körül, mely egyesek szerint szintén gótikus kori (Pásztortűz. 1937. 342), mások szerint az 1739. évi építkezéssel egykorú. (Az Oltár. II. 354.)

Gyergyószentmiklós középkori lakói tiszta katolikusok. A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

A XVI. században a szárhegyi Lázár András prédikátor behozatalával próbálkozik, de kísérlete csak rövid ideig tart, mivel ő maga is visszatér a régi hitre és Gyergyó négy plébániájára katolikus papot hozat. (Endes: i.m. 141., Az erd. kat. múltja és jelene. 90.)

Örmény katolikus templom