13. DOBÓ

TEMPLOM

Az 1566-os lófő összeíráskor Dobo néven szerepel. (SZOKL. II. 107.)

1602-ben Vargyas–Dobo néven írják a források (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 305.) Erdőfülén felül egy határrészt a Kormospatak völgyében Faluhelynek neveznek. Itt feküdt a középkorban egy Dobó nevű falu. 1621-ben már predium, elpusztult falu. Volt lakóiról az a hagyomány, hogy a falu elpusztulása után a megmaradottak Erdőfülére és Székelyszáldobosra húzódtak le. (Orbán: Székelyföld. I. 225.)

A múlt század közepén még elég magasan álló romokból egy középkori templom maradványait azonosították, amelyeket Orbán Balázs ismertet: 8 lépés hosszú és ugyanilyen széles poligon záródású szentély,17 lépés hosszú és 11 lépés széles hajó. A szentély 3 öl magasságban, a hajó két öl magasságban állott még. Az északi falhoz csatlakozó sekrestyének csak alapfalai maradtak meg.

1932-ben Debreczeni László még elkészíthette pontos alaprajzát. Ekkor a déli falnak csak egy része állott, a diadalív indításával és a szentélyzáródás északkeleti sarka egy támpillérrel.

A templom alaprajza XIV–XV. századi eredetre utal. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 94.)

KÁPOLNA

A dobói templomon felül 1500 lépésre, a Kápolnabérc tetején, a Csipán puszta nevű helyen egy kápolna állott. Orbán Balázs korában még 12 öl magas homlokzati fala a fedéltetőig ép volt, akárcsak az oldalfalak 2 öl magasságban. Azóta a szentély falai egészen a talajfelszínig leomlottak, a hajó oldalfalai a déli oldalon félig, az északi oldalon úgy állanak, mint a múlt században, valamint a háromszögű oromfal is. (Orbán: i.m. I. 227.; Dávid L.: i.m. 95.)

Az inkább templom nagyságú kápolna hajója 14 lépés, szentélye 10 lépés, szélessége mindkettőnek 9 lépés hosszú volt. Szentélyének apszisa meg félkör alakú.

Egy oklevélből tudjuk, hogy a kápolna ajtaja feletti felirat szerint Dobai András építtette 1594-ben. A szentélyben volt feliratból tudjuk, hogy Haller János és neje, Dániel Sofia javíttatta 1733-ban. (Orbán: i.m. I. 226.; Dávid L.: i.m. 96.)

Az építtetésre vonatkozóan egy hagyományt is feljegyzett a baróti anyakönyvbe bekötött régi jegyzet. Eszerint egy pásztor építtette Keresztelő Szent János tiszteletére hálából, hogy némaságából csodásan meggyógyult.

Benkő megjegyzi, hogy 1770-ben még épen állott, mellette remetelakóházakkal (ahol két-három remete lakott). Minden évben Keresztelő Szent János napján sokfelől „Processióra a Római Valláson valók összegyűlnek. Olykor sokadalmas forma esni szokott”. (Benkő J.: Füle. 1770.)

A templom pusztulása a XVIII. század végén kezdődhetett. Feltehetőleg a templomot 1786-ig a Pálos remeték szerzetesrendje gondozta, amikor II. József feloszlatta a rendet.

A kápolnát várfal vette körül, melynek alapfalai a múlt század közepén még látszottak. (Orbán: i.m. I. 226.)

Régi harangját 1848-ban beolvasztották.