47. TORJA

ALTORJA

1332-ben Bálint pap a pápai tizedjegyzék szerint 34 régi banálist fizet, 1333-ban 3 banálist, 1334-ben 8 régi banálist. (Beke: i.m. 126.; Orbán: i.m. III. 92., 2. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 150, 171, 188.)

1465 előtt Ferenc a plébános és kézdi alesperes. (SZOKL. III. 95.)

1538-ból Péter papja ismeretes. (Beke: i.m. 16., a Tabular Albense. 201. után.)

A templom nevét az 1479. évi oklevél örökíti meg: Zenthmiklos Thorya. (C. Suciu: i.m.)

A Szent Miklós-templomtól kapta nevét a domb is, amelyen emelkedik.

A régi templomot az 1822. évi földrengés után lebontják. Csak a tornya marad meg. Az alatta levő két henger tagozatú köríves ajtó román kori eredetnek tanúja. Ez az ajtókeret hasonló a csíksomlyói Szent Péter-temploméhoz. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.; Entz G.: Székely templomerődök)

A templomot oly magas várfal vette körül, hogy csak a fedélcsúcsa látszott ki. A várfal egyik ajtószemöldökén az 1623-as dátum volt látható. A templom újjáépítésekor a romladozó várfalakat nem állítják vissza eredeti magasságában, hanem jóval alacsonyabban. (Schematismus. 1882. 97.; Orbán: i.m. III. 92.)

A régi templomból megmaradt a két harang: a nagyobbikon maiusculum jegyekkel írt 1555-ös évszám látható, a kisebbiken ez olvasható: Donate M.O.P.N. Al-Torja 1655. (Orbán: i.h.)

FELTORJAI TEMPLOM

1332-ben papja Pál, aki a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 18 régi banálist fizet, 1333-ban 10 dénárt és 1 régi banálist, és ismét 3 verőceit. (Beke: Az erd. egyházmegye. 126.; Orbán: Székelyföld. III. 92., 3. jegyz.; Documente XIV. C., III. 150, 158, 171.)

A templom védőszentjének nevét a helység nevével együtt, az 1479-es oklevél is megörökítette: Zenth-Márton Thorya. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

A templomot tehát Szent Márton tiszteletére szentelték. Ezt örökíti meg az a felirat, amelyet Apor Péter jegyzett le a templom szentélyéről: „Anno 1516 In honorem Sancti Martini Episcopi erexit Stephanus Apo”. (Apor P.: Lusus Mundi. 12.; Orbán: i.m. III. 92., 4. jegyz.). Az évszám csak újítást jelezhet, mert a templom sokkal régebbi. (Schematismus. 1882. 97.) Újítását a szentély gótikus elemei igazolják: a sokszögzáródása és csúcsíves, díszműves ablakai. A szentélyen attikai láb módosításából alakított párkányzat fut körbe.

Hajója azonban román kori jegyeket és részeket őriz: déli oldalkapujának egyenes záródását félköríves hengertag övezi és tetőzi. Az ívmezőben dombormű volt, boltívezettel, melynek egykori létét oldaltámjai bizonyítják. A szentély négy lépcsővel emelkedik a hajó szintje fölé, a szentély alatt ugyanis altemplom volt, melyet befalaztak. 1914–18-ban egészen újjáépítik. (Székelyföldi vártemplomok, 121.)

Eredetileg „öt öl magas fal vette körül, melyet 2 ölnyire bontottak le” – állapítja meg a múlt század közepén Orbán Balázs. (Orbán: i.m. III. 92.) 1918-ban átépítik, módosítják. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 670.)

A középkori tiszta katolikus faluból az altorjai templom híveivel együtt megszakítás nélkül katolikus marad napjainkig. A feltorjai templom a reformáció idején a hívek egy részével református lesz.

Történt kísérlet Altorja reformálására is. A hagyomány szerint az asszonyok, Apor Ilona vezetésével, az Apor család jobbágyaival szembeszálltak és a prédikátorokat elűzték. A két Torja közötti magaslatot, ahol ez az összetűzés történt, Szent Ilonának nevezik. (Orbán: i.h.; Schematismus. 1882. 97.)

A XVIII. században Felsőtorján református anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II. I92.) és ma is.

A részben megmaradt és megszaporodott feltorjai katolikusok a két világháború között kapnak templomot és 1940-től lesz önálló anyaegyház, plébánia. Az új templom a réginek a nevét (Szent Márton) vette fel.