133. SZÁSZDÁLYA

1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1309-ben plébániatemploma van, plébánosa a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel. (Beke: Az erd. egyházmegye. 26., jegyz.; Documente. XIV. C., I. 94.) 1353-ban plébánosa János. (Documente. X. 228.) Ugyanez a János 1345-ben a pápai dézsmákba járó tartozásba 4 és fél forintot fizet. (Documente. XIV. C., IV. 221.)

Temploma egyhajósnak épült, a nyolcszög felével záródó szentélye megőrizte eredeti, XV. századi gótikus formáit. Hajóját a barokk korban átalakítják, 1780 körül új barokkboltozatot kap. 1447 évi dátum jelzi a XV. századi építkezéseket. (Fabini)

Megmaradt a gótikus szentségfülkéje is. Gótikus tornyát a templom fedélzetének magasságáig lebontják és a templommal szemben egy új tornyot emelnek. (Fabini)

A XVI. század elejéről származó kelyhe reneszánsz jellegű, gerezdes cuppakosarán a gótikus csavart vonalakhoz gerezddíszítések keverednek. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 330.) Mária-templom. Középkori réz keresztelőmedencéjének felirata: „A Joanne Christus baptisari voluit ut Salvaret nos”.

Szabálytalan sokszögű alaprajzú várfalát a XVI. században (1572) védőépítményekkel erősítik meg: 5 toronnyal és széles harangtoronnyal. (Kemény– Gyimesy: Ev. templomok. 155.)

Középkori lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom

A lutheránus templom tornya