88. MAROSCSAPÓ

1332-ben Thapev, Kapov néven jelentkezik az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 550.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1347-ben Chapow, 1447-ben Chopa, 1518-ban Czapo, 1587-ben Czyapo formában szerepel. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1332-ben plébániatemploma van, papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizet, majd 11 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 148.; Orbán: Székelyföld. V. 38., 3. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 132,144.)

Temploma ma is áll. Szentélye félkörívvel záródik, negyedgömb boltozatával román kori örökség. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 203.)

1676. évi felirata Szalánczi Istvánban jelöli meg a templom építőjét, de ez csak a hajó bővítésére vagy újjáépítésére vonatkozhat: „Ad maiorem Dei gloriam Hoc opus lacunare exornari curavit Gen. Dom. Ste. Szalánczi de Szent Tamás, ac consors ejusdem Generosa Dna Juditha de Vizakna, proprys sumptibus. Anno Dni 1676, die vero 24. mens Marcy.” Mivel az opus lacunare a mennyezetre érthető, bizonyos, hogy csak javításról van szó. (Orbán: i.m. V. 38.)

Egy másik felirata az 1743. évi javítást örökíti meg (Orbán: i.m. V. 38., 6. jegyz.), amikor Hoch István, medgyesi mester a belső bútorzat munkálatait végzi.

A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a reformáció változásait és az unitárius vallásnál állapodik meg. Balásfy Gábor földesúr idejében (1575-ben) lesznek a hívek unitáriusok. A XVI. század végén azonban Szalánczi György, aki református, a falut visszavezeti a református hitre. (Orbán: i.m. V. 38.)

A XVIII. században és e század elején is református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.; Helységhévtár. 1913.)

Református templom