| 38. ERZSÉBETVÁROS | TARTALOM | 40. FEJÉRFALUD (Muzsna és K-almás között) |
39. FEHÉREGYHÁZA
FEJEZETEK
1315-ben Feyereghaz, 1316-ban Alba Ecclesia, 1339-ben Fejéregyház, 1507-ben Wyzkirch néven említik az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Nevének első feltűnése az oklevelekben elárulja, hogy temploma van, attól kapta nevét, még 1315 előtt.
Ennek közel két évszázaddal későbbi utóda a mai templom, amely már a gótikus kor alkotása 1440-ből. Szentélye keresztboltozatos, Agnus Dei zárókővel. Ablakai gótikus kőráccsal díszesek. Déli kapuját átalakították, de fölötte megmaradt az 1440-es dátum, ami megfelel a templom feltételezett építési idejének. Tornya egyidős a templommal. (Ref. Szemle. 1963. 47.)
1721-ben Bethlen Kata javíttatja.
FERENCES KOLOSTORTEMPLOM
1444 előtt a Vizaknai család birtokán létezik ferences kolostor. Karácsonyi szerint a Nádassi család alapítja. (György: A Ferencrendiek. 67.; Karácsonyi J.: Szt. Ferenc rendjének tört. II. 46.)
Feltételezik, hogy előbb a segesvári domonkosokhoz tartozott, mert 1480-ban Vizaknai Ferenchez fordulnak azzal, hogy igényt tartanak a fehéregyházi birtok felére, amitől Mátyás király tiltja el őket. (Beke: Az erd. káptalan levéltára.)
1448-ból ismeretes a gvárdián neve: Fr. Johannes (Urkundenbuch. V. 263.)
1507-ben segélyt kap a ferences kolostor. (Fabini)
1517-ben a ferencesek zárdáiról összeállított katalógusban még szerepel Fehéregyháza is (Alba Ecclesia, Albana). (György: i.m. 73.)
1525-ben Barlabási Lénárd 25 forintot adományoz a rendháznak. (Beke: Az erd. egyházmegye: 103., jegyz.; Teleki Codex. II. 451.) 1535-ben még 19 szerzetese van. 1556-ban szűnik meg a reformáció következtében. A rendházat lerombolják. A templom azonban továbbra is megmarad, mert szentélyében később is a Hallerek káplánja misézik.
1643-ban Haller István újra szerzeteseket hoz. Leveléből kitűnik, hogy az egykori zárda rom volt, s részben a templom is, de felépítteti és használhatóvá teszi. 1648-ban I. Rákóczi György a rendet betiltja. (György: i.m. 216–218.; Batthyaneum. I. 82–84.) A zárda és templom újra rommá lesz, 1780-ban a romok még állottak. (Karácsonyi: i.h.)
A középkori ferences rendház idején beginák is voltak, mert 1535-ben gyóntatójukról, P. Hondorf Mártonról van adat. (György: i.m. 647.)
Középkori katolikus híveinek többsége a reformáció idején református lesz, a plébánia-templommal együtt.
A később újra betelepült szászok 1905-ben evangélikus templomot építenek, lakásból.
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.; Helységnévtár. 1913.)
A katolikusnak megmaradt hívek a Hallerek által felújított ferences rendházban s ennek megszüntetése idején házi kápolnájukban részesülnek lelki gondozásban még a múlt században is. Azóta a kastély is elpusztult.
Az egykori kolostortemplom dombján, az 1960-as években, Pál Elek nyugalmazott plébános létesít kápolnát a katolikus hívek részére.
| 38. ERZSÉBETVÁROS | TARTALOM | 40. FEJÉRFALUD (Muzsna és K-almás között) |