37. ERKED

1341-ben Erded, 1360-ban villa Erkud, 1488-ban Ergetten, 1508-ban Erketten, 1532-ben Erckten néven fordul elő az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

A XIII. században épül román kori háromhajós bazilikatemploma. A XV. században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is. A hajó lapos mennyezetét és a szentély keresztboltozatát gótikussal helyettesítik. Az oldalhajók lebontásakor az árkádok terét befalazzák. Ekkor kapnak gótikus formát az ablakok és a kapu is.

A főhajóhoz utólag, a XIV. század végén torony épül. 1500 körül vastag falköpennyel erősítik, befalazva a déli és északi árkádok nyílását. A befalazott nyugati kapu helyett délen új kaput nyitnak, mely késő gótikus és reneszánsz átmenetet képvisel. Az oldalhajókat lebontják.

A szentélyben háromíves késő gótikus papi ülőfülke van.

Az erős várfalak négyszögben veszik körül, kettős térrel és 7 négyszögű bástyával. Eredetileg 9 bástyatornya volt.

1748-ban tűzvész pusztítja, melyet felirat örökít meg: „in cineris redacta – 1748 D 26. Aug. noctu hora XI. E cineribus rursus reviviscit Anno 1750.” Boltozatát ekkor újítják. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 34.; V. Drăguţ: Arta gotică. 137/107.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 226.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 78.) 1848-ban felgyújtják a falut.

Középkori katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, templomukkal együtt.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.; Helységnévtár. 1913.)

Református templom