52. MAGYARKAPUS

1282-ben villa Kopus néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III 351.) 1332-ben Kapus, 1391-ben Magiarkapus, 1501-ben Naghkapus, 1587-ben Nagykapws formában szerepel. (C. Suciu: i.m.)

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 23 garast fizet,1333-ban 16 garast,1334-ben 3 garast,1335-ben 12 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 132–133.; Documente. XIV. C., III. 146, 211.; Györffy: i.m. III. 352.) 1333-ban cum suo vicario fizette az összeget, tehát káplánja vagy helyettese is volt. (Györffy: i.h.)

1391-ben jelentkező előneve (Magiar) is jelzi, hogy lakói katolikusok voltak.

Az erdélyi püspök birtoka volt. (Beke: i.m. 133.; Kelemen: Művészett. I. 211)

Templomának építését közvetlenül a tatárjárás utáni évtizedekre, a XIII. század közepére teszik. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 665.) XIII. századi szép faragott kapuját a falba befalazva átmentették, amikor 1844–1845-ben újjáépítették és tornyot is emeltek hozzá. Az ősi templomból egy félköríves ablak is megmenekült a déli falban. (Kelemen: i.m. I. 21 l.; Kovács: i.m. I. 165., II. 665.; Beke: i.m. 133.)

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)

Református templom